Az ELTE Etológiai Tanszék első tudományos eredményei olyan hihetetlenek voltak, hogy a neves Science magazin még egy tudóst is ideküldött, hogy megnézze, nem csalnak-e Budapesten. Az etológia tudománya Magyarországon gyakorlatilag összefonódott Csányi Vilmos nevével: rengeteg könyvet írt, a mostani élvonalbeli kutatók egész nemzedékét ő nevelte ki. Miért olyan az ember, mint a zsákmányrabló majmok, és miért az afrikai vadkutyák meg a hangyák képviselik a szocializáció legmagasabb fokát? Csányi Vilmos etológussal beszélgettünk állatokról, emberekről, mesterséges intelligenciáról.
Az, hogy létezik egy olyan tudomány – az etológia –, amely az állatok viselkedésével foglalkozik, mostanra közismert, a hetvenes években viszont, amikor Csányi Vilmos elkezdett ezzel foglalkozni, még egyáltalán nem volt az. Ő és munkatársai egy Konrad Lorenzről szóló könyvet lapozgattak, abból próbálták összerakni, mit kellene tanulni és tanítani. Csányi Vilmos eredetileg halakkal foglalkozott. Akkor kezdték el érdekelni a kutyák, amikor ő maga befogadott egy kóbor állatot, Bukfencet. Elkezdte figyelni, és rájött, hogy a korabeli tudomány hemzseg a tévedésektől. Ezután már gyorsan jött a siker.
A beszélgetést itt meghallgathatja:
Ha az interjú videóváltozatára kíváncsi, azt itt tekintheti meg:
- Csányi Vilmos eredetileg halakkal dolgozott, de ez lassú és nehéz folyamat, ráadásul a kutatásfinanszírozás már akkor sem működött zökkenőmentesen: az egész tanszék éves költségvetése mindössze tizenötezer forint volt, Csányi Vilmos a halakat is a saját pénzéből etette.
- Korábban nem létezett Magyarországon etológia. Csányi és kollégái egy, a Nobel-díjas osztrák tudósról, Konrad Lorenzről szóló könyvet lapozgattak, abból próbálták összeszedni az ismereteket erről az akkor még gyerekcipőben járó tudományról.
- A hetvenes évek elején senki nem gondolta, hogy az állatok képesek gondolkodni. A tudományos világ ezért figyelte hitetlenkedve, hogy Budapesten az állatok tanulási képességeit kezdték vizsgálni. A szaklapok el sem hitték első tudományos eredményeiket, ezért nem is nagyon publikálták. A nagynevű Science magazin még egy tudóst is Magyarországra küldött, hogy megvizsgálja a magyarok szavahihetőségét és tudományos eredményeit. A próbát kiállták, a tanszék pedig egy csapásra bekerült a tudományos élet fősodrába. Az ELTE kutatói vizsgálták legelőször a kutyák viselkedését.
- A riporter elkárhozik, mert nem olvasta Csányi Vilmos legújabb könyvét (azóta bepótolta).
- A Homo erectus valószínűleg zsákmányrabló taktikával vadászott (ez azt jelenti, hogy a bőrét jobban féltő magányos ragadozót a csapat elkergeti a prédától, így jutnak élelemhez): a hordában működött az elosztás, mindenkinek jutott a táplálékból.
- Az egyenlő elosztás legkiválóbb példája az afrikai vadkutyák és hangyák. Náluk működik a szociális viselkedés a legmagasabb fokon: mindenki eszik és mindneki etet.
- Az ember mint zsákmányrabló majom. Ráadásul nyolcmilliárd van belőle, ami nem tesz jót a bioszférának.
- Elvi esély van arra, hogy megmentsük a bolygót és az emberiséget a teljes összeomlástól – véli Csányi Vilmos, majd hozzáteszi: meglátják, akik megélik.
- A nagy nyelvi modellek (vagy ahogy gyakran használjuk: a mesterséges intelligencia) nem képesek úgy tanulni, ahogy egy természetes organizmus: egy ilyen rendszer lehet értelmes, de gondolkodni nem tud.