Az akkumulátorüzemek elleni tüntetések intenzitása alábbhagyott, a civilek átvették a kezdeményezést a politikai szereplőktől, az ellenállás pedig egyre inkább jogi útra terelődött. A hatóságokkal perben álló helyiek, a Mikepércsi Anyák és a Zebraszerda mozgalom aktivistái azonban nem adják fel, megváltoztatnák a társadalmat, és mindent megtesznek az akkumulátoripar veszélyeinek napirenden tartásáért.
2022. augusztus 12-én jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Magyar Levente, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb, háromezermilliárd forint értékű beruházásaként Debrecenben épít akkumulátorgyárat a kínai CATL óriásvállalat.
A bejelentés idején már számos debreceni értesülhetett a szintén lítiumion-akkumulátorokat előállító gödi Samsung gyárral kapcsolatos lakossági panaszokról és környezeti aggályokról, ezért a beruházás az első hónapokban komoly politikai és civil ellenállásba ütközött Debrecenben. 2023-ban egy újabb kínai cég, az Eve Power üzemének építését is beharangozták.
A tiltakozásokat és az akkumulátorgyárak körüli kivitelezési, jogi, politikai és társadalmi folyamatok első évét tavaly szeptemberben mutattuk be. Mostani cikkünkben az azóta eltelt esztendő debreceni akkumulátorügyi fejleményeit igyekszünk összegezni.
Ehhez kapcsolódóan: Akiket nem kérdeztek meg a jövőjükről – A debreceni akkumulátorgyár-beruházás és a tiltakozások első éve
Leépítések, megkérdőjelezhető haszon
Az elmúlt egy évben megváltozott a nemzetközi politikai és gazdasági környezet az elektromobilitás terén, méghozzá a Debrecenben épülő beruházásoknak egyáltalán nem kedvező irányba. Ahogy arról tavaly szeptemberben mi is beszámoltunk, az Európai Unió szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai elektromosjármű-gyártókkal szemben, ugyanis több uniós tagország kifogásolja, hogy az ázsiai ország a kedvére tőkésíti fel az iparági vállalatokat, miközben az EU-ban szigorú versenyszabályok korlátozzák a cégeknek juttatható állami támogatásokat. Az Európai Bizottság júniusban már azt jelentette be, hogy büntetővámot vet ki a kínai elektromos járművek behozatalára.
Eközben az elektromos autók európai eladásai sem érik el a korábban várt szintet, a cégek elkezdték leépíteni a kapacitásaikat. Az RTL Híradó beszámolója szerint az iváncsai SK On például májusban több száz dolgozójától vált meg egyszerre. A Telex írt arról, hogy márciusban 17 százalékkal kevesebb akkumulátort gyártottak Magyarországon, mint a megelőző évben.
Egy kormányrendelettől a civilek megbélyegzéséig
A Debreciner is írt arról a 2023. szeptemberi kormányrendeletről, amely lehetőséget adott arra a kormányhivataloknak, hogy bírság kiszabása helyett környezetvédelmi hatósági szerződést kössön a környezetszennyezésen kapott cégekkel.
Bár a kormány azt ígérte, hogy az akkumulátorgyárakra nem lesz érvényes a rendelet, ezt csak egy miniszteri utasításban kötötték ki, amely jogilag alacsonyabb rendű a kormányrendelethez képest.
A kormányrendelet ellen Papp László (Fidesz) polgármester is felszólalt, de az Amnesty International Magyarország és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) az ő háza elé szervezett tiltakozást novemberben. A civilek kifogásolták, hogy a miniszteri utasítás semmilyen jogi garanciát nem jelent, és hogy Papp László csak akkor szólalt meg az ügyben, miután a tiltakozni készülők a rendőrségen bejelentették a demonstrációt.
Alig ért véget a tüntetés, tizenkét debreceni szervezet máris kiadott egy közös nyílt levelet, amelyben kiálltak a fideszes polgármester mellett, az Amnesty Internationalt és a Mikepércsi Anyákat pedig álcivilnek minősítették, valamint gyűlöletpolitizálással vádolták. A tizenkét szervezet szinte kivétel nélkül mind jelentős állami és önkormányzati támogatásban részesült.
A tiltakozást kiváltó kormányrendelet azóta is érvényben van.
Vendégmunkáspánik az agglomerációban
A debreceni akkumulátoripari beruházásokkal szemben kezdettől fogva az volt az egyik leghangsúlyosabb – lakossági és ellenzéki pártoktól származó – kritika, hogy a gyárak építéséhez és működéséhez szükséges munkaerőt csak külföldről lehet biztosítani. Csak a CATL akkumulátorgyárában kilencezer dolgozóra lesz szükség, a többi, jelenleg épülő üzemmel együtt a munkások száma már a húszezret közelíti.
2023 nyarán aztán egymást érték a hírek, amelyek szerint Debrecen agglomerációjában található falvakban és kisvárosokban, erre a célra teljesen alkalmatlan Kádár-kockákban szállásolnak el tömegesen ázsiai vendégmunkásokat.
Ehhez kapcsolódóan: Több tucat vendégmunkás lakhat egy falusi Kádár-kockában, közel a debreceni akkugyárhoz
Hajdúböszörményben október 12-én tartott demonstrációt a Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület, követelve, hogy a városvezetés közöljön valós adatokat a városban tartózkodó vendégmunkásokról, Hajdúnánáson pedig olyan felháborodást okozott 143 georgiai munkavállaló önkormányzati ingatlanban történő elszállásolásának terve, hogy a városvezetés néhány nap múlva meggondolta magát. A két városban közös, hogy mindkettőben megbukott a Fidesz a 2024-es önkormányzati választáson.
Hajdúszoboszlón és Berettyóújfaluban a fideszes városvezetés is tiltakozott a Debrecenben dolgozó vendégmunkások nagy számban történő megjelenése ellen, az ezzel kapcsolatos felelősséget pedig igyekeztek a szállástulajdonosokra hárítani.
Újabb akkumulátorgyár
2023 májusában jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő és Papp László polgármester, hogy a CATL után egy másik nagy kínai cég, az Eve Energy magyarországi leányvállalata, az Eve Power is akkumulátorgyárat épít Debrecen északnyugati határában, közvetlenül a BMW épülő üzeme mellett.
A beruházás novemberben a tereprendezési és mélyalapozási engedélyt is megkapta. Azóta nincs fejlemény a 28 gigawattóra gyártókapacitású létesítmény kapcsán. A magyar leányvállalat szerint eddig csak a terep előkészítését végezték, a felszín feletti építkezést még nem kezdték el.
Az Eve Power március 25-én közleményt jelentetett meg az MTI-n keresztül, amely szerint 2026-ban már a termelést kezdenék el egy gyártósorral, folyamatosan bővülő kapacitással.
A rejtegetett akku-összeszerelő
2024. január 5-én egy hirdetmény jelent meg a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján, amelyből kiderült, az Inpark Szigma Kft. akkumulátor-összeszerelő üzemet hoz létre Debrecen déli gazdasági övezetében. A projekt megnevezésében azonban nem szerepelt az akkumulátor szó, a dokumentumban „elektromobilitást biztosító újratölthető energiatároló (Elbue) modul összeszerelő üzem” néven tüntették fel.
Az összeszerelő üzemet a nyilvánosság bevonása nélkül adták át. Ezzel az akku-összeszerelővel együtt összesen már hét akkumulátoripari beruházásról lehet tudni Debrecenben.
Szennyezés a záportározóban
Az idén június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választás kampányának egyik fontos témája volt az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek környezeti kockázata.
Az akkumulátorokhoz alumíniumalkatrészeket gyártó, kínai tulajdonosi hátterű HALMS Hungary Kft. Debrecen déli gazdasági övezetében az első akkumulátoripari beruházás, amely a városban megkezdte a működését. A 24.hu vette észre, hogy a kormányhivatal 1,98 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a cégre még május 22-én, az erről szóló hirdetményt a hatóság mégis csak június 11-én, a választások után két nappal hozta nyilvánosságra. A dokumentumból kiderül, hogy a cégnél már januárban szabálytalanságokat találtak, a katasztrófavédelem szerint „a záportározóban és a Kisgugyori-csatornában vízszennyezés történt, amely a Halms Hungary Kft. jogellenes tevékenységére vezethető vissza”.
Ezt követően Debrecen vezetése közleményt adott ki arról, hogy a cég tevékenysége nem áll kapcsolatban az akkumulátorgyártással. Márpedig a HALMS Hungary Kft. saját maga ír a honlapján arról, hogy az akkumulátor-alkatrészek a fő termékeik közé tartoznak.
Civil tiltakozások és céges adományok
A környezetszennyezés miatt a Mikepércsi Anyák a Környezetért, valamint a Zebraszerda mozgalom debreceni csoportja tüntetést is szervezett. A Miakö elnöke lemondásra szólította fel a szennyezés felelőseit és azokat, akik a bírság késleltetett nyilvánosságra hozataláról döntöttek.
A cégek észlelték a lakosság ellenérzéseit, ezért komoly imázsépítésbe fogtak. Ennek a jeleit már 2023 nyarán lehetett látni, amikor a CATL száz esővízgyűjtő hordót adományozott a debreceni önkormányzatnak, később pedig egészségügyi intézményeket is támogatott.
2024-ben a kínai cég szponzorálta a Debrecen Drive nevű autós programot a Nagyerdei Stadionban, az egyre inkább autóipari kiállítótérként működő Campus Fesztiválon pedig ők voltak a Víztorony mellett kialakított CATL Lighthouse Stage színpad névadói, és több standjuk is volt a rendezvény területén.
A CATL kommunikációs és PR-vezetője, Sidló Noémi úgy fogalmazott a Debrecinernek, hogy a cég jószomszédi viszonyra törekszik, ezért támogatják a helyieknek fontos eseményeket. A Debrecenben épülő kisebbik kínai akkumulátorgyár, az Eve Power idén a DVSC labdarúgócsapatának főszponzora lett.
Utcai demonstrációk és jogi utak
A CATL bejelentését követő bő egy évben a politikai szervezetek és a formálódó civil csoportok elsősorban utcai demonstrációkkal igyekeztek felhívni a figyelmet az akkuipar kockázataira. 2024-ben a tiltakozás súlypontja egyre jobban átterelődött jogi síkra: a civilek közérdekű bejelentésekkel, adatigénylésekkel, bírósági perekkel igyekeztek akadályozni a beruházások megvalósulását, valamint kikényszeríteni a cégek hatóságok általi kontrollját.
A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csoport egyik tagja jogi úton támadta meg a CATL katasztrófavédelmi engedélyét. (A civil aktivistát Schiffer András ügyvéd pro bono képviselte.) A Kúria tavaly november végén a Debreceni Törvényszék ítéletét megváltoztatva megsemmisítette a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott engedélyt.
Ennek ellenére az akkumulátorgyár építését egy napra sem függesztették fel, ugyanis a CATL álláspontja szerint a környezethasználati és az építési engedély elegendő a munkálatok folytatásához, a hatóságok pedig nem kötelezték a céget az építkezés leállítására.
A Kúria által előírt megismételt katasztrófavédelmi eljárásban a hatóság élt egy kormányrendelet adta lehetőséggel, és úgy tartott az ügyben közmeghallgatást, hogy megakadályozta az érintettek személyes megjelenését.
A lakosok csak online, kizárólag írásban tehettek fel kérdést a katasztrófavédelemnek és a városvezetésnek. A debreceni ellenzéki pártok összefogása ezért alternatív közmeghallgatást szervezett a belvárosba, amelyen segítettek a helyieknek célba juttatni az üzeneteiket és kérdéseiket.
A CATL márciusban ismét megkapta a katasztrófavédelem engedélyét.
További támogatásokat ígérnek
Gőzerővel zajlik a legnagyobb debreceni akkumulátoripari beruházás, a CATL gyár építése. A cég kommunikációs és PR-vezetője a Debreciner érdeklődésére közölte: jelenleg a cellagyárat építik, a tető és a homlokzat építésén dolgoznak az alvállalkozóik. A létesítmény várhatóan 2025-ben kezdheti meg a gyártást. Sidló Noémi kijelentette, hogy a CATL mindenhol, ahol gyárat üzemeltet, támogatja a helyi kezdeményezéseket, és aktívan részt vesz a helyi közösségi életben. „Elköteleződésünket mutatja az is, hogy már több oktatási intézménnyel írtunk alá stratégiai együttműködési megállapodást. Ezeket az aktivitásokat szeretnénk hosszú távon folytatni, sőt terveink szerint szélesíteni kívánjuk a támogatások spektrumát” – tette hozzá.
(A cikk a Debreciner.hu cikkének a rövidített változata, a teljes írás a lap weboldalán olvasható.)
