Olaf Scholz kancellár politikai problémái távolról sem szűntek meg, de némileg megkönnyebbülhetett, hogy pártja nyerte az előző napi választást az egykori kelet-németországi Brandenburgban.
A Berlint körülvevő tartományban az ország újraegyesítése óta mindig a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tudott győzni, és így volt ez végül most is, noha a kampányban még a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) mögé mérték őket.
Az SPD végül a szavazatok 30,9 százalékát szerezte meg – ami javulás az öt évvel ezelőtti 26 százalékhoz képest –, és ezzel megelőzte a 29,2 százalékot szerző AfD-t. Az eredmény több szempontból is megkönnyebbülést jelent a tartomány székhelyének számító Potsdamban élő kancellár számára, miután pártja szeptember elején a türingiai és szászországi választáson is katasztrofálisan szerepelt, támogatottságuk még a két számjegyet sem érte el.
Ehhez kapcsolódóan: A szociáldemokraták nyerték a brandenburgi tartományi választást
Az elmúlt hetekben egyre égetőbbé vált a kérdés, meddig tud kormányozni ilyen gyenge szereplés után a koalíció, de most úgy tűnik, hogy valahogyan ki fognak tartani legalább a jövő szeptemberben esedékes választásokig.
Az kérdéses azonban, hogy Scholznak mennyi elismerés jár az eredményért. Az elmúlt hetekben hangnemet változtatott, és foglalkozni kezdett a bevándorlással kapcsolatos félelmekkel és az erősödő Ukrajna-szkepticizmussal, amelyek különösen az ország keleti részében vannak jelen. Határozottabban szólalt fel a béketárgyalások mellett, amelyen szerinte Oroszországnak is részt kell vennie, illetve nemrég elrendelte a szárazföldi határok ellenőrzésének kiterjesztését, így próbálva visszaszorítani a migrációs áradatot az augusztusi solingeni terrortámadás után.
Sok szempontból mégis úgy tűnik, hogy a siker egyrészt inkább Dietmar Woidke tartományi kormányfő érdeme, aki a kampány során kerülte és többször is élesen kritizálta a kancellárt, másrészt pedig nagyon sokan kizárólag azért szavazhattak az SPD-re, hogy megakadályozzák az AfD győzelmét.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a szociáldemokraták két szövetségi koalíciós partnere, a Zöldek és a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) is megbukott Brandenburgban. Előbbi 4,1 százalékot szerzett, míg utóbbi mindössze 0,8-et – ami minden idők legrosszabb eredményét jelenti tartományi választáson –, így egyik sem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt.
Noha az AfD nem tudott nyerni Brandenburgban, ismét erősödött; kétségtelen, hogy még mindig a párt számít a három szeptemberi keleti tartományi választás nagy győztesének. Türingiában egyenesen az első helyre futottak be, a másik két tartományban pedig másodikak lettek. Persze az ország keleti része nagyon más, a választóknak nagyobb része minősül bevándorlásellenesnek és oroszbarátnak. Ez jól látszik az újonnan alakult és az AfD-vel számos kérdésben azonos állásponton lévő, de baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) 13,5 százalékos eredményén is.
Szövetségi szinten a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal együtt a szavazatok mintegy harmadát szerezheti meg. Ez sok, de kormányra kerülni nem fognak. Ennek ellenére azonban hatással lehetnek az Európai Unió legnagyobb gazdaságának számító Németország politikájára, a bevándorlás és az ukrán válság kérdésében is nyomást gyakorolhatnak majd a berlini vezetésre. A radikálisabb erők előretörése ráadásul nem csak itt figyelhető meg. Például a populista Andrej Babiš pártja is nagyon jól szerepelt a cseh regionális választásokon, és esélyesnek tűnik arra, hogy jövőre ismét miniszterelnök lehessen. A héten Ausztriában lesz választás: a szélsőjobboldali Szabadságpártnak (FPÖ) meggyőző a fölénye a friss közvélemény-kutatások szerint. Európa nagyon befelé látszik fordulni.
