A magyar médiaszabályozás sokszor volt az Unió különféle szervei előtt, és az EU tiltakozása miatt többször módosítottak is rajta. De az eddigi vitákon is látszott, hogy az alapvetően gazdasági társulásként indult szervezet, az Európai Unió leginkább gazdasági kategóriákban tudja kezelni az állam és a jogi szabályozás más területén történt változásokat is. Az egyik ilyen fogalom, melyet szívesen használnak, a szabad verseny állami korlátozása, és kevésbé, mondjuk, a polgárok plurális tájékoztatáshoz való joga.
Valószínűleg ezért is kérte 2016-ban Jávor Benedek, valamint a Mérték Médiaelemző Műhely és a Klubrádió annak kivizsgálására a Bizottságot, hogy a közmédia finanszírozása nem tiltott állami támogatás-e. Azt kérdezte, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással az a magyar gyakorlat, hogy számolatlanul, érdemi indoklás és érdemi ellenőrzés nélkül öntik a tízmilliárdokat a „közmédiára” – pontosabban az MTVA-ra. Az európai szabályozás szerint ugyanis indokolni kell, hogy milyen közszolgálati célok indokolják a közpénzek elköltését.
Jávor Benedekék beadványának a „közmédiát” érintő másik része annak struktúrájával foglalkozik. Azt kifogásolja, hogy a közszolgálati média ketté van választva: a közszolgálati kötelességek csak az üres, sem emberekkel, sem pénzzel nem rendelkező, illetve műsorgyártási szerződéseket sem kötő Duna Zrt-ra vonatkoznak, miközben a több mint 2000 munkavállaló és a tízmilliárdos éves beszállítói szerződések, valamint maga a műsorgyártás mind az MTVA-nál vannak, melyet semmilyen közszolgálati és átláthatósági kötelezettség nem terhel.
A beadvány egyik aláírója, a Mérték Médiaelemző Műhely közgazdásza, Urbán Ágnes a piaci és átláthatósági szabályozás egy trükkjére hívja föl a figyelmet a beadványt összefoglaló írásában. „Az MTVA egy érdekes jogi trükkel kerüli meg a közbeszerzési törvényt is. A magyar közbeszerzési törvény az „audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásra szánt műsorszám” beszerzésére ad mentességet, holott a közbeszerzési irányelv egyértelműen kimondja, hogy „audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató” szerződései kerülhetnek kivételi körbe. A magyar megoldás célja nyilvánvalóan az, hogy az MTVA beszerzései kivételi körbe tartozzanak, bár a médiatörvény szerint nem médiaszolgáltató.”
Változtat a kormány a szabályozáson?
Jávor Benedek elmondta lapunknak, hogy információi szerint a Bizottság pár hónapja tárgyalásokat kezdett a magyar kormánnyal, és ezek nyomán lesznek változtatások a magyar médiaszabályozásban. „Nem indítottak kötelezettségszegési eljárást, hanem elkezdtek egy eszmecserét, mert tapasztaltak meg nem megfelelést az uniós szabályozás és a magyar gyakorlat között”. Hogy milyen változtatások lehetnek, arról a volt képviselő sem tud semmit.
Kérdésünkre, hogy az állami média pártos működéséről a lapunk által közzétett bizonyítékok jelenthetnek-e érvet a Brüsszelben a magyar kormánnyal már lassan tíz éve folytatott vitákban, Jávor Benedek inkább egy nem-et valószínűsít. „A bizottság nem érzékeli a probléma lényegét. A nyilvánosságra hozott hangfelvételek arra lesznek nekik bizonyítékok, hogy voltak és vannak meg nem felelések. De ha vannak problémák, az még nem feltétlenül rendszerszintű probléma. És épp az orvoslásuk lehet bizonyíték arra, hogy Magyarországon nem rendszerszintű a gond” – foglalta össze lapunknak a volt képviselő.
Elküldtük kérdéseinket a Bizottság sajtószóvivőjének arról, hogy folynak-e, mióta és miről a magyar kormánnyal tárgyalásaik a médiahelyzet kapcsán; azok hol tartanak, valamint, hogy hogyan értékelik a lapunk által bemutatott hangfelvételeket.
Amint válaszolnak, természetesen beszámolunk róla.
És természetesen az Igazságügyi Minisztériumtól is várjuk elküldött kérdéseinkre a válaszokat.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
