Ukrán tisztviselők hangsúlyozták, hogy Kijev fontosnak tartja az oroszok által ostromlott Bahmut megtartását, miközben a májusban várható ellentámadás utolsó előkészületeit végzik.
Az ukrán ellenőrzés alatt álló terület északi szárnyán, a keleti Bahmut városának szélén a 10. hegyi rohamdandár harckocsizó legénysége arra vár, hogy kiszáradjon a talaj, és megkezdhessék a régóta várt ellentámadást az orosz erők ellen.
A harckocsizók egyelőre a harcoló gyalogságot támogatják, fedezőtüzet biztosítanak a távolból, de a heves tavaszi esőzések áztatta sáros utak miatt kevésbé kapnak frontszerepet.
„Az oroszok még mindig rendelkeznek elegendő tüzérségi és páncéltörő fegyverrel, beleértve a páncéltörő rakétákat is – mondta a Current Time-nak egy Mikola nevű harckocsizó, követve az ukrán katonai protokollt, amely szerint csak a keresztnevét adhatja meg az újságíróknak. – Még mindig nincs könnyű dolgunk itt, amíg esik az eső, mint most, nehéz dolgozni” – fogalmazott.
A Bahmutért folytatott harc, amelyet Oroszország ugródeszkának tekint Ukrajna keleti Donbász régiójának más városai felé, hónapok óta a háború leghevesebb összecsapásainak színtere, amely mindkét oldalon több ezer emberéletet követelt. Az elmúlt hetekben visszaszorították az ukrán erőket, de sikerült megtartaniuk a terület bizonyos fokú ellenőrzését, miközben a lehető legtöbb veszteséget okozták a reguláris orosz csapatoknak és a Wagner zsoldoscsoport harcosainak.
Annak ellenére, hogy számos katonai szakértő vitatja stratégiai jelentőségét, ukrán tisztviselők hangsúlyozták: Kijev fontosnak tartja Bahmut megtartását, miközben Ukrajna a várható ellentámadás utolsó előkészületeit végzi. Az offenzívát több ezer, nyugati adományból származó páncélozott jármű – köztük harckocsik – és frissen kiképzett csapatok támogatják majd.
Az, hogy Kijev mikor, hol és hogyan indítja meg a műveletet, olyan döntő fontosságú kérdés, amelyet az ukrán tisztviselők szigorúan titokban tartanak. Elemzők szerint az ellentámadásnak messzemenő következményei lesznek a háború menetére nézve, és a siker mértéke befolyásolhatja, hogy a továbbiakban mekkora nyugati támogatást kapnak.
A Bahmut mellett, a front mentén állomásozó harckocsik legénységének figyelme továbbra is a közeli csatára irányul, amely a háború epicentrumává vált. A térségben folyó harcok két színtérre oszlanak: a városon belüli utcai és az északnyugati és délnyugati mezőkön és falvakban zajló, távolabbi összecsapásokra, amelyek során az orosz erők megpróbálják bekeríteni az ukrán katonákat.
Petro, a 10. hegyi rohamdandár harckocsizója szerint mivel a városban fokozódtak az összecsapások – annak nyomán, hogy az oroszok erősítéseket kaptak –, a harcok az utóbbi időben lelassultak az északnyugati területen.
„A Bahmutban folyó harcok nagyon nagy orosz erőt vontak el a területről, most sokkal csendesebb , nem ugyanaz az intenzitás” – mondta Petro a Current Time-nak, a Szabad Európa és az Amerika Hangja közösen fenntartott orosz nyelvű csatornájának.
A harckocsik legénysége közül sokan azt mondják, hogy az orosz védelem jobban be van ásva, mint a háború korai szakaszában. Petro úgy látja: a harcok egyre inkább lövészárok-háborúra hasonlítanak. A harckocsivezetők mégis azt állítják, hogy felkészültek az orosz vonalak áttörésére, és türelmetlenül várják a közelgő ellentámadást.
„Nagyon szeretnék találkozni a harckocsizóikkal, de nem számít, hogy ők vannak ott, vagy a gyalogság – mondta Mikola. – Ki kell őket űzni!”
Győzelemnapi roham Bahmutban
Ukrán tisztviselők azt mondták, hogy a Bahmutban folyó intenzívebb harcok részei annak az orosz törekvésnek, hogy május 9-ig, amikor Moszkva a II. világháború győzelmének napját ünnepli, elfoglalják a várost. Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint Oroszország erősítést küld, többek között további Wagner-zsoldosokat és orosz ejtőernyősöket.
Az ukrán katonák egy ideje már orosz csapatok és Wagner-harcosok keverékével állnak szemben Bahmutban. A zsoldoscsoport egyre inkább a foglyokhoz fordul, hogy feltöltse sorait (bár vezetője, Jevgenyij Prigozsin közölte, hogy leállították a börtönökben a toborzást). Az elítéltek soraiban súlyosak a veszteségek, mivel hullámokban küldték őket a kockázatos támadásokba. Ezzel az volt a taktikai megfontolás, hogy kimerítsék az ukrán védelmet a képzettebb orosz erők bevetése előtt.
Maljar nyilatkozata ellentmondani látszik Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök május 5-i bejelentésének, miszerint május 10-én kivonja erőit a városból, mert nem áll rendelkezésre elegendő lőszer.
Prigozsin feszült és káromkodásokkal tarkított közleményében azt mondta, hogy erőinek nincs más választásuk, mint visszavonulni a hátországban található bázisokra, hogy „nyalogassák a sebeiket”. Mindez a zsoldoscsoport és az orosz védelmi minisztérium közötti egyre fokozódó viszály legújabb epizódja, de úgy tűnik, megint jegelték a konfliktust, mert az orosz hadvezetés azóta megnyugtatta a Wagner-vezért, hogy megkapja a követelt lőszert.
A Bahmutban folyó felőrlő csata mind az orosz, mind az ukrán erők számára hatalmas veszteségeket eredményezett. A Fehér Ház május 1-jén közölte, hogy Oroszország december óta százezer embert vesztett, köztük húszezer harcban elesett katonát. Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy ezek nagy része Bahmutban történt.
„Azzal, hogy Ukrajna Bahmutban bevetette az erőit, az orosz hadsereg nagy részét lekötötte, súlyos veszteségeket okozva – írta Matthew Sussex, az Ausztrál Nemzeti Egyetem katonai szakértője a keleti frontról szóló május 3-i elemzésében. – Megközelítése egyszerre a korrózió – a megszálló fokozatos kimerítése – és az abszorpció stratégiája, amely felszívja az orosz támadásokat, miközben leveszi a nyomást a konfliktusövezet más részeiről.”
Nem világos, hogy az ukrán csapatok mennyi veszteséget szenvedtek el ugyanezen időszak alatt. Kijev titokban tartja a számokat, az amerikai kormány pedig nem hajlandó becsléseket közölni Ukrajna veszteségeiről.
A február végi amerikai hírszerzési dokumentumok – amelyeket állítólag Jack Teixeira, a Nemzeti Gárda légierejének fiatal tagja szivárogtatott ki – azt jelezték, hogy akár 17 ezer ukrán katona is eleshetett a harcokban Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója óta. A kiszivárgott hírszerzési értékelés szerint a háború első évében 42.500 orosz katonát ölhettek meg az első évben.
Az ellentámadásra várva
Miközben Bahmut továbbra is a háború középpontjában áll, az orosz megszálló hatóságok május 5-én elrendelték, hogy a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területen a frontvonal közelében élő közel hetvenezer civil hagyja el otthonát és vállalkozását.
Az ukrán hatóságok kijárási tilalmat vezettek be a frontvonalban fekvő Herszon városában is a hosszú hétvégi győzelemnapi ünnepek idejére, miközben a lakosok egy részét május 5-én személygépkocsival és busszal látták távozni.
Elemzők és tisztviselők szerint a lépések további jelei annak, hogy közeledik az ukrán ellentámadás.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak az orosz infrastruktúra elleni csapások, beleértve a finomítók elleni dróntámadásokat és a vonatok szabotálását. Ezek a tavaszi offenzívára való ukrán előkészületek részének tekinthetők. Az ellentámadás célja az orosz hadsereg hadtápláncainak célba vétele a határ menti régiókban és a Moszkva által 2014-ben annektált Krímben.
Kijev nem vállalta magára egyik szabotázsakciót, így a május 3-i állítólagos Kreml elleni dróntámadást sem. Az incidens orosz tisztviselők szerint merénylet volt Vlagyimir Putyin elnök ellen. Oroszország Ukrajnát és az Egyesült Államokat vádolta az akcióval, de mindkét ország határozottan tagadott.
Aszlan Ocserhadzsijev, az ukrán erőkkel Bahmutban harcoló csecsen önkéntes katona a Szabad Európa észak-kaukázusi szolgálatának elmondta, hogy a harcok továbbra is hevesek, az orosz ágyúzás egyre erősödik, és tüzérségük láthatóan utánpótlással rendelkezik a városban.
Szerinte az ukrán erők továbbra is harcba szállnak az orosz csapatokkal Bahmutban, de a lendületváltáshoz az ukrán félnek több nagy hatótávolságú tüzérségi ütegre van szüksége a térségben.
A hónapokig tartó kemény téli bahmuti harcok után sok katona beszél Kijev közelgő ellentámadásáról és arról, hogy ő és mások is türelmetlenül várják, hogy a talaj felszáradjon, hogy Ukrajna megkezdhesse az orosz erők elleni előrenyomulást – teszi hozzá Ocserhadzsijev.
„A talaj fel fog száradni, és a páncélos egységeknek a gyalogsággal együtt ellentámadásba kell lendülniük – mondta. – Az egész hadseregnek előre kell nyomulnia.”
