Legkorábban csütörtökön közölhet adatot a Belügyminisztérium arról, hány pedagógus jelezte szeptember 15. és 29. között, hogy nem kíván a státusztörvény hatálya alatt dolgozni. A PDSZ is beadta közérdekű adatigénylését a tankerületekhez az ügyben, de arra számít, hogy nekik csak később adnak választ.
„Tekintettel arra, hogy a pedagógusok 2023. szeptember 29-én éjfélig postán is feladhatták nyilatkozatukat, a postai kézbesítés figyelembevételével véglegesnek tekinthető összesített adat legkorábban várhatóan 2023. október 5-én áll rendelkezésre” – írta a Telex kérdésére a Belügyminisztérium.
A pedagógusok péntekig jelezhették írásban, hogy januártól nem kívánnak a státusztörvény hatálya alatt tanítani. Később már csak rosszabb feltételekkel távozhatnak, három hónapos lemondási idővel, amelyet ledolgoztathatnak.
Akik a határidőig jelezték távozásukat, azoknak október 31-ig kell dolgozniuk, novemberben 29-ig tart a felmentési idejük, és november 30-án szűnik meg a jogviszonyuk. Tehát egy hónapot nem kell ledolgozniuk, de fizetik, ezenfelül kapnak egy-, két- vagy háromhavi végkielégítést ledolgozott éveik alapján.
„Sok kollégával beszélgettem, ez alapján úgy gondolom, hogy szeptemberben ezer körül lehet a státusztörvény miatt felmondó pedagógusok létszáma” – nyilatkozta korábban a Telexnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hasonló számról beszélt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón hétszáz körüli számot mondott.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfőn adott be közérdekű adatigénylést a hatvan tankerületi központnak, hogy a szeptember 15-től 29-ig tartó időszakban hányan jelezték, hogy nem kívánnak tovább dolgozni. A PDSZ ügyvivője a Szabad Európának azt mondta: korábbi tapasztalataik alapján arra számít, hogy esetükben megvárják a válaszadásra rendelkezésre álló időt, vagy akár még meg is hosszabbítják.
