Az EU jószerével valamennyi tagállamában alkalmaznak a hatóságok kémszoftvereket, de az ezek használatát vizsgáló parlamenti szakbizottság által hétfő este elfogadott jelentés Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémát állapított meg. „Magyarországon teljes és totális a megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés” – húzza alá a jelentés.
A Pegasus és más kémszoftverek európai használatát vizsgáló EP-szakbizottság azzal vádolja a magyar és a lengyel kormányt, hogy felszámolták a független ellenőrző mechanizmusokat és súlyosan megsértették az uniós jogot.
A magyar és a lengyel ügyet látják a legsúlyosabbnak
„Magyarországon a kémprogram használata egy előre kiszámított és stratégiai kampány része volt, amely a sajtószabadság és a véleménynyilvánítási szabadság megsemmisítésére irányult a kormány részéről” – állapítja meg többek között a jelentés, amelyet 30 igen, 3 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett fogadott el hétfő este a Pega-bizottság.
A problémák orvoslása érdekében az EP-szakbizottság felszólítja Magyarországot és Lengyelországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által meghozott ítéletek végrehajtására, a bírói függetlenség és az ellenőrzésért felelős testületek helyreállítására. A két ország hatóságainak a jelentés szerint biztosítaniuk kell a kémszoftver használata előtt a független és különleges bírósági engedélyezést, majd azt követően a bírósági kontrollt, hiteles vizsgálatokat kell indítaniuk a visszaélések esetében, és szavatolniuk kell, hogy az érintett polgárok megfelelő jogorvoslathoz jussanak.
Az okostelefonokra telepíthető Pegasus kémszoftver európai polgárokkal szembeni alkalmazására 2021 nyarán derített fényt az Amnesty International és vagy húsz európai újságból álló konzorcium nyomozása. Az Amnesty International szerint csak Magyarország esetében legalább háromszáz személyt hallgattak le anélkül, hogy tudtak volna róla. A magyar hatóságok azóta sem adtak tájékoztatást a megfigyelt személyekről, és meg sem indokolták, hogy mi indokolta a megfigyelésüket. A megfigyelt személyek között újságírók, ügyvédek, civil szervezetek képviselői, kormányzati tisztviselők voltak, valamint Gödöllő polgármestere.
Ehhez kapcsolódóan: Addig könnyű helyzetben van a magyar kormány, amíg nem ér össze a Pegasus-ügy a jogállamisági kérdéssel
Két éve robbant ki a botrány
A parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról 2020 márciusában döntött az EP plenárisa, és áprilisban kezdte meg a munkát, hogy több mint egy évvel később sor kerüljön a szakbizottsági szavazásra. A két, most jelentős többséggel megszavazott jelentés egyike átfogó képet igyekszik adni arról az öt tagállamról (Magyarországról, Lengyelországról, Görögországról, Ciprusról és Spanyolországról), ahol a Pegasust és más kémprogramokat bizonyíthatóan használtak állampolgárok megfigyelésére.
A másik jelentés, amelynek ugyancsak a holland liberális Sophie in ’t Veld a raportőre, konkrét ajánlásokkal fordul az uniós intézményekhez a kémszoftverek általános uniós szabályozását sürgetve, többek között a nemzetbiztonság valamennyi tagállam számára egységes definícióját. A két jelentésről a tervek szerint júniusban tart szavazást az EP plenárisa, ezt követően a labda a képviselők szerint az Európai Bizottság térfelére kerül, amely bár számos tagállamtól felvilágosítást kért, hatásköri hiányra hivatkozva elhárított mindenfajta fellépést.
A jelentéstevőnek és a parlamenti vizsgálóbizottság tagjainak ugyanakkor meggyőződésük, hogy a tagállamok alibiből bújnak a nemzetbiztonság érve mögé, amikor magyarázatot kérnek tőlük arra, hogy miért figyeltek meg az izraeli kémprogrammal számos esetben nyilvánvalóan olyan állampolgárokat, akik nem jelentenek terroristafenyegetést vagy nemzetbiztonsági veszélyt országukban.
Jeroen Lenaers, a Pega-bizottság holland néppárti elnöke beszédes jelnek tartja, hogy a harmincnál is több megfigyelt magyar személy egyike ellen sem indult bírósági eljárás a lehallgatások eredményeképpen. „A nemzetbiztonsági érv nem lehet biankó csekk” – hangsúlyozta keddi sajtótájékoztatóján a vizsgálóbizottság elnöke.
Miközben a képviselők egyetlen tagállam hatóságaitól sem kaptak kielégítő válaszokat, In ’t Veld és Lenaers szerint csak Magyarországon és Lengyelországban nem voltak hajlandók találkozni a vizsgálóbizottság tagjaival az illetékes magyar kormánytagok és hatóságok.
Ehhez kapcsolódóan: Minden azt mutatja, hogy a kormány visszaélt a Pegasusszal – Budapesten járt az EP vizsgálóbizottsága
Politikai okokat lát a kémkedés hátterében a vizsgálóbizottság
A holland képviselőnő elismeri, hogy együttműködés hiányában nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok az érintett országok hatóságainak jogszerűtlen magatartására. A Pega-bizottság ugyanakkor nyílt forrásokból szerintük egyértelmű információkhoz jutott, amelyek igazolják azt a feltevésüket, hogy a kémszoftvert az érintett hatóságok nem véletlenszerűen alkalmazták, hanem „hatalmi és demokráciaellenes célokat követve, politikai okokból célba véve bizonyos személyeket”.
A vizsgálóbizottság több mint egyéves munkája során körülbelül negyven meghallgatást tartott és több mint kétszáz találkozót bonyolított le, amelynek eredménye egy 240 oldalas jelentés.
A magyar fejezet fő megállapításai
A jelentés megállapítja, hogy Magyarország volt az egyik első ország, amelyik belekeveredett az európai kémszoftverbotrányba. A magyar Belügyminisztérium 2017-ben vásárolta meg a Pegasust az NSO Grouptól, nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor találkozott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Benjámín Netanjáhú volt izraeli miniszterelnökkel.
„Magyarországon a kémszoftverekre vonatkozó jogi eszközök a leggyengébbek közé tartoznak Európában” – olvasható egy summás megállapítás. A képviselők szerint a rendszer a polgárok megfigyelésére vonatkozóan az EJEE által meghatározott európai követelményeket és normákat és az EJEB döntéseit durván megsértve létezik, annak ellenére hogy a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy minden esetben jogszerűen járt el, és teljes mértékben megfelel a törvényeknek.
Jelenleg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szabályozza a kémszoftverek magyarországi használatát, és ez a jelentés szerint sokkal inkább a kormány ellenőrzési és hatalmi eszköze, semmint az állampolgárok jogainak és magánéletének védelmét szolgáló eszköz. Nemcsak hogy nem írja elő a megfigyelt személyek értesítését, hanem kifejezetten előírja, hogy az engedélyező félnek nem szabad tájékoztatnia a célszemélyeket arról, hogy kémkednek utánuk.
A törvény értelmében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) által kémszoftverekkel végzett megfigyelés az esetek többségében az igazságügyi miniszter engedélyéhez, egyes konkrét esetekben pedig a budapesti Fővárosi Törvényszék elnöke által kijelölt bíró engedélyéhez kötött. Mint a dokumentum megállapítja, e határozatok ellen nem lehet fellebbezni, és gyakorlatilag nincs felügyelet a folyamat felett.
„Magyarországon teljes és totális a megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés. Az Orbán vezette Fidesz-rezsim lehetővé tette, hogy könnyedén célba vehessenek ügyvédeket, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket, anélkül hogy tartaniuk kellene a felelősségre vonástól” – húzza alá a jelentés Magyarországról szóló fejezete.
