A magyarokat leginkább közvetlen anyagi helyzetük érdekli – áll egy friss felmérésben. Az oktatás, az orosz befolyás vagy a vélt homoszexuális propaganda kevés embert foglalkoztat. Az emberek túlnyomó többsége szerint főleg az inflációval kéne foglalkoznia a kormánynak és az ellenzéknek, nem minden egyébbel. A kormánypártiak jelentős része szerint a kormány nem nagyon tud hatni a magyar gazdaságra. A népesség felének tavaly romlott az anyagi helyzete, a másik felének sem javult. Az is látszik, hogy a magyarok lényegesen jobban szoronganak az élet legtöbb területétől, mint két éve.
Pártpreferenciától függetlenül a magyarokat messze leginkább az érdekli, mennyit költhetnek – derül ki a Policy Solutions legújabb felméréséből.
Egészen pontosan a materiális ügyeket, a magas megélhetési költségeket érezték az ország legsúlyosabb gondjának, majd az egészségügy színvonalát, míg a kormány rendszeresen elővett kampánytémáját, a „homoszexuális propagandát” érezték a legkevésbé valós veszélynek.
Utolsó előtti helyen végzett viszont az ellenzék egyik fő kommunikációs témája, a túlzott orosz befolyás kérdése. A felvetett problémák közül a magyarok kevésbé gondolják fontos veszélynek például a migrációt, a klímaváltozást vagy a képzett emberek kivándorlását az országból.
Pártos bontásban a kormánypártiakat jóval kevésbé zavarja a korrupció, a demokrácia állapota vagy az oktatás alacsony színvonala, viszont az ötödik legfontosabb problémájuk bármilyen lehetséges bevándorlás volt.
Legkevésbé a hazai orosz befolyás mértéke nyugtalanítja őket, ami egyébként az ellenzékieket is hidegen hagyja, náluk az utolsó előtti helyen végzett.
Ennek megfelelően a politikusoktól is azt várnák a magyarok, hogy elsősorban az inflációval és a megélhetési válsággal foglalkozzanak, illetve az egészségüggyel. Ebben nagy az összhang ellenzéki, kormánypárti és a többi válaszadó között.
A felmérés 2023. szeptember 8–18. közt zajlott a Závecz Research segítségével. Személyesen kérdeztek meg ezer embert, akik Magyarország felnőtt lakosságát reprezentálták életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint.
Rákérdeztek a válaszadók anyagi helyzetére is, ami alapján az Európa-rekord magyar infláció lényegesen jobban megviselte az embereket, mint az előző évi világjárvány.
Az emberek felének romlott az anyagi helyzete, és szinte senkinek nem javult. Ez a képzettséggel mozgott együtt: a diplomásokat lényegesen kevésbé érintette, mint az iskolázatlanabbakat, de még az előbbiek bő harmada is anyagi helyzetének romlását tapasztalta.
A jövő évet tekintve a budapestiek és a fideszesek számítottak legkevésbé az anyagi helyzetük további romlására, míg általánosan a megyeszékhelyeken élők tartottak ettől messze leginkább.
Érdekes, hogy bár az összes válaszadó szerint a magyar kormány, az EU, az USA, a multik és az orosz–ukrán háború közül a magyar kormány van a leginkább erős hatással a magyar gazdaságra, a kormánypárti és az ellenzéki válaszadók elég eltérően látták ezt.
A kormánypártiak tizede szerint a kormány döntései nincsenek vagy alig vannak hatással a magyar gazdaságra. Emellett kevesebb mint felük szerint van nagyon erős hatással a magyar kormány a hazai gazdaságra, sőt szerintük az EU általában nagyobb hatással van a hazai gazdasági helyzetre, mint a kormányzati döntések.
Rákérdeztek a személyes félelmekre is. A magyarok leginkább attól félnek, hogy baja esik egy szerettüknek, hogy kórházba kerülnek, illetve hogy nehezedik az anyagi helyzetük.
A kormánypárti szavazók jobban tartottak attól, hogy hajléktalanná válhatnak vagy hogy más kultúrájú emberek költözhetnek a szomszédjukba. A más kultúrájú szomszédoktól egyébként az ellenzéki szavazók relatív többsége is fél.
A Kétfarkú Kutya Párt szavazói általában szignifikánsan kevésbé félnek a különböző dolgoktól, mint a többi párt szavazói. Elmondható az is, hogy a két évvel ezelőtti, hasonló felméréshez képest igen jelentősen nőtt a magyarok félelemszintje a legtöbb témában, két év alatt lényegesen több szorongást élhettek meg az élet legtöbb területén.
Az általános jövőt tekintve egyébként minél képzettebb valaki, átlagosan annál optimistább, a fiatalabbak bizakodóbbak az idősebbeknél, illetve kevésbé tekintélyelvűek, és jelenleg is boldogabbak és optimistábbak.
Érdekes volt, hogy a magyarok többsége szerint a kormány messze inkább gátolja a személyes boldogulásukat. Ebben egyébként a kormánypártiak abszolút eltértek a pártnélküliektől, a hatpárti ellenzék szavazóitól és a többiektől: a kormánypártiak kétharmada szerint ugyanis a kormány segíti álmaik megvalósulását.
Az önkormányzatokkal szemben hasonló elvárásaik voltak a fideszeseknek és a többieknek is, mint az országos politikusok felé: elsősorban adjanak szociális támogatásokat, másodsorban javítsák a helyi egészségügyet.
Az is érdekes, hogy a kormánypárti szavazóknak a felmérésben fontosabb elvárás volt az önkormányzatok felé például a zöldfelületek növelése, a tömegközlekedés fejlesztése vagy a részvételi költségvetés, mint az ellenzéki szavazóknak.
A legkevésbé népszerű felvetés az volt, hogy az önkormányzatok sportegyesületeket, egyházakat, kulturális vagy sportrendezvényeket támogassanak a pénzünkből, ahogy az óvoda- és bölcsődeépítés sem volt elöl a magyarok prioritáslistáján.
Rákérdeztek arra is, melyek a legfontosabb területek ahhoz, hogy Magyarország húsz év múlva virágzó ország legyen.
Összességében itt is leginkább a jobb egészségügyet és a magasabb fizetéseket gondolják a magyarok a jövőbeli siker titkának, míg például az ezeknél hosszú távon garantáltan meghatározóbb oktatást meglehetősen hátra sorolták.
Az erős politikai megosztottság miatt kevéssé meglepő, hogy ezt a kérdést nagyon eltérően látták a kormánypárti válaszadók, a bizonytalanok és a hatpárti ellenzék támogatói.
A kormánypárti szavazók szélsőségesen alulértékelték a többiekhez képest az oktatást, és a hazai demokráciát vagy a korrupció visszaszorítást is jóval kevésbé látták fontosnak, miközben szerintük a hosszú távú gyarapodás legfontosabb eleme az összefogás és a béke, emellett fontosabbnak tartották például a gazdaság modernizálását, illetve a régi hagyományok megőrzését.
A hatpárti ellenzék válaszadói a korrupció csökkentését gondolták fontosabbnak az átlagnál, illetve a demokrácia és az emberi jogok megerősítését, miközben kevésbé tartották fontosnak a rend és a fegyelem fokozását vagy az idegen kultúrájú és vallású emberek letelepedésének megakadályozását.
