Az orosz erők tovább nyomultak előre, hogy elfoglalják a Donyec-medence legkeletibb ukrán szegletét is. Válogatás nélkül bombázták Harkivot, ahol kilenc embert megöltek és tizenkilencet megsebesítettek. Közben Kijev arra figyelmeztet, hogy a helyzet keleten még annál is rosszabb, ahogy hiszik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy népirtást végez keleten, ahol az oroszok előrenyomultak a kulcsfontosságú szomszéd városok, Szeverodonyeck és Liszicsanszk felé. Egyben arra szólította fel a Nyugatot, hogy „ne játsszon tovább” Oroszországgal, és segítsen véget vetni a háborúnak.
Zelenszkij május 26-i éjszakai videóbeszédében elítélte a kegyetlen orosz támadást a Sziverszkij–Donyec folyó két partján fekvő két város ellen, hozzátéve, hogy a bombázás az egész térséget lakhatatlanná teheti.
„Mindez, beleértve népünk deportálását és civilek tömeges gyilkolását, nyilvánvaló népirtás-politika Oroszország részéről” – mondta Zelenszkij.
Dmitro Kuleba külügyminiszter május 26-án kijelentette, hogy a katonai helyzet Kelet-Ukrajnában még annál is rosszabb, mint ahogy az emberek mondják.
Twitter-felhasználókkal élőben folytatott kérdezz-felelek beszélgetésében Kuleba azt is elmondta, hogy az országnak most nehézfegyverekre van szüksége a hatékony harchoz Oroszországgal, és hozzátette, hogy nem igazán folynak jelenleg béketárgyalások.
Ötvenéves tankokat készülnek bevetni
Napi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium közölte, hogy miközben az orosz szárazföldi erők továbbra is nyomást gyakorolnak a szeverodonyecki katlanra, és némi sikert el is értek, Ukrajna megőrizte az ellenőrzést több védett körzet felett, lehetetlenné téve Moszkvának a Donyec-medence teljes kontrollját.
A brit hírszerzési jelentés megjegyzi, hogy az elmúlt napokban Oroszország a jelek szerint ötvenéves T–62-es harckocsikat vitt át egy föld alatti raktárból a Donyec-medence hadműveleti területére – ez arra világít rá, hogy Oroszországban hiány van modern, harcképes eszközökből.
Ráadásul „a T–62-esek szinte bizonyosan különösen sebezhetők lesznek a páncéltörő fegyverekkel és harctéri jelenlétükkel szemben” – értékelt a brit hírszerzés.
Draghi Putyinnal beszélt
Ami a diplomácia frontját illeti, Mario Draghi olasz miniszterelnök május 26-án telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Draghi egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy hívás közben nem volt olyan érzése, hogy akárcsak egy csepp remény is volna a békére, ám érez készséget Putyin részéről arra, hogy megpróbáljanak megoldást találni a nemzetközi élelmiszerválságra.
A Kreml szerint Putyin azt mondta Draghinak, hogy Oroszország „készen áll jelentős mértékben hozzájárulni gabona- és műtrágyaexporttal az élelmiszerválság leküzdéséhez, azzal a feltétellel, hogy feloldják a Nyugat által bevezetett, politikailag motivált korlátozásokat”.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica- és napraforgóolaj-exportőre, de az orosz erők jelenleg blokkolják a fekete-tengeri ukrán kikötőket, veszélyeztetve ezzel a világ élelmiszer-ellátását.
Váltságdíj a gabonaexportért?
A nemzetközi közösség felszólította Oroszországot, hogy oldja fel a kikötők zárlatát és engedélyezze az ukrán gabona exportját.
Az orosz védelmi minisztérium olyan folyosót javasolt, amely lehetővé tenné a külföldi hajóknak a fekete-tengeri kikötők elhagyását, egy másik folyosón át pedig az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolból távozhatnának hajók.
Nagy-Britannia azonnal azzal vádolta Oroszországot, hogy „megpróbálja váltságdíj kifizetésére rábírni a világot”, és ragaszkodott ahhoz, hogy ne enyhítsenek a szankciókon.
Liz Truss külügyminiszter szerint Putyin „lényegében fegyverré változtatta az éhséget és az élelemhiányt, amit a világ legszegényebb emberei szenvednek meg”.
Május 26-i szarajevói látogatásán azt mondta, hogy bármilyen megbékélés „hosszú távon erősebbé teszi Putyint”.
Pillanatfelvételek a kelet-ukrajnai frontról
Zelenszkij türelmetlen
Zelenszkij sürgette a Nyugatot, hogy vegye komolyan a helyzetet, és vezessen be szigorúbb szankciókat Oroszországgal szemben, hogy véget vessen az értelmetlen háborúnak Ukrajnában.
„A katasztrofálisan kibontakozó eseményeket még meg lehetne állítani, ha a világ a sajátjaként kezelné az ukrajnai helyzetet, ha a hatalmak nem játszanának Oroszországgal, hanem valóban nyomást gyakorolnának rá a háború befejezése érdekében” – mondta éjszakai beszédében.
Zelenszkij az elmúlt napokban egyre kritikusabbá vált a Nyugattal szemben, mivel az Európai Unió lassan halad egy esetleges orosz olajembargó felé, miközben Ukrajna katonai helyzete egyre nehezebbé válik keleten.
Az embargóhoz a közösség huszonhét tagjának egyhangú döntése kell, de Magyarország ellenzi a lépést: azzal érvel, hogy súlyosan érintené a gazdaságát.
Zelenszkij az EU-n belüli megegyezés hiányát sérelmezte. „Hány hétig próbál még megegyezni az Európai Unió a hatodik csomagról?” – kérdezte.
Washingtonban az amerikai kormányzat arra készül, hogy fejlett, nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld Ukrajnába – jelentette a CNN több amerikai tisztviselőt idézve.
A tisztviselők szerint a Fehér Ház hajlik arra, hogy a rendszereket egy olyan nagyobb katonai és biztonsági segélycsomag részeként indítsa útnak, amelyet már a jövő héten bejelenthetnek.
