A hajdú-bihari Esztáron és Pocsajon hetek óta vízkorlátozás van érvényben. A több mint négyezer embert érintő probléma régóta ismert, de a kormány eddig nem adott pénzt a helyzet megoldására. Esztár polgármestere most a lakosság segítségével próbál lobbizni az új kutak fúrását lehetővé tévő támogatásokért, mert az önkormányzatnak próbafúrásra sincs pénze.
A Debreceni Vízmű Zrt. július 12-én egy hirdetményben figyelmeztette a hajdú-bihari Pocsaj és Esztár község lakóit, hogy a kánikula miatt megnövekedett ivóvízhasználat következtében időszakosan nyomásesés és átmeneti vízhiány tapasztalható reggel 6 és este 22 óra között. Mint írták, a két település vízellátó rendszerének kapacitása nem alkalmas a községek intenzív fejlődésével arányosan, összességében drasztikusan megnövekedett vízigény tartós és megfelelő nyomással történő kielégítésére.
A vízmű ma is érvényben lévő rendelkezése szerint 6 és 22 óra között tilos a közparkok és házi kertek tömlős locsolása, a járdák, utak mosása, automata öntözőberendezések működtetése, az autók slaggal való mosása és az úszómedencék feltöltése. Szükségesként jelölték meg továbbá a magán- és közstrandok, fürdők, wellness-szállodák medencevízcseréjének átütemezését, valamint felfüggesztették a tűzcsapról engedélyezett ipari vízvételezést és a mezőgazdasági felhasználást.
„A víziközmű-rendszer fejlesztési igényeire nézve javaslatainkat a korábbi időszakban megtettük, és annak megvalósításához az önkormányzattal együttműködve minden közreműködést a rendelkezésünkre álló jogszabályi, üzemeltetői keretek között megadunk!” – írták.
Évtizedes probléma
Az elmúlt években Magyarország számos településén fordult elő hasonló vízkorlátozás hőhullámok idején, azonban ezeket jellemzően a nagyvárosok agglomerációjában kellett elrendelni, ahol néhány év alatt jelentősen nőtt a népesség az urbánus környezetből kiköltözők miatt. Pocsaj és Esztár azonban nem számít a kertes házas életre vágyó, de továbbra is Debrecenben dolgozni akaró családok hagyományos fogadóterületének. Autóval bő fél óra az út a megyeszékhelytől csaknem 35 kilométerre fekvő községekig, tömegközlekedéssel azonban jellemzően egy óránál hosszabb eljutási idővel kell számolni.
A Belügyminisztérium hivatalos adatai szerint itt – szemben a városhoz közelebbi településekkel – nem is nőtt a népesség az elmúlt években. 2020. január 1-jén 2768-an rendelkeztek pocsaji lakcímmel, míg 2024 elején 2861-en. Esztáron négy éve 1449-en éltek, most 1350-en. A két település összesített népességét tekintve látványos a stagnálás: a 2020-as 4217-ről 4211-re változott az itt élők száma.
Nincs autómosás és medencefeltöltés
A két település közös vízügyi rendszerét márpedig annak idején éppen erre a lakosságszámra alakították ki – tudta meg a Debreciner Szécsi Tamástól, Esztár független polgármesterétől. Legalább egy évtizede jelent azonban problémát, hogy a meglévő négy kút egyikéből termelik ki a víz nagy részét. A két önkormányzat ezt közösen újította fel 2023-ban 6,5 millió forintért. Működik még egy, a hetvenes években létesített kút is, de csak minimális kapacitással, mert homokol. A másik kettő teljesen használhatatlan, az önkormányzatoknak pedig évtizedek óta nem volt lehetőségük új kút fúrására.
Nagyon melegben veszélybe kerül az ellátás biztonsága, mert míg normál esetben napi 420 köbméter a két település lakossági vízigénye, ottjártunkkor körülbelül 650 köbméterre volt szükség, a kitermelés ugyanakkor csak napi 430 köbméter. A polgármester elmondta: vízhiány jelenleg az 1-es fokozatú vízkorlátozás bevezetése ellenére sincs, a víznyomás csökkenését sem tapasztalta még a lakosság. Mint mondta, a Debreceni Vízmű Zrt. mindent elkövet azért, hogy kielégítsék a jelenlegi igényt.
Most szinte a teljes kitermelt mennyiséget a lakossági ellátásra fordítják. A lakosok többnyire együttműködnek, nem használnak vizet a most luxusnak minősülő autómosásra és medencefeltöltésre. A spórolás miatt így jut elég vízmennyiség az alapszükségletekre és az állatok megitatására. „Most minden cseppre szüksége van a két település lakosságának” – fogalmazott Esztár első embere.
Az arzén eltűnt, a rossz vízminőség megmaradt
Szécsi azt is elmondta: nemcsak a víz mennyiségével, de a minőségével is vannak problémák, ezért két olyan új kútra lenne szükség, amelyek egy másik vízadó bázison létesülnének. Az új fejlesztésekhez a vízmű szakmai programot készített. A polgármester felidézte: 2005 után egy arzénmentesítésre épülő ivóvízminőség-javító programot hajtottak végre az Észak-Alföld három megyéjében, 42 településen, köztük Pocsajon és Esztáron. Ekkor ugyan sikerült a vizet megtisztítani az arzéntól, a szerves vegyületek szintje azonban magas lett.
A polgármester úgy sejti, hogy az ivóvizet akkoriban szolgáltató, azóta megszűnt Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. nem adott megfelelő szakmai segítséget az önkormányzatoknak. Úgy látja, míg más megyékben vannak példák jól sikerült programokra, addig Hajdú-Biharban Nyíradony környékén, Esztár térségében, valamint a Bihar és a Sárrét településein sem sikerültek a fejlesztések. A beruházások idején önkormányzati képviselőként dolgozó Szécsi Tamás úgy véli: ha akkor megfelelő segítséget kaptak volna a községek, most nem lenne probléma.
Még próbakútfúrásra sincs pénz
A polgármester elmondta: a korábbi arzénmentesítő program miatt nincs kilátás újabb európai uniós forrásra, inkább a kormányzati vis maior támogatás jelenthetne megoldást. Szerinte ha minden az eddigiek szerint megy tovább, vis maior helyzet áll be Pocsajon és Esztáron. „Ha nem jön az eső, és nem fog a hőség csökkenni, akkor lehet, hogy a rendszer összeborul, és jön a lajtos kocsi” – magyarázta. Úgy számol, a kormányzati forrás mellett a harmadik negyedévben megnyíló Svájci Alap biztosíthat pénzt a problémák orvoslására.
Közölte, hogy a vízmű becslése szerint körülbelül négyszázmillió forintba kerülne a kútfúrás, a vízműtelep fejlesztése és a részleges hálózatcsere – Esztáron ugyanis a hálózat fele még a hetvenes évekbeli, azbeszttartalmú eternitcsövekből áll. Szécsi szerint a Debreceni Vízmű Zrt.-nek erre nincs pénze, az állam csak Debrecen és az agglomeráció vízellátásának fejlesztésére juttat forrásokat. Ugyan a geodéziai vizsgálatok már elindultak az új kutak fúrásához, de az önkormányzatok anyagi lehetőségeit már a tényleges létesítés előtti próbafúrás is meghaladja. Bár két kutat szeretnének, egy is nagy segítség lenne, ezzel ugyanis már el lehetne kerülni a lajtos kocsiból való vízadást.
A polgármester szerint nem kellene sok idő a kútfúráshoz: ha megvan a pénz, öt hónap alatt elkészülnének az új kutak, utána pedig belekezdhetnének a kevésbé sürgős technológiaváltásba. Biztatónak nevezte, hogy a vízellátást jelenleg szolgáló III-as kútnál jó a víz, ezért a környezete, például az Ér és a Berettyó közötti terület alkalmas lehet. Hangsúlyozta: mindenképpen olyan vízadó bázisra van szükség, ahonnan nem túl nagy költség bejuttatni a vizet a vízműtelepre. Felelevenítette, hogy korábban Nagyiván vízellátásánál azt találták olcsóbb megoldásnak, hogy Kunmadarasról vezetik oda a vizet, ehhez pedig kilenc kilométernyi vezetéket kellett kiépíteni.
A kormány nem segít, aláírásgyűjtés indul
Szécsi Tamás a Debreciner kérdésére elmondta: körülbelül tíz éve látni, hogy problémák lesznek a két település vízellátásával. Korábban már adtak be kérelmet vis maior támogatásra új kút fúrásához, ezt azonban a kormány elutasította, ahogy tavaly a még működő III-as kút javítási költségét sem kapták meg az érintett önkormányzatok. Érdemi indoklás nem érkezett az elutasításra, de valószínűleg azért történt, mert ilyen célokra nem volt pénze az államnak. Ezért is döntött most úgy Esztár vezetése, hogy a lakosság segítségét kéri.
A polgármester összesen legalább nyolcszáz-ezer aláírást szeretne összegyűjteni a helyiek döntő többségétől. A település közösségi színterén naponta 8-tól 16 óráig gyűjtik az aláírásokat, de kitelepülnek a piacra is, az idő enyhülésével pedig az embereket is felkeresik. Az aláírásokat és a szakmai anyagot V. Németh Zsolt vízügyi államtitkárnak tervezik átadni. Mint mondta, Esztár és Pocsaj ügyét Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője is felkarolta, lehetőségeihez mérten próbál lobbizni. Rajta kívül Gorján Ferencet, a vízmű igazgatóját is meghívnák az államtitkárral való találkozóra.
A polgármester a Debrecinernek arról is beszélt, hogy bár törvény kötelezi az önkormányzatot az ivóvízhálózat működtetésére, ehhez nem kapják meg a szükséges forrásokat. A Debreceni Vízmű Zrt. tavaly év végén felmondta a szerződést a térség településeivel, mert nem tudták vállalni, hogy kompenzálják a rezsicsökkentésből eredő veszteségeket. Ezt követően ugyan egy kormányzati döntés nyomán egy évet mégis hosszabbított a vízmű, azt azonban nem tudni, mi lesz utána. Az önkormányzat a legtöbb településsel együtt ingyen lemondott a víziközmű-vagyonáról, de a polgármester szerint konkrét lépések még nem történtek az állami átvétel ügyében.
A rezsicsökkentés miatt nincs becsülete a csapvíznek
A polgármester elmondta: az elmúlt időben Esztáron nagyon sokan áttértek a palackos víz fogyasztására, és sokan saját víztisztító készülékkel szűrik a főzéshez szükséges vizet. Ő maga azonban nem támogatja a palackos víz fogyasztását. A térségben 39 fillérért veszik az egyébként iható csapvíz literjét – éppen tíz fillérrel drágábban, mint Debrecenben. „Az ember fel sem fogja, milyen jó dolga van. Mi még megtehetjük, hogy kinyitjuk a csapot, és nagy nyomással folyik. Eljön az az idő, amikor nem így lesz, csak még nem látják az emberek” – fogalmazott. Úgy látja, a rezsicsökkentett ár miatt jelenleg nincs becsülete a csapvíznek, és ennyi pénzért nem lehet megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtani.
Eredetileg kőolajkutatásra szolgáltak a kutak
Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy a másik két kút (az I-es és a IV-es) meghibásodása miatt jelenleg a II-es és a III-as kút üzemeltetésével látják el Esztár és Pocsaj vízigényét, amelyek napi 610 köbméter kapacitásra képesek. (A polgármester szerint a tényleges kitermelés csak napi 430 köbméter.) A vezérigazgató szerint a nyári időszakban a két település vízigénye elérheti akár a napi hétszáz köbmétert is. Ezt már csak a puffermedencékben található vízmennyiséggel lehet kiszolgálni.
A Pocsajon lévő kutak ötven-hatvan évvel ezelőtt eredetileg kőolajkutató kútnak készültek, de mivel vizet találtak, ezekre épült a települések vezetékes ivóvízellátó rendszere – közölte Gorján.
„Pocsaj–Esztár sajátos vízminőségét a mélységi vízbázisból nyert kútvíz okozza, amelynek igen magas a hőmérséklete (magasabb 25 Celsius-foknál) és a természetes eredetű szervesanyag-tartalma, amely az enyhén sárgás színért felel” – magyarázta a vezérigazgató. Hozzátette: e paraméterekkel a vonatkozó kormányrendelet értelmében a víz tűrhető minősítésű, tehát az ivóvízfogyasztás nem esik korlátozás alá, nem jelent közegészségügyi kockázatot. A szakember szerint a szerves anyag eltávolítására vagy a víz hűvösebbé tételére a jelenlegi technológia nem alkalmas (csak metán-, vas-, mangán-, arzén-, valamint ammóniummentesítésre szolgál).
Nyáron többször alakult ki vízhiányközeli állapot, ami miatt megszüntették több indokolatlan közkifolyó használatát. „Reményeink szerint lajtos kocsira nem lesz szükség. Szükség volt azonban felhívni a fogyasztók figyelmét a vízkorlátozási terv kihirdetésével arra, hogy a víztermelési kapacitások végesek, emiatt nekik is tekintettel kell lenniük a többi településen élőkre” – fogalmazott. A cég kidolgozott egy komplex, hosszú távú megoldási javaslatot az ellátásbiztonság növelésére új kutak létesítésével. Folyamatosan egyeztetnek az önkormányzatokkal.
Az üggyel kapcsolatban a Debreciner kereste V. Németh Zsolt vízügyi államtitkárt és Vitányi István országgyűlési képviselőt is. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
