Európa a feszültség további éleződésére készül, Ukrajna pedig Oroszország elhagyására szólította fel az állampolgárait, miután a Kreml „békefenntartók” küldését jelentette be a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióba, amire a Nyugat szankciókkal válaszolt.
A háború megelőzését célzó diplomáciai megoldással kapcsolatos remények jórészt szertefoszlottak. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei leszögezték, hogy Oroszország átlépte a vörös vonalat azzal, hogy katonákat vezényel Ukrajnába, sokan egy átfogó invázió kezdetét emlegetik.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta csütörtökre tervezett találkozóját orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Az ukrán kormány hazarendelte konzultációra moszkvai nagykövetsége ügyvivőjét, illetve a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását fontolgatja. Országok tucatjai rendeltek el szankciókat orosz oligarchiák, törvényhozók és bankok ellen, miközben Németország felfüggesztette az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyezését. Az amerikai hadsereg eközben erősíti jelenlétét a NATO keleti tagállamaiban.
Az ukrán vezetés heteken át nyugalmat próbált sugározni, szerdán azonban a külügyminisztérium utazási figyelmeztetést adott ki Oroszországra, valamint a konzuli szolgáltatások esetleges zavaraira hivatkozva felszólította a jelenleg is ott tartózkodó állampolgárokat, hogy haladéktalanul hagyják el az országot.
Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács szerdán szükségállapotot rendelt el, kezdetben harminc napra. Ez az ország egész területére kiterjedne, kivéve a szeparatisták által ellenőrzött donyecki és luhanszki területet, amelyekben már 2014 óta érvényben van a rendkívüli állapot. Az intézkedés életbe lépéséhez még a törvényhozás jóváhagyására van szükség.
A testület vezetője, Olekszij Danyilov elmondta, hogy a regionális hatóságok döntenének arról, hogy milyen intézkedéseket tartanak megfelelőnek, egyebek mellett megerősíthetik a közintézmények védelmét, korlátozhatják a forgalmat, fokozhatják az okmányok és a járművek ellenőrzését.
Eközben a kijevi parlament szerdán első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely engedélyezi az ukránok számára lőfegyver viselését és az önvédelmi célú cselekvést.
Tovább súlyosbodhat a válság
A háborús fenyegetés már eddig is jelentős károkat okozott az ukrán gazdaságnak, sokan nagyszámú halálos áldozattól, európai energiahiánytól és globális gazdasági zavaroktól tartanak.
Noha a konfliktus máris új, veszélyes fordulatot vett, egyes országok vezetői figyelmeztettek, hogy a helyzet tovább súlyosbodhat. Vlagyimir Putyin orosz elnök még nem hozta mozgásba az Ukrajna körül összevont mintegy 150 ezer katonát, amerikai kollégája, Joe Biden pedig egyelőre nem rendelt el igazán súlyos, az orosz gazdaságot megbénító szankciókat.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ugyanakkor határozottabb fellépést sürgetett. „Felszólítjuk partnereinket, hogy léptessenek életbe további korlátozásokat Oroszországgal szemben. Fokozni kell a nyomást, hogy megállítsuk Putyint. A gazdaságát és a haverjait. Üssünk többeket! Üssünk keményebben! Üssünk most!” – írta Twitteren.
Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete úgy vélekedett, hogy a szankciók semmit nem oldanak meg. „Nehéz elképzelni, hogy van olyan ember Washingtonban, aki arra számít, hogy Oroszország a büntetőintézkedések fenyegetésének hatására változtat a külpolitikáján” – közölte.
Kiújult harcok?
A napokban ismét fellángolt az erőszak Kelet-Ukrajnában, ahol az orosz támogatást élvező szakadárok és a kormányerők közötti harcokban az utóbbi nyolc évben 14 ezer ember vesztette életét. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint egy katona meghalt, hat társa pedig megsebesült a lázadók tüzérségi támadásában. Szeparatista tisztségviselők pedig robbanásokról és három civil haláláról számoltak be.
A donyecki és luhanszki régióból a polgári lakosság evakuálásának múlt pénteki bejelentése óta több mint 96 ezren távoztak Oroszországba.
Vlagyimir Putyin hétfőn bejelentette, hogy elismeri Donyeck és Luhanszk függetlenségét, és „békefenntartókat” vezényel a térségbe. Ekkor még nem határozták meg, hogy pontosan milyen határvonalak mentén ismerik el a két szeparatista régió függetlenségét. Az orosz elnök azonban később rámutatott, hogy ebbe az ukrán kormányerők által ellenőrzött területek is beletartoznak.
Az ukrán hadsereg a szóban forgó terület mintegy kétharmadát ellenőrzi, így az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is. A szeparatisták uralják a maradék egyharmadot, amelybe a két tartományi főváros, Donyeck és Luhanszk is beletartozik.
Putyin kijelentette, hogy a válság rendezésének három feltétele van: Ukrajnának el kell ismernie az annektált Krím félsziget feletti orosz fennhatóságot, le kell mondania NATO-csatlakozási szándékáról és részleges demilitarizációt kell végrehajtania. Az első két pontot Kijev korábban határozottan elutasította, így nem tudni, hogy mekkora esély van a diplomáciai tárgyalásokra.
