Tádzsikisztánban börtönbe zártak egy bírót, aki arról ismert, hogy több felmentő ítéletet hozott, mint kollégái. Az ilyen ítéletek rendkívül ritkák Tádzsikisztánban, ahol a bíráktól – akik csak névleg függetlenek – elvárják, hogy az ügyészt kövessék a per során.
Egy széles körben engedékenységéről ismert tádzsik bíró zárt ajtók mögött állt bíróság elé csalás vádjával – amit határozottan tagad.
A 44 éves Rusztam Szajdahmadzoda arról volt ismert, hogy felmentő ítéletet hozott a büntetőügyekben, amikor úgy vélte, hogy nincs elegendő bizonyíték a vádlott elítéléséhez. A felmentő ítéletek rendkívül ritkák Tádzsikisztánban, ahol a bíráktól – akik csak névleg függetlenek – elvárják, hogy az ügyészek irányvonalát kövessék.
Az április 3-i dusanbei tárgyaláson az ügyészek kilenc évet kértek Szajdahmadzodára több vádpontban, többek között a bírósági határozatok elfogadásával kapcsolatos törvénysértés és a médiának adott hamis információk miatt.
Három héttel később semmit sem lehet tudni a nyilvánosság előtt a bíró ügyében hozott ítéletről.
Egy, a névtelenség megőrzése mellett nyilatkozó tisztviselő, aki jelen volt a tárgyaláson, elmondta, hogy Szajdahmadzoda minden vádpontban ártatlannak vallotta magát, és ragaszkodott ahhoz, hogy bírói döntései a törvényen, valamint a tények és bizonyítékok értékelésén alapulnak.
A forrás szerint Szajdahmadzoda azt mondta a bíróságnak: „Azért vagyok ma itt, mert olyan ügyeket utasítottam el, amelyeket a nyomozók törvénytelenül indítottak, és felmentettem ártatlan embereket, akiket alaptalanul helyeztek vád alá.”
Az ügyészek azzal vádolják Szajdahmadzodát, hogy állítólag információkat adott a Szabad Európának egy bírósági döntésről. Mind maga bíró, mind a Szabad Európa tagadja a vádat.
Nulla felmentés
Szajdahmadzodát, az északi Szugd tartomány Bobozson Gafurov kerületi bíróságának bíráját 2022 júniusában tartóztatták le.
A legfelsőbb bíróság eredetileg a főügyészség kérésére indított fegyelmi eljárást ellene még 2021 júliusában, néhány héttel azután, hogy felmentett egy vádlottat, azzal érvelve, hogy az ügyészség nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot az elítéléséhez.
Az eljárás azzal az indokkal indult, hogy Szajdahmadzoda 2020-ban és 2021 első öt hónapjában öt olyan határozatot hozott, amelyet felsőbb szintű bíróságok hatályon kívül helyeztek.
2022 decemberében Szajdahmadzoda asszisztensét, Aziza Hajdarovát tíz év börtönbüntetésre ítélték csalás és jogtalan vagyonszerzés vádjával. Hajdarova tagadta a vádakat.
Hivatalos adatok szerint a tádzsik bíróságok évente mintegy 11.000 ügyet kapnak. 2020-ban mindössze két vádlottat tisztáztak, 2021-ben pedig 11 felmentő ítélet született.
A tádzsik bíróságok által 2022. első felében vizsgált 508 büntetőügyben egyetlen vádlottat sem mentettek fel.
Akkor a legfelsőbb bíróság elnöke, Sermuhamad Sohijon a felmentő ítéletek teljes hiányát „a nyomozók jó munkájának” tulajdonította.
De a jogászok magánvéleménye szerint a közel nulla felmentési arány Tádzsikisztánban aláásta a lakosságnak a bíróságokba vetett bizalmát, és komoly kétségeket ébresztett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
A vesztegetés visszaszorítása
Több mint négyszáz bíró dolgozik Tádzsikisztánban, a mintegy tízmillió lakosú, tekintélyelvű módon kormányzott országban. Az elmúlt tíz évben több mint harminc bírót tartóztattak le, többtucatnyit pedig elbocsátottak vagy lefokoztak.
A hivatalos dokumentumok – félrevezetően – azt állítják, hogy a bírákat az igazságszolgáltatási rendszer „becsületének, méltóságának és hírnevének lejáratása” miatt bocsátották el.
Tádzsikisztánban továbbra is széles körben elterjedt a korrupció, beleértve a büntetőjogi rendszert is. A kritikusok szerint azonban az, hogy a kormánynak az igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható korrupció elleni látszólagos fellépései nem átláthatók és hogy zárt tárgyalásokat is tartanak, megkérdőjelezi az eljárások legitimitását.
Néhány kivételtől eltekintve a hatóságok nem adtak ki semmilyen információt az elmúlt években elítélt bírák büntetőügyeiről vagy későbbi bebörtönzéséről.
A Szabad Európának több, az ügyet ismerő forrás azonban elmondta, hogy a bírákat többnyire vesztegetéssel, csalással és hivatali visszaéléssel vádolták.
A rendőrség áprilisban tartóztatta le Zafar Kodirzodát, mindössze öt hónappal azután, hogy kinevezték a gorno-badahszáni regionális bíróság bírájává – mondta a Szabad Európának két, az ügyhöz közel álló forrás.
2022 novemberében a hujandi városi bíróság bíráját, Homidzson Muhamadzodát és helyettesét, Rusztam Muhamadszajdzodát egyenként két év börtönbüntetésre ítélték.
Tavaly októberben a szinoi kerületi bíróság bírája, Rahmiddin Rahimzoda ötéves büntetést kapott.
Hivatalos kommentár egyik ügyről sem érkezett, de a Szabad Európa forrásai szerint a bírót korrupcióval vádolták.
A vádlottak hozzátartozói is rendszeresen megtagadják, hogy beszéljenek a médiával, attól tartva, hogy a hatóságok megtorolják, ha megszólalnak.
