Az immár huszonegy hónapja tartó háború hatalmas terhet jelent Ukrajna korlátozott erőforrásaira és a katonákra nézve.
A katonai hívóneve után csak Isztorikként azonosított, 26 éves férfi a kelet-ukrajnai Kreminnánál dúló harcoktól kimerülten egyik reggel végre lefeküdhetett aludni, ám az újabb összecsapások miatt egy órával később ismét szolgálatba kellett állnia.
„Több mint húsz órán keresztül tartó tűzharcon vagyunk túl. Szünet nélküli összecsapások, támadások, evakuációk. Megcsináltam, mind megcsináltuk. Nem vagyunk valami frissek, most erőt kell gyűjtenünk” – mondta a Reuters helyszíni tudósítójának a harctéri, életmentő katona.
A helyzet leírása, az egység tagjainak fáradtsága jól mutatja, hogy az immár huszonegyedik hónapjában járó háború mekkora terhet jelent Ukrajna korlátozott erőforrásaira és a katonákra nézve.
A honvédek tökéletesen tisztában vannak azzal is, hogy Oroszország sokkal nagyobb hadsereggel, több fegyverrel és lőszerrel rendelkezik, ami felveti azt a kellemetlen kérdést, hogy miként tudhatja Ukrajna valaha is egyszer és mindenkorra visszaverni a megszállókat.
Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök egy friss interjúban patthelyzetet emlegetett, kitérve arra, hogy egy elhúzódó, kifárasztásra játszó háború Moszkvának kedvezne, ezáltal veszélybe kerülhetne az ukrán államiság.
Aláhúzta: csakis az új katonai képességek, a nyugati segítségnyújtás és például a hazai gyártású drónok billenthetnék Kijev javára a mérleget.
A főparancsnok azután nyilatkozott így, hogy a nyáron megindított, újabb ukrán ellenoffenzíva a vártnál lényegesen kisebb sikereket ért el. Nemsokára beköszönt az esős idő, ami sártengerré változtatja az országot, így jelentősen lelassítja a hadműveleteket.
Bár a lövészárkokban szolgáló katonák kimerültek, motivációjuk továbbra is szilárd. Az Ukrajna nyugati részéről származó Isztorik is mosolyogva számolt be a tapasztalatairól, határozott igennel válaszolva a kérdésre, hogy szükség esetén folytatná-e a harcot akár két évig is.
A fiatal katona alakulata a nagyrészt orosz megszállás alatt álló Luhanszki területen fekvő Szerebrjanszkij-erdőben teljesít szolgálatot. A lövészárkokhoz vezető utat bombakráterek és a robbanások miatt kitört fák szegélyezik.
Isztorik kiemelte, hogy Oroszország óriási veszteségeket szenvedett a térségben, azonban nemrég sajnos öt bajtársa is életét vesztette ágyúzásban.
Az év első felében az ukrán hadsereg a védekezésre fókuszált, júniusban azonban újabb ellentámadást indított elsősorban az ország déli részén azzal a céllal, hogy elvágja az orosz ellátási vonalakat, és elérje az Azovi-tengert.
Öt hónappal később még mindig messze van ez a cél, a katonai egységek körülbelül nyolcvan-kilencven kilométerre vannak a parttól, az oroszok jórészt sikerrel tartják védelmi vonalaikat, ráadásul elemzők szerint a sár is tovább fogja nehezíteni az offenzívát.
„Egy dolog háromszáz métert rohanni az ellenség állása felé júniusban, és teljesen más, amikor térdig gázolsz a sárban meleg ruhában, védőfelszerelésben, ruhával teli hátizsákkal” – mondta Olekszandr Popov ezredes.
Michael Kofman, a Carnegie Nemzetközi Békealapítvány munkatársa kiemelte, hogy a konfliktus mára átmeneti fázist ért el, amelyben bizonyos frontszakaszon mindkét fél kezdeményező szerepben van.
„Összességében Ukrajna déli offenzívája vagy tetőzött már, vagy hamarosan tetőzni fog” – vélekedett.
Popov szerint a tüzérség továbbra is kulcsfontosságú lesz a harcokban. Egyes szakértők azonban arról számoltak be, hogy az ukrán és az orosz hadsereg is korlátozott mennyiségű lőszerrel rendelkezik.
„Azt gondolom, hogy a tüzérségi fölény, amelyet Ukrajna az offenzíva jelentős részében élvezett, most vissza fog szorulni” – hangsúlyozta Kofman.
„Oroszország is a lőszerek tartalékolására fog kényszerülni, de egyre nagyobb hasznára lesz az Észak-Koreából érkező ellátás” – tette hozzá.