Az elmúlt másfél évtizedben félezer esetben kérték a kormányok világszerte az Európai Unió segítségét, ha képtelenek voltak valamilyen természeti katasztrófa vagy ember okozta válság következményeit kezelni. A legtöbb feladatot a koronavírus-járvány és Oroszország agresszív háborúja adta, de ott voltak az uniós csapatok a közelmúltbeli földrengések után is.
A hírek középpontjába kerültek az EU országaiból Törökországba és Szíriába utazó mentőcsapatok, akik a földrengés sújtotta régiókban igyekeztek elsősegélyt nyújtani. A csapatok tevékenységének összehangolása a két érintett kormány kérései alapján, uniós szinten történt. Az EU polgári védelmi segítségnyújtási akciójáról azonban akár hetente beszámolhatnánk, világszerte rendszeresen kérnek ugyanis segítséget a különböző kormányok olyan – főleg természeti – katasztrófák leküzdéséhez, amelyet saját erőből nem tudnak megoldani. Ezt a rendszert tekintjük most át, előbb azonban összesítést adunk a legfrissebb, az Európai Bizottságtól származó adatokról, amelyek a földrengéssel kapcsolatosak.
Földrengés után
Huszonegy EU-tagállam és az EU polgári védelmi mechanizmusában (UCPM) részt vevő további három állam összesen 38 csapatot ajánlott fel. Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia összesen 1652, mentésben részt vevő személyt és 105 keresőkutyát küldött.
Szíria esetében az olaszországi és dubaji uniós készleteket mozgósították a vészhelyzeti egységek szállítására. Olyan elemeket tartalmaz ez, mint téliesített sátrak, fűtőtestek, takarók, víz, higiéniai és konyhai készletek. A segélyt mind a kormány által ellenőrzött területeken osztják szét a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével, mind pedig Északnyugat-Szíria nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területein a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve. Tíz európai ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Románia, Szlovénia és Norvégia) több ezer sátrat, takarót, hálózsákot, matracot, ágyat, generátort, fűtőtestet, gyógyszert, élelmiszert, téli ruhát, maszkot és egyebeket ajánlott fel a szíriai népnek.
Tizenöt év, ötszáz riasztás
Ahogy imént említettük, a világ bármely országa kérhet segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül, „ha egy vészhelyzet meghaladja katasztrófareagálási képességeit”. A 27 uniós tagállamon kívül nyolc nem uniós ország vesz részt a mechanizmusban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország.
A polgári védelmi mechanizmust 2007 és 2021 között több mint ötszáz esetben aktiválták. 2020 és 2021 folyamán ötször annyi segítségnyújtás iránti kérelem érkezett, mint a 2007 és 2019 közötti években átlagosan. A korábbi évekhez képest egyértelműen nőtt a biológiai/egészségügyi okokból és a konzuli segítségnyújtás céljából történő aktiválások száma. A növekedés oka túlnyomórészt a Covid–19-világjárvány volt, de 2021-ben az uniós polgárok konfliktusok miatt szükségessé vált evakuálásához kért segítség is növelte az aktiválások számát. Csak összehasonlításképpen: az évi húsz-harminc körüli segítségkérések száma a világjárvánnyal száz fölé nőtt.
Néhány példa az elmúlt időszakból a már említett törökországi és szíriai földrengésen túl: Oroszország Ukrajna elleni háborúja (2022), a Covid–19-járvány okozta egészségügyi szükséghelyzet (2020–2022), erdőtüzek Európában (2021–2022), hazatelepítések Afganisztánból (2021).
Brüsszel mindent lát
A polgári védelmi mechanizmus operatív központja Brüsszelben van. A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) a hét minden napján, napi 24 órában globálisan nyomon követi az eseményeket, és koordinálja az EU katasztrófaelhárítási erőfeszítéseit. Természetesen ide futnak be a segítségkérésre vonatkozó igények. A központban segíti a munkát az EU műholdas rendszere, a Kopernikusz program, amely műholdas képekkel járul hozzá a beavatkozások összehangolásához és sikeréhez. A Kopernikusz által nyújtott időszerű és pontos térinformatikai információknak köszönhetően könnyebb kijelölni az érintett területeket és megtervezni a katasztrófaelhárítási műveleteket.
A katasztrófa jellegétől függően a segítségnyújtás különböző formákat ölthet, így jelenthet például kutatási-mentési műveleteket, oltást erdőtűz és lakott területen bekövetkező tűz esetén, egészségügyi személyzet rendelkezésre bocsátását, orvostechnikai felszerelést és gyógyszereket, víztisztítást, ideiglenes menedékhelyek biztosítását és az uniós polgárok biztonságos hazaszállítását.
Ahhoz, hogy uniós fellépésről lehessen beszélni, rendelkezni kell állandó és bármikor mozgósítható eszközökkel. Ezt természetesen kiegészíthetik tagállami felajánlások, hozzájárulások, kétoldalú segítségnyújtás. Az uniós polgári védelmi mechanizmusnak azonban része egy európai polgári védelmi eszköztár is. Ez a tagállamok által önkéntesen, előzetes kötelezettségvállalás keretében rendelkezésre bocsátott eszközök összessége, amelyek azonnal mozgósíthatók az unión belül vagy azon kívül. A teljesség igénye nélkül idetartozik egy tűzoltó repülőgépekből és helikopterekből álló flotta, evakuálásra használható mentőrepülőgépek, sürgősségi orvosi csapatok, tábori kórházak, orvosi felszerelésekből álló készletek és mobil laboratóriumi kapacitások. Ezenkívül a közös eszköztár tartalmaz vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensekre való reagálást szolgáló felderítési, mentesítési és készletfelhalmozási kapacitásokat és ideiglenes menedékhelyeket.
Háború, Covid, vulkánkitörés
Mint már utaltunk rá, a koronavírus-járvány alatt nagyon megnőttek az igények világszerte az uniós segítségre. 2020-ban és 2021-ben összesen 216 alkalommal aktiválták a mechanizmust és kértek az országok védőfelszerelést, orvosi segítséget, oltóanyagot, betegek elszállítását, az EU-n kívül rekedt polgárok hazajuttatását. 2021-ben 84 ország és egy nemzetközi szervezet (UNICEF) kért segítséget. Az összesen 114 aktiválás közül 36 érkezett az EU-n belülről, 78 az EU-n kívülről.
Oroszország katonai agressziójára válaszul az EU az uniós polgári védelmi mechanizmus eddigi legnagyobb műveletét koordinálja. Valamennyi uniós ország, továbbá Észak-Macedónia, Izland, Norvégia, Szerbia és Törökország is nyújt anyagi támogatást Ukrajnának, többek között orvosi eszközök, generátorok, menedékhelyekhez szükséges felszerelések és védőruházat, tűzoltó berendezések, élelmiszer és vízszivattyúk formájában. Az EU továbbá koordinálja a sürgős kezelésre szoruló ukrán betegek egészségügyi evakuálását is, és ehhez külön orvosi központot nyitott a lengyelországi Rzeszów városában.
Ha az előbbi két, rendkívüli esetet nem számítjuk, akkor több mint egy évtized adatait alapul véve legtöbbször erdőtűz miatt kérik az EU segítségét, legkevesebbszer pedig vulkánkitörés, polgári zavargások vagy tengerszennyezés miatt.
