A hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szerintük elhibázott kormányzati oktatáspolitika miatt. Kiáltványukban úgy fogalmaznak: „a magyar kormány évek óta nem ad érdemi választ szakmai követeléseinkre. Látszattárgyalásokat folytat valódi döntés nélkül.”
A PSZ szerint a kormány tudatosan alacsonyan tartja az oktatásban dolgozók bérét, amely az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabb, az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán nagyjából hatvan százalékát teszi ki.
A szakszervezet kiáltványában követeli, hogy a bérek érjék el a diplomás átlagbér legalább kilencven, majd száz százalékát. A fizetés legyen értékálló, kövesse az inflációt. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a pályakezdő pedagógusok nem tudnak megélni, „fizetésük nettóban egy ötszáz eurós bankjegy, erre a pénzintézetek még hitelt sem adnak”.
Miközben évente több ezren mennek nyugdíjba, a megalázó kezdő fizetések miatt nincs utánpótlás. A PSZ szerint a kormány tétlenül nézi, hogy az alacsony fizetések mellett az oktatásban dolgozók óraszáma, munkaterhe az egyik legmagasabb az Európai Unióban. A túlmunkát nem fizetik ki, a dolgozók nagy része kénytelen másod- és harmadállást vállalni.
A kiáltványban felidézik, hogy azok, akik a pedagógusok munkáját segítik, 2008 óta nem kaptak érdemi béremelést, noha munkájuk nélkülözhetetlen az óvodákban és az iskolákban. Ezért a szakszervezet követeli számukra is az értékálló bérrendezést.
A PSZ úgy látja, hogy a kormánynak nincs terve az egész országot sújtó tanárhiány megoldására. Mint írják, csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik a magyarországi óvodákból és iskolákból, és már az általános iskolák ötödében képesítés nélkül is dolgoznak pedagógusok, akik nem helyettesíthetik a szaktanárokat.
A pedagógushiány miatt sérül a gyermekek oktatáshoz való joga, ha nem szaktanár tanítja őket. Versenyképes tudás nélkül leszakadnak, kiszolgáltatottak lesznek. Magyarországon 2010 és 2020 között 10,8 százalékról 12,1 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, pedig – mint arra a kiáltványban emlékeztetnek – a kormány ennek csökkentését vállalta.
A szakszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy nő a szakadék a tehetősebb és a szegényebb szülők gyermekei között, mert akik megtehetik, magániskolákban vagy egyházi intézményekben taníttatják gyermeküket a jobb körülmények miatt, az egyházi intézmények ugyanis több támogatást kapnak, mint az államiak.
Mint írják, a kormány, látva a pedagógustársadalom elégedetlenségét, hatalmi szóval korlátozta a sztrájkjogot, amely a munkavállalók alapvető joga. Előbb rendeletet, majd törvényt alkotott, Európában példátlan módon.
Emiatt hazai és nemzetközi jogi fórumokhoz fordul az érdekképviselet, amely úgy látja, hogy a kormány továbbra sem tekinti stratégiai ágazatnak a társadalom jövőjét alapvetően meghatározó oktatást, és ahelyett hogy az állami költségvetésből emelné az ágazatban dolgozók bérét, az Európai Bizottságra mutogat.
Kértük a Belügyminisztériumot, reagáljon a PSZ kiáltványára, amint válaszolnak, közzétesszük.
