Eltörölték a gyaníthatóan orosz befolyás alatt álló, szuverenista elnökjelölt első fordulós győzelmét hozó elnökválasztás eredményeit Romániában. Közben az alapvetően atlantista erők, köztük az RMDSZ, győztek a parlamenti választáson, de a széljobb kapta a szavazatok harmadát. Mik az Orbán-kormány és mik az RMDSZ érdekei a román szuverenisták erősödésekor? Milyen titkosszolgálati játszmák és geostratégiai érdekek befolyásolják, hogy Románia marad-e a nyugatos úton?
Románia határait lezárják, katonai csapatokat és haditechnikai eszközöket vonultatnak fel a konstancai kikötő térségében; a 18–35 év közötti fiatalokat behívják katonai szolgálatra, illetve a tartalékosokat Ukrajnába küldik – ilyen videók és hírek terjedtek a napokban Romániában a közösségi médiában. A filmek valójában a december 1-jei katonai parádé előkészületeit mutatták, amikor a fővárosi díszszemlére szállították a haditechnikai eszközöket.
Nyolcvanezer kibertámadás érte novemberben a belügyminisztériumot és a választási iroda szervereit. Jó ideje erős rádióelektronikai háború zajlik a Fekete-tengeren: az oroszok támadják a román radarokat, lokátorokat, úgyhogy a román hadihajók már alig futnak ki a nyílt vízre. Rendszeresen repülnek be orosz katonai drónok román területre. Románia NATO-keretekben szervezi a védelmét, és az Egyesült Államok már jogosnak tartja, ha Románia leszedi a drónokat. Az országban lévő F–15-ösök és F–16-osok már ebből a célból is járőröztek.
Nemrég letartóztattak egy kolumbiai állampolgárt, akinél tervek voltak stratégiai létesítmények – hidak, vezetékek és erőművek – felrobbantásáról Romániában. A honvédelmi minisztérium honlapja szerint a férfi megbízója egy Oroszországban élő nem orosz állampolgár – mondja Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. „Nagyon erős nyomás van Románián, nagy biztonsági kihívás alatt áll, ezt így értékeli a román elit is. Románia teljes mértékben az amerikaiaktól függ a biztonságban, és viszonylag jól van védve. Komoly kibervédelme is van, olyannyira, hogy az ukrán állam kibervédelmének jó részét is román szakemberek látják el egy, az USA-tól kapott szuperkomputer segítségével, és sikeresen meg tudták védeni a kormányzati felhőt is.”
Az orosz hibrid háború tehát nem csak TikTok-támadásokból áll, de a közösségimédia-platformokon történő, nagyarányú és szervezett befolyásolási kísérletekre hivatkozva a román alkotmánybíróság törölte az elnökválasztás első fordulójának eredményeit.
Bár a román hatóságok, elsősorban a titkosszolgálatok – amelyek jelentései alapján mondta ki a nemzetbiztonsági tanács a befolyásolási kísérletet, és az általa átadott jelentések nyomán lépett az alkotmánybíróság – visszafogottan fogalmaznak, és csak idegen állam fellépéséről írnak, nem nevezve meg Oroszországot, de áttételesen sok orosz kapcsolódást mutattak már ki, például a sajtó is.
Vagyis egy olyan destabilizációs kísérlet történt/történik Romániában, amely Oroszország európai befolyását igyekszik növelni azzal, hogy Nyugat- és EU-ellenes közhangulatot teremt, és ilyen politikusok választási sikerességét támogatja.
Úgy tűnik, hogy a legalább Trump 2016-os első győzelme és a brexitnépszavazás óta világszerte tapasztalható és az ukrán háború alatt felerősödő orosz destabilizációs műveletek – miután Moldovában, ha szűken is, de alulmaradt az EU-ellenes jelölt – első komoly választási sikerüket érték el Romániában Călin Georgescu első fordulós győzelmével.
Ha az eredményt nem törölte volna el az alkotmánybíróság.
De akkor miért kérdőjelezik meg az alkotmánybíróság lépését?
Volt előzménye annak, hogy az alkotmánybíróság beavatkozott a román elnökválasztásba: októberben kizárták a kisebbik (de a december 1-jei parlamenti választáson nyolc százalékot kapó) szélsőjobboldali párt, az S.O.S. Romania jelöltjét, Diana Șoșoacăt. A jogállamot féltő kritikusok fő érve szerint mindkét esetben úgy döntött az alkotmánybíróság, hogy nem járták végig az ehhez szükséges bírósági folyamatot. A másik oldal szerint megtehetik, ha bizonyítható a külső választási befolyásolás. „Ez politikai döntés volt egy orosz befolyásolási kísérlet visszaveréséről. Nagyon problémás, hogy az alkotmánybíróság politikai döntést hoz” – mondja Toró Tibor politológus, aki szerint a politikai beavatkozás a választási folyamatba tovább erodálja a bizalmat a demokratikus intézményekben, ami Romániában hagyományosan nagyon alacsony; főleg a kormányé és a parlamenté, az igazságszolgáltatásba és a titkosszolgálatokba vetett bizalom valamivel magasabb volt mostanáig. Igaz, az alkotmánybírák esetében egy ideje az a vélemény is erős, hogy lojálisak kinevezőik, az eddig hol váltásban, hol együtt kormányzó szociáldemokrata PSD és a nemzeti liberális PNL iránt.
Weimarizáció jöhetett volna, ha az állami szervek nem állítják meg a szélsőjobb menetelését (amelyet egy külső hatalom is támogat): a jogállam játékszabályai egy, a jogállamot félrerúgó erőt engednének hatalomba. De – így az ellenzők – az alkotmánybíróság döntései nyomán tovább erősödhet a legnagyobb szélsőjobboldali párt, a már a centrumba húzó AUR pozíciója. Már a jogállam legfőbb képviselőjének mutatják magukat, elnökük, George Simion bejelentette, hogy nemzetközi intézményekhez fognak fordulni, de mindenki maradjon nyugodt, demokratikusan fogják átvenni a hatalmat.
Barabás T. János szerint az alkotmánybíróság döntése tovább polarizálta a két tábort, de alkotmányjogilag nem támadható, „mert olyan szélesen értelmezhető passzusok vannak az alkotmányban, mint hogy az alkotmánybíróság őrzi a demokráciát és a törvények szellemét”. Szerinte túlzás, hogy politikailag motivált döntés született volna, és az alkotmánybíróság elfogult, mert tagjai nagy részét a szocialisták és a nemzeti liberálisok nevezték ki. „Az biztos, hogy a szélsőjobbos táborban megerősödött az az elképzelés, hogy ez nem csak korrupt és románellenes, hanem jogsértő és antidemokratikus politikai elit. Izgalmas kérdés, hogyan fog alakulni a bizonytalanok véleménye, ők viszont elsősorban az internetről tájékozódnak.”
Ehhez kapcsolódóan: Nem törte meg a román szélsőjobboldali Diana Șoșoacăt, hogy kizárták az elnökválasztásból
Magyar fülnek ismerős retorika
Több mint kétmillióan szavaztak Georgescura, és valószínűleg sokkal többen tettek volna így december 8-án, amikor már csak két jelölt között kellett volna választani, köztük sok erdélyi magyar is, akik az első fordulóban az egyébként kiváló eredményt elérő Kelemen Hunor RMDSZ-elnökre voksoltak.
A CURS közvélemény-kutatónak a parlamenti választások során végzett exit poll felmérése szerint a magyar szavazók fele bizonytalan volt abban, hogy kire szavazna az elnökválasztás második fordulójában. Húsz százalékuk ígérte, hogy Lasconira, a liberális USR talpon maradó jelöltjére szavaz majd, és szintén húsz százalékuk mondta Georgescut.
Pedig az RMDSZ ekkor már intenzíven kampányolt Georgescu ellen. Bár az első forduló előtt a liberális USR-t támadták, ekkorra felszólították a magyarokat, hogy ne a magyarellenesnek nevezett szélsőjobboldali jelöltre voksoljanak, annak dacára, hogy Georgescu egy szót sem ejtett kampányában a magyarokról.
A kutatások szerint a magyarországi kormánykommunikáció hatására az erdélyi magyarok Putyin-pártibbak még az AUR szavazóinál is. A Nyugat-ellenesség és Georgescu legfontosabb retorikai fordulata, a nemzeti érdek sem ismeretlen számukra, hiszen a körükben az RMDSZ-nél is nagyobb mozgósító erővel bíró Orbán Viktortól csak ezt hallják – igaz, román nemzeti érdek helyett a magyart, de a Nyugat itt is, ott is hanyatlik és ellenség. Orbán népszerű az AUR-szavazók körében is.
Az első választási fordulót követő héten közel tízmilliárd lejt vontak ki a bukaresti értéktőzsdéről Georgescu sikere nyomán, aki korábban azt hangoztatta (bár az államelnöknek erre semmilyen befolyása nincs), hogy a hazai bankoknak nyolcvan százalékban, az összes külföldi érdekeltségű vállalatnak legalább ötven százalékban román kézben kell lennie. Orbán hasonlókat mondogat egy évtizede, a bankszférában már meg is valósította az ötven százalék feletti hazai/baráti, családi tulajdonosi arányt.
Toró Tibor, a kolozsvári Sapientia EMTE oktatója az RMDSZ Georgescu-ellenes posztjai alatt megjelenő nagyszámú magyar kommentelőre hívja föl a figyelmet, akik cáfolták Georgescu magyarellenességét. „Az RMDSZ megijedhetett attól, hogy a második fordulóban a két tömbmagyar megye más színű lesz, mint a többi – mondja. – Szerintem erre volt reális esély, de biztosat nem tudunk, mert a CURS-felmérés az egyetlen adatunk. De mindenki azt mondta, aki terepen beszélt magyarokkal, hogy nagyon nagy bajok vannak.”
Georgescu esetleges sikerében a rendszerellenes magyar szavazóknál fontosabb lett volna a szociáldemokrata PSD-szavazók jelentős részének szimpátiája. Az említett exit poll szerint 29 százalékuk ígérte, hogy a széljobb jelöltre szavaz, és csak 19 százalékuk mondta Lasconit (42 százalék ekkor még bizonytalan volt). A volt PSD-kormányfő, Victor Ponta be is jelentette, hogy Georgescura fog szavazni. Ő PSD–AUR-kormánykoalíciót szorgalmazott.
A parlamenti választáson a szélsőjobb pártjai – az AUR, az S.O.S. Romania és a Georgescut már az első forduló előtt támogató POT – a szavazatok egyharmadát szerezték meg.
Rendszerellenesek és nyugatosok
Egész Európára jellemző a nagyfokú elégedetlenség a politikai osztállyal szemben, a kínálati oldalon megjelenő pártok pedig nagymértékben támaszkodnak arra, hogy az emberek egyre inkább a közösségi médiából és nem hagyományos hírforrásokból tájékozódnak. A rendszerellenes pártok sokszor ülnek rá az álhírekre, konteókra, ahogy Georgescu is terjesztett sok ezoterikus információt.
Ahogy elemzők sokszor elmondták (lapunkban is), a román politikai elitben, a mainstream pártokban viszont atlantista konszenzus volt, amihez egy neoliberális gazdaságfilozófia kapcsolódott. (Az RMDSZ EP- és önkormányzati választási kampányának is ez volt a fő motívuma.)
Toró Tibor szerint a Covid 2020-as kitörésére reagáló politika koronázta meg az elmúlt húsz év neoliberális gazdasági átalakulását, az egyenlőtlenségek erősödését, a mezőgazdaság jelentős részének felszámolását, az informális gazdaságba és a vendégmunkába szorultak számának megugrását. „A román Covid-stratégiában főleg a vállalkozókat mentették ki, de nem csináltak semmit azokkal, akik elveszítették a munkahelyüket. Azt is megengedték a cégeknek, hogy a kapott támogatásoknak csak egy részét fizessék ki a fizetésekre; sok ilyen intézkedés volt – mondja. – Az egyetlen, aki ez ellen felszólalt, az AUR volt, amely radikálisan kiállt a lezárások ellen is.”
E szerint a közel negyven százalék antiestablishment szavazó a mainstream neoliberális gazdaságpolitikai konszenzusa ellen is tiltakozik.
A kiábrándulást a rendszerből felerősítette Romániában, hogy az elmúlt években nagyon sok információ került nyilvánosságra a teljes politikai elit korrupciójáról (erre reakcióként jött létre az USR is a 2010-es évek közepén, városi, középosztálybeli, nyugatos bázissal).
Georgescu nemcsak tiktokozott, hanem talpalt is. „Van egy olyan Románia, amit nem látunk, ami a szociális médiában zajlik, és van egy olyan is, ami a templomokban. A románok 15 százaléka neoprotestáns, baptista, adventista, Jehova tanúi stb. Ők rendkívül jól meg vannak szervezve, tagjaik gazdaságilag jóval az átlag fölöttiek. Georgescu ezeket járta körbe. Sokan nem értik, hogy tudott ilyen nagy támogatottságot szerezni, de dolgozott is rajta, például végiglátogatta a neoprotestáns egyházak gyülekezeteit” – mondja a külügyi intézet elemzője. A román ortodox érsek, Teodosie is Georgescu mellé állt, ami miatt belső eljárás indult ellene.
Romániában divatosak a civilek számára szervezett harci táborok katonai kiképzéssel – említ egy másik elemet Barabás T. János. Több tucat van minden évben, nagyon népszerűek, egy részüket szélsőjobbosok vezetik. Ezekben a körökben is nagyon népszerű Georgescu. A korábban drogkereskedelemmel is vádolt, majd paramilitáris csoport szervezése miatt elítélt Horațiu Potra egykori zsoldos – aki ellen eljárás indult, miután húsz felfegyverzett követőjével elindult Bukarestbe számonkérni a politikusokat és az újságírókat, hogy miért halasztották el a választást – szintén harci táborokat szervez.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan tökéletesítik az autoriter vezetők dezinformációs játékukat?
A mindent átszövő titkosszolgálatok
Romániában tucatnál is több titkosszolgálatnak van komoly befolyása a politikára. Az ügyészségek is számtalan politikust vittek el a korrupcióellenes harc részben valós, a gyanú szerint részben politikailag motivált akciói során. A szolgálatok volt és jelenlegi tagjai, a politikusok és a gazdasági vezetők bonyolult konstellációkban fonódtak össze a kilencvenes évek végére.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) koordinálja a szolgálatok munkáját, vezetője ott ül az államfő által vezetett Legfelsőbb Védelmi Tanácsban – amelynek köszönhető végeredményben az elnökválasztás megsemmisítése. Az SRI jelentése tartalmazta az adatokat a választások orosz befolyásolásáról, például arról, hogy Georgescu TikTok-kampányát a Telegramon koordinálták.
A félprezidenciális romániai rendszerben az államfőnek részben a külpolitikában, de főleg a nemzetbiztonság terén vannak jogosítványai. Például amikor Victor Ponta korábbi PSD-kormányfő a kínaiakkal akarta felújíttatni a román atomerőművet, a tervet Iohannis államfő és a tanács kaszálta el.
Az SRI óriási költségvetéssel dolgozik, a sajtó szerint negyvenezer tisztje és saját akadémiája van – mondja Barabás T. János. A román parlamentben ülő politikusok harmada ezen a titkosszolgálati akadémián végzett. „Az SRI rendkívül befolyásos, fedett ügynökei ott vannak mindenütt. Román találmány volt Ceaușescu idején, hogy a titkosszolgálati tisztek által foglalkoztatott civil ügynökök saját hálózatot mozgattak. Viszonylag kevés volt a titkosszolgálati tiszt, de egy ilyen civil ügynöknek akár nyolc-tíz embere is volt – avat be az előzményekbe. A rendszer megmaradt, ott vannak a gazdaságban. Annyira elburjánzott a volt és jelenlegi titkosszolgálati tisztek, ügynökök hálózata, hogy már követhetetlen a központ részéről. – Ezek egymás ellen feszülnek. Eltúlzott befolyásuk a kormányzati politikára az egyik oka a politikai válságnak.”
Az egyik ilyen összecsapás energiaügyekben zajlott a titkosszolgálati gyökerű csoportok között. A Victor Pontához kapcsolódó Sebastian Ghiță vezette egyik és a PNL-hez kapcsolódó Andrei Văcărescu vezette másik csoport harcolt az országba érkező gázt a fogyasztókat ellátó hálózathoz eljuttató közvetítőcég pozíciójáért. (Nálunk a MET volt ilyen, annak egy NER-tőkésekből álló széles NER-koalíció volt a tulajdonosa.) A volt titkosszolgálati vezető, majd üzletember Ghiță vesztett, el is ítélték, Belgrádba szökött, ahol menedékjogot kapott. Azóta az Orbán-szövetséges Vučić elnök üzleti partnere, az ő cége szállította a Szerb Haladó Párt választási reklámanyagait 2022-ben.
Barabás T. János a Romaqua céget említi még, amely a román ásványvíz- és üdítőipar hetven-nyolcvan százalékát lefedi; a vezetői volt hírszerző tábornokok és tisztek. Ők szokták pénzelni a magyarellenes akciókat Székelyföldön, például az ortodox templomépítést vagy az úzvölgyi temetőben a magyar katonasírok meggyalázását. Az AUR-t is ők finanszírozták az elmúlt években.
„A román sajtó szerint vannak olyan nem hivatalos csoportok a román titkosszolgálatokban, amelyek szuverenisták és nagyon nacionalisták, közel állnak az AUR-hoz és Georgescuhoz. Most ezeket akarják kirúgni, a román sajtóban megy ellenük egy kampány – mondja Barabás János. – Ghițăt is ilyen kockázatnak tekintik.”
Felmerül a kérdés, hogyan lehetett a radar alatt ennyire felépíteni egy olyan jelöltet, mint Georgescu, miért nem léptek korábban a magukat most aktivizáló szolgálatok. Van olyan vélemény, hogy taktikai okokból, hogy Georgescu elvigye a szélsőjobboldali szavazók egy részét az esélyesebbnek tartott Simiontól. Vannak olyan információk is, hogy több szociáldemokrata alapszervet felszólítottak, hogy ne a saját jelöltjükre, az esélyesnek tartott Marcel Ciolacura, hanem Georgescura szavazzanak.
Georgescut most valószínűleg kriminalizálni fogják, bár egyébként is elképzelhetetlen lenne az újraindulása, hiszen miatta törölték a választást. Nem látni, ki állhat a helyére a szélsőjobbról; valószínűleg az AUR elnöke, George Simion lesz a Nyugat-ellenes oldal jelöltje.
Koalíciós érdekek és a magyar–román viszony
Négy atlantista párt, köztük az RMDSZ tárgyal a kormányalakításról és egy közös elnökjelölt állításáról.
Románia hasonló makrogazdasági helyzetben van, mint Magyarország. A választási osztogatás miatt nyolcszázalékos költségvetési hiány várható egy százalék körüli növekedéssel, amit jövőre hiánycsökkentésnek kellene követnie a túlzottdeficit-eljárás miatt.
Nehéz megmondani, hogy nem lesz-e mégis osztogatás – mondja Barabás T. János –, mert a várható kormánykoalícióban nagyon eltérő elképzelések vannak a gazdaságpolitikáról. A domináns párt a PSD lesz, amelynek baloldali választási programjában a minimálbér, a nyugdíjak és a tanulmányi ösztöndíjak növelése és a szociális háló kiterjesztése szerepel.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke viszont markáns jobboldali politikát, a szociális kiadások visszavágását képviseli (a nyugdíjról nem beszél). „Attól is függ, hogy fogja látni a kormánykoalíció a gazdaság kilátásait. Ha úgy gondolják, hogy hangsúlyozottan a fogyasztás növelése fogja húzni a gazdaságot, akkor lesz nyugdíj- és béremelés. Én erre számítok, mert olyan súlyos gondok vannak a gazdaságban, hogy ez lehet a legjobb eszköz. Ez viszont azt is jelenti, hogy nem fog nőni a gazdaság hatékonysága, marad a magas infláció és a deficit” – mondja az elemző. A román külkereskedelmi mérleg rossz, nagy a deficit. Magyarországnak Románia a második számú kereskedelmi partnere, erős magyar aktívummal. A különbség viszont csökken, jobban nő a román behozatal Magyarországra, mint a magyar kivitel. Ez is stabilizáló erő lehet a kétoldalú kapcsolatokban.
A magyarral ellentétben a román gazdaságban bőven lesznek EU-s támogatások, főleg az infrastruktúrára. Ezzel kapcsolatban a kormányzó pártok vad ígéreteket tettek, de a domináns PSD szavazótábora elhelyezkedésének megfelelően valószínűleg Dél-Romániában, illetve Moldvában lesznek főleg fejlesztések. „Ez nagyjából egybevág a nemzetbiztonsági érdekekkel is, mert a Moldovai Köztársaság felé fognak épülni, melynek energiaellátását Románia biztosítja” – teszi hozzá.
Az RMDSZ kormányra kerülése segítené, hogy Erdélybe is jussanak uniós források és infrastrukturális beruházások. Mindkét nagyobb párt vezetői kijelentették, hogy a koalícióban számítanak a magyar pártra, amelynek, ha kormányon van, kevésbé van szüksége a Fideszre.
Most még mindegyik párton belül zajlanak a csatározások a koalíciókötés előtt. Az RMDSZ-nek – amely pragmatikusan már csak koalíciós potenciálja miatt sem megy egy határon túl a szuverenista vonalon – az lenne jobb, ha a PSD-nek a nyugatosabb, nem a szuverenistább szárnya kerekedne felül; a Fidesznek inkább az utóbbi kedvezne.
Egy nemrég a külügyi intézetben rendezett beszélgetésen el is hangzott az egyik Fidesz-közeli megszólalótól, hogy bár Orbán is szuverenista, de nem foghat össze a román szuverenista oldallal, mert „azt ott bohócok képviselik. Szerencsére a PSD-n belül van egy erős vonal, amely végre nyit egy mérsékelt szuverenista politikai irányba, hogy ne engedjék át teljesen a félőrülteknek. Meg kell várni, hogy a PSD-ben lesz-e erre nyitott vezetés.”
Ami a várhatóan ellenzékbe szoruló hardcore román szuverenistákat illeti: a néppártosodó AUR vezetője már több nyilatkozatot tett, amelyben elítéli az orosz agressziót, ugyanakkor időnként kibújik a szög a zsákból: Trump korábbi, most is Bukarestben tartózkodó nagykövete arra biztatta a Nyugat-barát tábort, hogy fogjanak össze (és ne Lasconi legyen az elnökjelöltjük). „Az alkotmánybíróság döntése a romániai szabadság és demokrácia győzelme” – mondta Adrian Zuckerman. Simionék tévéjében azért elhangzott, hogy mit akar itt ez a zsidó, miért jön ide beavatkozni – idézi fel Barabás T. János.
Az elemző arra számít, hogy a zűrzavar csillapodni fog, a tavaszi választás után stabilitás és növekedés várható, miután a Nyugat-barát tábor hatvan százalék körüli szavazatra számíthat, de szerinte a román politikai tér háromosztatúvá válik, és új együttműködésekre lesz szükség a mostani rendszerellenes erőkkel is.
Ehhez kapcsolódóan: Buda Péter: Az elmúlt években rengeteg rubel gurult itt szét
Ragadós lehet a példa
Bár Donald Trump volt nagykövete a nyugatos koalíciót propagálta, az elnök fia egy posztjában tiltakozott a választás eltörlése miatt. Nem lehet tudni – ebben sem –, hogy az új amerikai elnök az atlantista konszenzus vagy a szuverenisták támogatója lesz-e. Győzelme nyomán mindenesetre Európa-szerte felerősödött a szuverenista diskurzus.
A titkosszolgálatok és üzletembereik közötti küzdelem mellett, azokra is rákapcsolódva sok elemző az amerikai befolyást is látta az elmúlt tíz év romániai antikorrupciós fellépései mögött. Ennek folytatásaként, nyugati elvárásként látják sokan Diana Șoșoacăt kizárását az elnökválasztásból és az eredmény eltörlése mögött. Szerintük a különleges ügyészség és a szolgálatok garantálták eddig Románia nyugati irányultságát és kontrollálták a politikai osztályt. Kérdés, hogy milyen befolyásuk lesz az új rendszerellenes erőkre, domesztikálják-e őket, vagy engedik orosz befolyás alá kerülni; Románia ugyanis frontállama az oroszellenes cordon sanitaire-nek, határzárnak, így nagyon kitett a nagyhatalmak érdekeinek.
A külügyi intézetben rendezett vitán markáns volt az az álláspont is, amely optimista a román demokrácia állapotával kapcsolatban. Az állandó koalíciós kormányzás, a pártok és elitcsoportok folyamatos egyeztetése nem idegen sem a szokásoktól, sem a demokráciától magától, így ennek kellene folytatódnia. Van egy hálózat Georgescu mögött, de a rendszer megvédte a demokráciát – véli ez az optimista álláspont.
Persze a rendszerellenes társadalmi indulatok erős vezetőt és nem állandó vitatkozást várnak – és a populista politika fel is kínálja nekik ezt.
Toró Tibor tart attól, hogy a rendszerellenes formációk nemcsak az áldozatszerep miatt erősödnek majd, hanem amiatt is, ha az állami szervek felemás módon viszik végig azoknak az okoknak a kivizsgálását, amelyek miatt ilyen durván beavatkoztak a választási folyamatba.
Például huszonnégy óra után kiengedték az előzetesből azt az üzletembert, akiről feltételezték, hogy a Georgescu-kampány mögötti pénzügyi tranzakciókat intézte, ami azt jelenti, hogy semmit nem találtak róla, amivel bent tudták volna tartani. „Volt egy nagy felbuzdulása az intézményeknek, hogy lekapcsolják a legionárius szervezeteket, de azóta csend van. Meghozták a döntést, de ha végül nem változik semmi, akkor borítékolható, hogy négy év múlva hatalomra fognak kerülni a szélsőjobbosok, mert közben egy olyan kontextust teremtettek, hogy a legnagyobb szélsőjobboldali párt részévé vált a mainstreamnek.”
Ezzel persze veszítenek is szavazatokat a rendszerellenes vonalon, de Toró Tibor az olasz forgatókönyvet látja kialakulni: „Ahogy Meloni bejött a centrumba, és kormányoz azokkal, akik tőle jobbra vannak.”
A választás eltörlése fontos nemzetközi precedenst is teremt, hiszen 2016 óta nemzetközi vita van arról, hogy mit lehet kezdeni az orosz befolyásolási törekvésekkel, hogy az hatékony és jogszerű is legyen. A válaszok attól, hogy háborús okként kell kezelni, odáig terjednek, hogy szabályozni kell a nagy közösségimédia-platformokat.
„Románia most egy eddig egyedülálló választ adott arra, ami felmerült gyakorlatilag az összes európai államban, ahol az orosz befolyás kiderült és a szélsőjobb megerősödött. Nem biztos, hogy ez antidemokratikus lépés volt, lehet vitatni, és úgy látszik, stabilizálódik a helyzet. Ha ezt le lehet nyeletni az emberekkel, akkor szerintem ez meg fog történni máshol is” – mondja a politológus. Tüntetések pedig nincsenek, míg a másik oldalon a városi középosztály meg tudta magát szervezni, hogy az utcára menjen.
Barabás T. János is stabilitást vár, de ijesztőnek tartja az orosz hibrid háború erősödését. „A román események pont azt bizonyítják, hogy Oroszország egyáltalán nem gyenge” – mondja. A hibrid háború miatt Romániában és máshol is sérülni fog a demokrácia (például ő lehetségesnek tartja a cenzúrát), emiatt Románia függése is erősödik majd a nagyhatalmaktól.
