Az internet szabadsága 2020, a járvány digitális árnyéka címen kiadott felmérés 65 államban vizsgálta, hogy mi veszélyezteti a Covid-19-járvány közepette a világhálóhoz való hozzáférést, a szabad véleménynyilvánítást, a személyes adatok védelmét és az interneten folytatott tevékenység szabadságát.
A leginkább szabad államoknak Izland és Észtország bizonyult, a harmadik helyen álló Kanada pedig megelőzte Németországot, Nagy-Britanniát és Franciaországot.
Biometrikus adatgyűjtés és mesterséges intelligencia
A Freedom House szerint a világjárvány árnyékában sok kormány fokozza az adatgyűjtést, cenzúrázza a kritikus hangokat, és új technológiai rendszereket épít ki a társadalom ellenőrzésére. Az emberi jogok szempontjából új kockázat a közegészségügyi válságra adott válaszként a mesterséges intelligencia gyors és ellenőrzés nélküli bevezetése, valamint a biometrikus adatok alapján történő megfigyelés.
A kontaktkövető és a karanténrendelkezések betartását ellenőrző okostelefonos alkalmazásokat a vizsgált 65 országból 54-ben vezették be. A jelentés szerint ugyanakkor csak kevés országban működik hatásos mechanizmus arra, hogy megvédjék a személyes adatokat az állami intézmények és magáncégek visszaéléseitől.
A politikai vezetők emellett a kellemetlen hírek cenzúrázására, a bírálók letartóztatására és az etnikai, illetve vallási csoportok bűnbakként való beállítására használják ki a világjárványt - fogalmazott a Freedom House.
Magyarország: az internet szabad, de voltak jogsértések
Magyarország a szabad országok kategóriájába került, két ponttal kerülte el a “részben szabad” minősítést. Grúzia, az Egyesült Államok és Örményország is jobb pontszámot ért el.
A jelentés szerint Magyarországon “a demokrácia vészes visszaszorulása még nem korlátozta az internet szabadságát”. Ám a karantén idején bevezetett, március és június között érvényben lévő felhatalmazási törvény lehetőséget adott a kritikusan megnyilvánuló internetfelhasználók büntetésére - tették hozzá.
A Freedom House kiemeli, hogy öt év börtönnel sújtható a tágan értelmezhető “rémhírterjesztés”. A törvény legtöbb rendelkezése csak június közepéig volt érvényben, de a szervezet egy másik jelentése aláhúzza: aggályos, hogy a “rémhírterjesztés” továbbra is bűncselekménynek minősül, és szerepel a Büntető Törvénykönyvben.
A szervezet megemlíti, hogy Magyarországon őrizetbe vettek egy ellenzéki kötődésű aktivistát, és a “pandémia elleni harc akadályozásával” vádolták meg, amiért a kórházi ágyakat a Covid-19 betegek számára felszabadító kormánydöntésről írt. Egy másik férfit őrizetbe vettek, és rémhírterjesztéssel vádoltak meg, miután a Facebookon a karanténintézkedésekről folytatott beszélgetésben “kegyetlen zsarnoknak” nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt.
Magyar egészségügyi dolgozók pedig azt mondták, hogy nem szívesen beszélnek a nyilvánosság előtt, mert félnek a következményektől.
Hogyan korlátozták az internet szabadságát a világban?
A Freedom House szerint a vizsgált 65 országból legkevesebb 28-ban a kormányok weboldalakat és közösségi média posztokat cenzúráztak, hogy elkendőzzék a kellemetlennek számító egészségügyi statisztikát, a korrupciós vádakat és más, a Covid-19-hez kapcsolódó tartalmat.
Legkevesebb 20 országban a pandémiát használták fel indokként a szólásszabadság korlátozására ködösen körülírt vagy szándékosan tágan értelmezhető korlátozások alapján - áll a jelentésben.
13 ország polgárai szembesültek az internetszolgáltatás megszakításával (ez történt például az India által kormányzott Kasmírban) és azzal, hogy a kormányok egyes csoportoktól “kegyetlen kollektív büntetésként” megtagadták a hozzáférést az életmentő információhoz.
A legagresszívebben a kínai kormány lépett fel, amelyet a Freedom House sorban hatodik éve nevezett meg az internetes szabadság legfőbb megsértőjének a világon.
A kínai hatóságok csúcstechnológiás eszközökkel próbálták eltántorítani az internetfelhasználókat a hivatalos narratívát megkérdőjelező, független forrásból származó információk megosztásától.
Újabb aggasztó trend: a “kiberszuverenitás”
Arra is figyelmeztetnek, hogy idén emellett felgyorsult az internet “szétforgácsolódása”, és szabályos verseny indult meg a “kiberszuverenitásért”, ami azt jelenti, hogy egyre több kormány próbálja a határokon megállítani a világhálón át beáramló információt.
Az orosz parlament például törvényt fogadott el, amely “országos szükséghelyzet esetén” lehetővé teszi az ország lekapcsolását a globális internetről. Az iráni kormány pedig egy időre felfüggesztette a nemzetközi adatforgalmat, hogy elleplezze a tömegtüntetések erőszakos letörését - olvasható a jelentésben.
Demokratikus választásokon hatalomra került és autoriter vezetők is vezettek be önkényes tilalmakat külföldi alkalmazásokra vagy előírták, hogy a cégek hazai szervereken tároljanak információt, aminek nyomán a rendfenntartó szervek könnyebben tudnak hozzáférni a polgárok adataihoz – jegyzi meg a Freedom House.
A dezinformáció miatt romlik a helyzet Amerikában is
A felmérés szerint az Egyesült Államokban negyedik éve romlik az internet szabadsága.
A Freedom House felhívja a figyelmet: a faji igazságtalanságok ellen tiltakozó Black Lives Matter mozgalom tüntetései közepette a helyi és szövetségi rendfenntartó erők fokozódó megfigyelései az alkotmányos szabadságjogokat fenyegetik. Több személy ellen hamis indokkal emeltek vádat a tüntetésekkel kapcsolatos online tevékenység miatt.
Emellett az ország online szféráját elöntötte az átpolitizált dezinformáció, amelynek egyik fő terjesztője a jelentés szerint maga Donald Trump elnök.
Hogyan lehet megőrizni a szabadságot?
A jogvédők szerint lehetséges egy szabad, befogadó és az emberi jogokat nem korlátozó internet, és ehhez ajánlásokat is megfogalmaznak a törvényalkotók, a magánvállalkozások és a civilszervezetek felé.
A magánszférába túlságosan behatoló megfigyelés kapcsán például sürgetik, hogy:
- Az új megfigyelési programok legyenek arányosak, és feleljenek meg a nemzetközi emberi jogi sztenderdeknek.
- A személyes adatokat erős törvényi védelemben kell részesíteni.
- Határozottan el kell utasítani a biometrikus adatokat használó és mesterséges intelligenciára épülő megfigyelő rendszereket.
- Javítani kell az algoritmusok általi döntéshozatal felügyeletét, illetve alternatív módszereket kell kidolgozni.
- A közegészségügyi alkalmazások fejlesztőinek pedig szem előtt kell tartaniuk az egyén privátszférájának és biztonságának fontosságát.
A Freedom House jelentése 65 országban vizsgálta az internet szabadságát, melyekben a globális felhasználók 87 százaléka él.
