Korrupció, fekete foglalkoztatás, romló egészségügy; magyar bank finanszírozza az unió szétverését – de legalább egyelőre nem tört ki az orosz–ukrán háború. Legfontosabb heti cikkeink összefoglalója.
Új, napi rendszerességű cikkformátummal bővültünk: ezentúl minden hétköznap reggel egy cikkben foglaljuk össze az április 3-ra kiírt választás friss, előző napi kampányhíreit. Így gyorsan áttekintheti azokat az információkat, eseményeket, amelyek mögött bármely politikai erő népszerűsítésének szándéka áll.
Putyin, Le Pen, Orbán
A héten a világ Oroszországra és Ukrajnára figyelt: megtámadja-e a nagy testvér a volt tagköztársaságot, amely nyugatos fordulatot vett? A figyelemből jutott a magyar miniszterelnökre is, aki kedden kereste fel szokásos évi vizitjén Putyin elnököt.
Orbán Viktor egy NATO- és EU-tag ország vezetőjétől – aki ráadásul rendszeresen elnyomó hatalomként jeleníti meg Brüsszelt – furcsának számító csöndességgel vette tudomásul országa szuverenitásának megsértését. Közös sajtótájékoztatójukon ugyanis Putyin kifejtette, hogy a volt kelet-európai országokból ki kellene vonni a NATO-erőket. Orbán békemissziónak nevezte látogatását, és arról beszélt, hogy több gázt kért Oroszországtól.
A háború e cikk írásakor még nem tört ki, sok elemző szerint Putyin csak tárgyalási alapnak szánja újabb kardcsörtetését annak érdekében, hogy a Nyugat hagyja magára Ukrajnát.
Ide kapcsolódik, hogy egy francia médium kiderítette, hogy a korábban bizonyítottan Putyin által finanszírozott (és Európa egységesülését szélsőjobboldali szövetségeseivel, köztük Orbánnal gátolni igyekvő) francia Nemzeti Tömörülésnek, Marine Le Pen pártjának most egy meg nem nevezett magyar bank nyújtott több milliárd eurós hitelt.
Mint tudjuk, Magyarországon már megvalósult Orbán Viktor terve: a bankrendszer fele már hazai (értsd: Fidesz-közeli) tulajdonosok kezében van.
Hogy áll az ország a választások előtt?
Számokban címmel indulnak azok a cikkeink, amelyekben a kormány teljesítményét értékeljük a legfontosabb szakpolitikai területeken. Most az egészségügy került sorra.
Egy világjárvány kellett az utóbbi évek legjelentősebb hazai egészségügyi döntéseihez. Az orvosbéremelés, a sokak szerint belügyi logikával működő szolgálati jogviszony és a hálapénz kivezetésének módja és hatásai azonban ellentmondásosak. Erről és az elmúlt tizenkét év sokszor csírájában elhalt egészségügyi kormányzati lépéseiről kérdeztük Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt.
Egy év alatt több mint négyezer milliárd forinttal emelkedett, ezzel történelmi rekordra, 40,7 ezer milliárd forintra nőtt tavaly év végére a magyar állam adóssága. Ez 10,9 százalékkal több, mint 2020-ban volt. Mind devizában, mind forintban emelkedett az állomány, előbbi közel 14,7 százalékkal nőtt, míg utóbbi 9,9 százalékkal.
Folytattuk a lehetséges választási visszaéléseket bemutató magyarázó videóinkat. Most a láncszavazással ismerkedhetnek meg azok, akiknek még nem volt szerencséjük gyakorolni a csalást egy választáson.
Az ellenzék győzelme esetén visszaállítják a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét és erősítik a munkavállalók jogait – mondta Komjáthi Imre MSZP-s politikus, Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének tanácsadója, akihez a munkavállalói jogok és szakszervezeti kérdések tartoznak.
Hétfőn kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a közoktatásban dolgozó pedagógusok és más érintett, óvodai és iskolai dolgozók. Becslések szerint a részvétel húszszázalékos volt.
Elfecsérelt évtized – mondta Győrffy Dóra politológus-közgazdász a Fidesz-ciklus gazdaságpolitikájáról. Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság termelékenysége romlott, miközben a térség más országai, például Románia jelentős javulást tudott elérni. Konstruktív bizalmatlanság című podcastsorozatunk rendhagyó epizódjában, egy kettős interjúban az intézkedések kommunikációs hátterét rendszeres vendégünk, Ruff Bálint kommunikációs és kampányszakértő elemezte.
Hasonló kérdésekről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója is. Szerinte számos olyan lehetősége volt az ellenzéknek, amelyet nem használt ki, és nem a Fidesz kampánygépezete az oka annak sem, hogy az ellenzéki pártok nem tudnak ügyeket felépíteni.
Az Országos Roma Önkormányzat listaállító közgyűlésének kudarca miatt a romáknak szószólójuk sem lesz 2022-től. Pedig már most annyian regisztráltak a roma választói névjegyzékbe, hogy a szavazataik nemcsak szószólót, de rendes képviselői mandátumot is eredményezhettek volna.
Történetek Magyarországról
Nem sikerült feddhetetlen jelöltet találnia a Fidesznek Völner helyére. Erős Gábor Esztergom alpolgármestere, aki a korrupcióval gyanúsított Völner Pál helyett indul az országgyűlési választásokon a Fidesz jelöltjeként. A politikus 2018-ban került fel arra a jegyzékre, amelyen a NAV azokat listázza, akiknél be nem jelentett alkalmazottat találtak. A 2014-es önkormányzati választások előtt Erős azt is állította, van diplomája, de az újabb bemutatkozásából már hiányzik a diplomára utaló rész.
Videóban mutattuk be, hogyan lehet úgy fölszámolni egy cigánytelepet, hogy egy másik szegregátum lakossága megduplázódik. Hetven családot költöztettek át a nyíregyházai Keleti telepről, a pénzt az unió adta – amíg rá nem jöttek Brüsszelben, hogy a szociális városrehabilitációs pályázaton nyert pénz a város szegregációra költötte. Nyíregyháza önkormányzatának több mint 1,7 milliárd forintos EU-támogatást kell visszafizetnie.
Bíróság elé kerül a Pegasus-ügy. A TASZ minden lehetséges jogi eszközzel fellépne az egész magyar titkos megfigyelési szabályozás ügyében, izraeli és uniós eljárást is kezdeményeznek a Pegasus-ügy kapcsán. Szerintük többek között a magyar Alaptörvénnyel is ellentétes, hogy a törvénytelenül megfigyelt áldozatoknak nincs jogorvoslati lehetőségük Magyarországon.
Főként nőket és gyermekeket érint a családon belüli és a párkapcsolati erőszak Magyarországon, hetente kerül napvilágra egy-egy brutális eset. Körülbelül 220 ezer nő aktuálisan és mintegy félmillió nő él élete során bántalmazó párkapcsolatban itthon. Kikből lesznek a bántalmazók? Mi motiválja őket? Milyen eszközöket vetnek be, hogy megtörjék a partnerüket? Interjúalanyunk, dr. Wirth Judit jogász több mint húsz éve foglalkozik a témával, és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (Nane) önkénteseként évtizedek óta igyekszik segíteni az áldozatokon.
És hol találkozhat még velünk?
2022-ben is célunk, hogy olyan témákkal foglalkozzunk, amelyek meghatározók olvasóink életében. Amellett hogy továbbra is várjuk észrevételeit Facebookon, e-mailben vagy Instagramon, most már megoszthatja velünk tapasztalatait, tudását a Szabad Európa új Facebook-csoportjában is, a Szabad Európa Bennfentesben. A csoportban rendszeresen talál extra tartalmakat, bevonjuk olvasóinkat a tartalomkészítésbe és figyeljük a visszajelzéseket. Várjuk a csoportban, jelentkezzen itt!
