Ha nem is kérte az Európai Unió Bíróságától a szuverenitásvédelmi törvény felfüggesztését, gyorsított eljárás lefolytatását viszont kezdeményezte az Európai Bizottság, amely csütörtökön döntött a bírósági kereset benyújtásáról.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy az EU legfőbb bírói testülete elé utalja a szuverenitás védelméről szóló magyar törvényt, amely megítélése szerint több rendben is uniós jogot sért. Brüsszel ugyan nem kérte a magyar jogszabály azonnali felfüggesztését az Európai Bíróságtól, de illetékes szóvivőjének lapunk kérdésére adott válaszából kiderült, hogy a testület gyorsított eljárást kért, és folyamatosan nyomon követi a magyarországi helyzetet, ami egyes értelmezések szerint nem zárja ki a bírósági ideiglenes intézkedés későbbi indítványozását.
Menet közben azért van lehetőség változtatásra, mert akár hónapok is eltelhetnek a bírósági kereset benyújtásáról szóló döntés elfogadása és a kereset tényleges benyújtása között, így elvileg a végleges beadványban indokolt esetben már kérelmezhetik a törvény felfüggesztését is – mutatnak rá megfigyelők.
Bár a sajtóközlemény külön nem szól róla, de a bizottságnál kérdésünkre megerősítették, hogy a testület a szokásos helyett gyorsított eljárás lefolytatására kéri az bíróságot, ami különösen sürgős ügyekben szokott előfordulni.
A sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy a magyar hatóságok válaszának értékelése után a bizottság fenntartja a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárás korábbi stádiumaiban megállapított kifogások többségét, amelyeket „még mindig nem sikerült orvosolni”.
Ehhez kapcsolódóan: Megalakult a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, egy volt III/III-as vezeti
A kifogások az Európai Unió Alapjogi chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak: érintik a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát. A bizottság úgy véli, hogy a törvény továbbá sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat is.
Az Európai Bizottság 2024 februárjában felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette az aggályait. Mivel a testület nem találta megfelelőnek Magyarország válaszát, 2024 májusában indokolással ellátott véleményében megismételte az Európai Unió Alapjogi chartájába foglalt – a belső piac alapvető szabadságában és az uniós adatvédelmi jogszabályokban –, alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait. Az indokolással ellátott véleményre adott válaszában Magyarország azt állította, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, a felvetett aggályok megalapozatlanok.
A magyar Országgyűlés 2023. december 12-én fogadta el a szuverenitás védelméről szóló törvényt, amely felhatalmazza az új hivatalt, hogy vizsgálatot folytasson többek között minden olyan, külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenységgel kapcsolatban, amely „befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére (…) a választói akarat befolyásolására irányul (…) vagy ilyen tevékenységet támogat”.
A Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság nem készül további kohéziós politikai források befagyasztására amiatt, hogy a törvény sérti az Alapjogi charta egyes rendelkezéseit. A megfelelés a charta elveinek úgynevezett feljogosító feltételnek számít a kohéziós politikai forrásokhoz való hozzáférésben, de semmiféle szankció nem automatikus.
Ehhez kapcsolódóan: A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése világosan mutatja az igazi feladatát
