Az azonos nemű szülők gyermekeinek jogait bővítené az Európai Bizottság. Azt javasolják, hogy az egyik tagállamban szerzett jogot automatikusan ismerjék el egy másik tagállamban is, még abban az esetben is, ha ott ezt nem tartalmazza a nemzeti jog. Mindez nem jelenti a belső jog megváltoztatását, de igazodik a kialakult bírósági gyakorlathoz.
A tagállami jogok különbözőségének áthidalása érdekében fogalmazott meg egy javaslatot az Európai Bizottság, amely A származás tagállamok közötti elismerése címet viseli. A szöveg a gyermekek jogaira koncentrál. Ahogy indokolásukban írják: „A javaslat a gyermek mindenek felett álló érdekére és jogaira összpontosít. Jogbiztonságot teremt minden olyan családtípus számára, amelynek helyzete több tagállamot érint, akár azért, mert a család valamely tagállamból egy másikba utazik vagy költözik, akár azért, mert a családtagok vagy a családi vagyon egy része egy másik tagállamban található. A javaslat egyik kulcseleme az, hogy az egyik uniós tagállamban megállapított származást az összes többi tagállamban bármely külön eljárás nélkül el kell ismerni.”
Ezt a jogszabálytervezet tulajdonképpen az élet kényszerítette ki, amelyet az Európai Bíróság képviselt. Több olyan ügy is lezajlott az uniós bírói fórum előtt, amelyeket egy ilyen szabályozással már korábban rendezni lehetett volna. Azonban a brüsszeli javaslat egy szóval sem említi, hogy jól behatárolt köre van azoknak, akik ennek a rendelkezésnek a hasznát láthatják: mégpedig a szivárványcsaládok, ahol azonos neműek a szülők, akik esetleg még különböző állampolgárságúak is. A témához itt kapcsolódik a politika: nagyon nehéz lesz minden tagállamot meggyőzni arról, hogy fogadja el a törvény. A kivételek között elsősorban Magyarországot és Lengyelországot említik.
Sara baba esete
A helyzet szemléltetésére a legalkalmasabb egy hároméves kislány, Sara esetének bemutatása. A jelenleg Bulgáriában élő Sarának nincsenek okmányai, nem rendelkezik állampolgársággal, még sosem tudott elutazni a nagyszüleihez, de már van róla bírósági ítélet, hogy neki van igaza. Sara Spanyolországban született, egy bolgár és egy brit–gibraltári nő gyermekeként. Mivel egyikük sem spanyol állampolgár, Sara nem kaphatott spanyol állampolgárságot, és az 1981-es brit állampolgársági törvény miatt brit állampolgár sem lehetett. Ezért a bolgár hatóságoknál kértek személyes okmányokat, a bolgár jog azonban nem ismeri el az azonos neműek házasságát és élettársi kapcsolatát, elutasították a beadványt. A fellebbezések után az egyik bolgár bíróság az Európai Bíróság állásfoglalását kérte, a bíróság pedig egy évvel ezelőtt megállapította, hogy a bolgár hatóságok kötelesek személyazonosító igazolványt vagy útlevelet kiállítani a kislány számára.
„Mivel a spanyol hatóságok jogszerűen állapították meg, hogy biológiai vagy jogi leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat áll fenn S. D. K. A. (a kislány) és két szülője között, ezt pedig a gyermekük számára kiállított születési anyakönyvi kivonatban igazolták, ennélfogva V. M. A. és K. D. K. (a két szülő) esetében olyan kiskorú uniós polgár szüleiként, aki felett tényleges szülői felügyeletet gyakorolnak, valamennyi tagállamban el kell ismerni a gyermek elkíséréséhez való jogot e jog gyakorlása során” – olvasható az ítéletben. A bírák az egyik hivatalos bolgár érvet azzal utasították el, hogy „a jelen ügyben nem sérti a tagállam nemzeti identitását, és nem is fenyegeti e tagállam közrendjét a személyazonossági okmány kiállítása”.
Hozzátették: mindez nem jelenti azt, hogy az érintett tagállamnak a nemzeti jogában elő kell írnia az azonos nemű személyek szülői jogállását, viszont az olyan alapvető uniós jog, mint a szabad mozgás, felülírja az ezt gátló tagállami rendelkezéseket.
Ítélet tehát már van, ezt azonban azóta sem hajtották végre a bolgár hatóságok. Nemrégiben az Európai Parlamentben is téma volt az ügy, ahol parázs vita kerekedett, főleg azt követően, hogy egy francia néppárti politikus azt mondta: „Sara babának nem az a baja, hogy két anyja van, hanem az, hogy nincs apja.”
Azon a vitán jelen volt az esélyegyenlőségért felelős uniós biztos, aki közölte: az Európai Bizottság hamarosan előáll egy javaslattal, amely ezt a helyzetet orvosolja. Ez a nap jött el most.
A javaslat részletei
Az előbb említett Sarához hasonló helyzetben több ezren lehetnek. Van már hasonló ítélet lengyel és román ügyekben is. Az Európai Bizottság úgy fogalmaz, hogy „az uniós jog és kiváltképpen a szabad mozgásra vonatkozó jog – az Európai Bíróság értelmezésében – már előírja, hogy az egyik uniós tagállamban megállapított származást az összes többi tagállamban el kell ismerni az alábbiak tekintetében: a területhez való hozzáférés, a tartózkodási jog és az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma”.
A nemzeti jogból eredő jogok esetében azonban nem ez a helyzet. Ezért azt szeretné a javaslat lehetővé tenni, hogy a több tagállamot érintő helyzetben lévő gyermekek érvényesíthessék a nemzeti jog szerinti származásból eredően őket megillető jogokat olyan kérdésekben, mint az öröklés, a tartás, a felügyelet vagy a szülők azon joga, hogy a gyermek törvényes képviselőjeként járjanak el például iskoláztatási vagy egészségügyi ügyekben.
Meghatározzák azt is, hogy a származás megállapítására alkalmazandó jognak a szülő nő szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogának kell lennie. Ha ez a szabály csak az egyik szülő tekintetében eredményezi a származás megállapítását, akkor alternatív lehetőségek biztosítják, hogy mindkét szülő esetében megállapítható legyen a származás. A javaslat előírja a származást megállapító vagy azt igazoló bírósági határozatok és közokiratok elismerését. Főszabály szerint az egyik tagállamban megállapított származást az összes többi tagállamban bármely külön eljárás nélkül el kell ismerni. Ezen túlmenően egy európai származási tanúsítvány létrehozását is indítványozzák, amelyet a gyermekek (vagy törvényes képviselőik) a származást megállapító tagállamtól kérhetnek, és tetszés szerint az összes többi tagállamban felhasználhatnak származásuk igazolására.
Üres dokumentum?
A javaslatra elsőként reagált az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportja, akik jó hírként üdvözölték a bejelentést. Úgy vélik, hogy „a bizottság rendeletjavaslata javítani és védeni fogja az azonos nemű szülők és gyermekeik jogait azáltal, hogy az egyik uniós országban elismert szülőket minden uniós országban elismerik szülőként”. A Szabad Európához eljuttatott közleményükben Gaby Bischoff, a képviselőcsoport alelnöke elmondta: „Az egyenlőségi csomag kivezeti a szivárványcsaládokat a jogi bizonytalanságból, ehelyett jogbiztonságot ad nekik, amikor úgy döntenek, hogy gyakorolják a szabad mozgáshoz való jogukat. A rendelet megvédi a szivárványcsaládokból származó gyermekek jogait, akiknél a jelenlegi szabályok szerint fennáll a veszély, hogy megfosztják az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a szabad mozgáshoz való joguktól.” Az elnök figyelmeztet, hogy az LMBTQI+-jogok visszaszorításának kísérlete tapasztalható például a lengyel és a magyar kormány részéről, de a baldali képviselők fel fognak lépni ezzel szemben. Marc Angel, az Európai Parlament LMBTQI+-frakcióközi csoportjának szintén szociáldemokrata társelnöke hozzáfűzte: „A sokszínű családok elismerése mindenki számára előnyös a társadalomban, és nem vonja el senkitől a meglévő jogokat. Ez nem csak az LMBTQI+-jogokról szól, hanem a gyermekek és az európai polgárok jogairól, amelyeket egyes nacionalista és populista kormányok nyíltan semmibe vesznek.”
Egészen más véleményen van Rémy Bonni, a Forbidden Colors nevű civil szervezet ügyvezető igazgatója. Ő úgy véli, hogy a bizottsági javaslat egy üres dokumentum, és a bizottságnak hatékonyabban kellene védeni az LMBTQI+-közösség érdekeit, például úgy, hogy érvényt szerez az idevonatkozó bírósági ítéleteknek – elsőként Sara baba esetében, aki a vele kapcsolatos eljárás során már kinőtt a babakorból…
Ugyancsak hiányérzete van a Zöldek EP-képviselőjének, Terry Reintkének. „Aggasztó az azonos nemű házastársak és bejegyzett élettársak általános elismerésének hiánya a szabad mozgáshoz való jog alapján, valamint a bizottság által javasolt döntési mechanizmus. Ismét vétójogot ad a tagállamoknak a tanácsban” – figyelmeztetett a képviselő egy lehetséges magyar és/vagy lengyel ellenállásra.
