Elhagyta Dél-Koreát kedden az az iráni falmászó, aki a hazájában kötelező iszlám fejkendő nélkül vett részt egy versenyen – közölték a hatóságok. A külföldi perzsa nyelvű média arra figyelmeztetett, hogy az iráni tisztviselők idő előtti távozásra kényszeríthették, és otthon letartóztathatják.
Ezt Teherán egyből tagadta.
Elnaz Rekabi, a különböző versenyeken többször is érmet nyerő sportoló akkor döntött a hidzsáb elvetése mellett, amikor Iránban az ötödik hetébe léptek a tiltakozások amiatt, hogy szeptember 16-án meghalt egy őrizetbe vett, 22 éves nő. Mahsza Aminit az ország erkölcsrendőrsége vitte be a ruházata miatt.
A tüntetések, amelyek iskoláskorú gyerekeket, olajmunkásokat és másokat vittek az utcára több mint száz városban, a legkomolyabb kihívást jelentik az iráni papi uralom számára a vitatott 2009-es elnökválasztást követő tömeges megmozdulások óta.
Ő posztolt vagy sem?
Később olyan bejegyzés jelent meg a Rekabinak tulajdonított Instagram-profilon, miszerint „nem volt szándékos”, hogy nem viselt hidzsábot, bár nem derült ki egyelőre, hogy ő írta-e, vagy egyáltalán milyen állapotban volt akkor. Az iráni kormány rendszeresen nyomást gyakorol az aktivistákra otthon és külföldön, gyakran az állami televízióban mutat be a jogvédő csoportok szerint kikényszerített vallomásokat.
Rekabi egy kedd reggeli járattal hagyta el Szöult – közölte Irán dél-koreai nagykövetsége. A BBC perzsa szolgálata, amelynek kiterjedt kapcsolatai vannak Iránon belül – annak ellenére hogy ottani tevékenységét betiltották –, egy meg nem nevezett tájékozott forrást idézett, aki szerint az iráni tisztviselők elkobozták Rekabi mobiltelefonját és útlevelét.
A BBC Persian arról is beszámolt, hogy eredetileg szerdára tervezték a sportoló visszatérését, de a járatát láthatóan váratlanul előbbre hozták.
Az IranWire, egy másik, az Iránban egykor fogva tartott iráni–kanadai újságíró, Maziar Bahari által alapított és Iránra összpontosító weboldal azt állította, hogy Rekabit azonnal átszállítják Teherán hírhedt Evin börtönébe, miután megérkezik az országba. Az Evin börtönben a hétvégén hatalmas tűzvész volt, amelyben legalább nyolc fogoly meghalt.
Teherán tagad
Irán szöuli nagykövetsége egy tweetben tagadott minden, Rekabi keddi távozásával kapcsolatos „álhírt, hamis hírt és félretájékoztatást”. De ahelyett, hogy a szöuli versenyéről tettek volna közzé fotókat, egy korábbi, moszkvai versenyen készült fejkendős képét posztolták. Ott bronzérmet szerzett.
Irán szöuli nagykövetségén kedden senki sem vette fel a telefont.
A szervező, a szöuli székhelyű Koreai Alpesi Szövetség szerint Rekabi a Nemzetközi Sportmászószövetség Ázsia-bajnokságának vasárnapi döntőjén nem vette fel a hidzsábot.
A szövetség illetékesei elmondták, hogy Rekabi viselte a fejkendőt, amikor először szerepelt az egyhetes mászóversenyen. Vasárnap csak fekete hajpánt volt rajta, sötét haját lófarokba fogta; fehér trikóban versenyzett, rajta az iráni zászlóval.
Egy későbbi, egyes szám első személyben írt Instagram-bejegyzés Rekabi nevében bocsánatot kért. E szerint az vezetett a történtekhez, hogy az utolsó pillanatban szólították versenyezni – jóllehet az akkor készült felvételen Rekabi nyugodtan érkezik és így is távozik a faltól. A bejegyzés azt is igyekezett közölni, hogy kedden „a terveknek megfelelően” utazott vissza Iránba.
Rekabi az eseményen részt vevő, nyolc sportolóból és három edzőből álló, tizenegy tagú iráni delegáció tagja volt a szövetség szerint.
A szövetség nem oszt meg részleteket
A szövetség illetékesei azt mondták, eleinte nem tudtak arról, hogy Rekabi hidzsáb nélkül versenyzett, de utánanéztek az esetnek, miután erre kérték őket. Közölték, hogy az eseményen nincs szabály arra, hogy a női sportolók viseljenek-e fejkendőt, vagy ne. A külföldön iráni zászló alatt versenyző iráni nők azonban mindig viselik a hidzsábot.
„Úgy értesültünk, hogy visszatér Iránba. Figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását, miután megérkezik – nyilatkozta az eseményt felügyelő Nemzetközi Sportmászószövetség. – Fontos hangsúlyozni, hogy a sportolók biztonsága a legfontosabb számunkra, és támogatunk minden olyan erőfeszítést, ami arra irányul, hogy közösségünk értékes tagjának biztonságát megőrizzük ebben a helyzetben.”
A szövetség közölte, hogy kapcsolatba lépett Rekabival és iráni tisztviselőkkel is, de az Associated Pressnek nem kívánta részletezni a hívások lényegét. A szövetség nem volt hajlandó megvitatni a Rekabinak tulajdonított Instagram-bejegyzést és az abban szereplő állításokat sem.
Kedden délután a dél-koreai külügyminisztérium elismerte, hogy az iráni sportoló és csapata elhagyta az országot, de részleteket nem közölt.
A 33 éves Rekabi háromszor volt dobogós az ázsiai bajnokságon, egy ezüst- és két bronzérmet szerzett erőfeszítéseivel.
Emberi jogi csoportok becslései szerint eddig több mint kétszáz ember vesztette életét a tüntetéseken és azokat követően a biztonsági erők erőszakos fellépése nyomán. Irán hetek óta nem közölt adatot a halottak számáról. Az iráni Human Rights Activists csoport szerint több mint száz városban voltak tüntetések, ezreket tartóztathattak le.
Megszólalt az ENSZ emberi jogi főbiztosa
A demonstrációkról továbbra is nehéz értesüléseket szerezni. Az iráni kormány hetek óta gátolja az internet-hozzáférést. Közben a hatóságok legalább negyven újságírót őrizetbe vettek az újságírók védelmére létrehozott bizottság szerint.
Iráni tisztviselők, köztük a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah többször is azt állította, hogy a tüntetések mögött az ország külföldi ellenségei állnak, nem pedig az Amini halála és az ország egyéb bajai miatt dühös irániak.
Az irániaknak végig kellett nézniük, hogyan válnak semmivé egy élet alatt összegyűjtött megtakarításaik; az ország fizetőeszköze, a riál elértéktelenedett, és Teherán világhatalmakkal kötött nukleáris alkuja romokban hever.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala keddi közleményében a tüntetéseken „önkényesen őrizetbe vettek” azonnali szabadon bocsátását kérte. Emellett bírálta a „biztonsági erők féktelen erőszakos válaszát”, amelynek során állítólag még gyermekeket is letartóztattak és meggyilkoltak.
„A tiltakozókkal szembeni folyamatos, szükségtelen és aránytalan erőszak alkalmazásával le kell állni – áll a közleményben. – Az emberek letartóztatása kizárólag a békés gyülekezéshez és a szólásszabadsághoz való joguk gyakorlása miatt önkényes szabadságelvonásnak minősül.”
