Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője szerint Vlagyimir Putyin egyelőre kivár, de szó sincs arról, hogy lemondott volna a megtorlásról a júniusban fegyveres zendülést indító Jevgenyij Prigozsinnal szemben.
William Burns az Aspeni Biztonsági Fórumon csütörtökön hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport felkelése jelentette eddig a legnagyobb kihívást az orosz elnök huszonhárom éve tartó hatalmára. Mára az eliten belül egyre többeknek vannak kétségei a rendszer stabilitásával kapcsolatban.
„Nagyon összetett tánc az, amit látunk. Putyin a bosszú legfőbb apostola. (…) Ezért nagyon meg lennék lepődve, ha Prigozsin megúszná a további büntetést. Ebben az értelemben Joe Biden elnöknek igaza van. Ha én lennék Prigozsin, nem rúgnám ki az előkóstolómat” – szögezte le az amerikai vezető azon megjegyzésére utalva, miszerint a Wagner-vezér helyében vigyázna arra, mit eszik.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz elit a következményeket várja Prigozsin lázadását követően
A június 23-i, nem egészen 24 órán át tartó lázadásban Prigozsin zsoldosai gyorsan végigsöpörtek a dél-oroszországi Rosztov városán, egyetlen lövés nélkül elfoglalták az ottani katonai főhadiszállást, mielőtt továbbindultak, majd kevesebb mint kétszáz kilométerre megközelítették volna Moszkvát. A Wagnert irányító oligarcha az igazság menetének nevezte a védelmi miniszter és a vezérkari főnök elmozdítását célzó akciót.
A lázadás csekély ellenállásba ütközött, a zsoldosok legalább hat katonai helikoptert és egy parancsnoki repülőgépet lőttek le, az orosz légierő legkevesebb tíz tagja életét vesztette. Prigozsin elrendelte, hogy csapatai térjenek vissza táboraikba, miután cserében megállapodott maga és emberei számára a teljes amnesztiáról és a Belaruszba költözés engedélyezéséről.
Putyin első nyilatkozatában hátba szúrásként értékelte a történteket, és megtorlást helyezett kilátásba minden árulóval szemben. Prigozsint azonban még mindig nem tartóztatták le, sőt a Kreml tudatta, hogy találkozóra is sor került kettejük között.
Azóta a korábban gyakran az orosz elnök séfjének is nevezett üzletember holléte ismeretlen, elemzők szerint Oroszország és Belarusz között mozoghat.
Ehhez kapcsolódóan: Orosz zászlókat lobogtatva újabb Wagner-csapatok vonulnak be Belaruszba
A CIA igazgatója közölte, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak információi voltak a készülő felkelésről, illetve rámutatott, hogy az orosz eliten belül sokan szorosan figyelemmel követik Putyin válaszlépéseit, hogy „meztelen-e a császár, vagy legalábbis miért tart ennyi ideig, hogy felöltözzön”.
„Úgy gondolom, hogy ismét felszínre kerültek bizonyos mélyebb kérdések, amelyek az ukrajnai háború kezdete óta keringenek az orosz eliten belül” – húzta alá.
„Szerintem Putyin már most is kissé nyugtalan lehet, amikor hátrapillant a válla felett” – mondta.
Úgy vélekedett: nem meglepetés, hogy az ukrán ellenoffenzíva nem hozott rögtön nagy eredményeket, mivel az orosz hadsereg hónapokon át dolgozott védelmi vonalai megerősítésén. „A támadás sokkal nehezebb, mint a védekezés” – hangsúlyozta.
„Mindazonáltal derűlátó vagyok. Az oroszok által Dél-Ukrajnában épített, jelentősen feljavított védelmi vonalak mögött még mindig elég súlyos strukturális gyengeségek vannak, rossz a harci morál, finoman szólva is egyenlőtlenek a hadvezetési képességek az orosz oldalon. (…) Emellett zűrzavar van a politikai és a katonai felső vezetésen belül” – sorolta.
