Matolcsy György szokatlanul keményen bírálta a kormány – szerinte – hibás gazdasági döntéseit. A jegybankelnök azt mondta: Magyarország az egyik legsérülékenyebb ország a világon. A kormány mindeközben nem létező uniós szankció ellen indított árnyékharcot; brüsszeli huzavona és felcsillanó remény az uniós pénzek miatt. Eltüzelt bútorok és lopott fa az otthon melegéért. Dobrev Klára szerint a kormánynak be kell fejeznie a lopást. Legfontosabb cikkeink, videóink a héten.
Árnyékharc
A kormányzati kommunikáció újra harcba indult, ezúttal az infláció felelősei ellen, akiket most sem a kormány környékén keresnek. De az ukránok és a háború okolása nem válhatott be, mivel egy huszárvágással átnyergeltek a „szankciós infláció” és az EU támadására. Ez viszont a korábbi hasonló akciókhoz képest is megtévesztő kampányelemekkel érkezett. Ráadásul épp le is csúszott az egész kampány a nagy nyár végi gázáremelkedésről.
A két legfontosabb tartalmi probléma közül az első, hogy a magyar kormány támogatásával hoztak meg minden szankciót. Amit Orbán megvétózott, az nem is lett. A magyar kormány pedig saját bevallása szerint nem fogad el semmi olyat, ami akár csak veszélyeztetheti „az ország érdekeit”. De akkor hogy hozhatták pont ők a fejünkre a szerintük legnagyobb csapásokat?
Függő játszma
Csupán egy dolog dőlt el a tagállami pénzügyminiszterek keddi, előzőleg kulcsfontosságúnak titulált ülésén: négy aktuális kérdés, benne a magyar helyreállítási és költségvetési pénzekkel végleg összeforrott az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás és a globális minimumadó ügyével. A patthelyzet feloldására irányuló kísérlet még a héten a jogállamifék-eljárással kezdődik.
Nevük mellőzését kérő EU-források szerint a többség úgy próbálná megvásárolni a magyar kormány jóváhagyását a 18 milliárd euró összegű ukrán makrofinanszírozási támogatás közös kölcsönfelvétel útján történő biztosításához és a globális minimumadóhoz – amit különösen Franciaország tekint szívügyének –, hogy cserébe elfogadja a magyar helyreállítási tervet, és csökkenti a jogállami eljárás keretében zárolandó pénzek összegét. Hogy mennyivel, azt senki sem tudja, és e tekintetben is a bizottság naprakész értékelésére hagyatkoznának.
Miközben számos pénzügyminiszter élesen bírálta és az EU hitelessége aláásásának nevezte az ukrán támogatási csomag magyar blokkolását, lényegében mindenki elismerni kényszerült, hogy csak a csomagmegoldás nyújthat kiutat a helyzetből, egyes megfigyelők szerint nagyon hasonlatosan ahhoz, amikor Orbán Viktor 2020 végén Varsóval karöltve blokkolta a többéves költségvetési keret elfogadását.
„Abba kell hagyni a lopást”
Nincs jelentősége annak, hogy ő maga vagy Karácsony Gergely a legnépszerűbb politikusok közé tartozik, míg Gyurcsány Ferenc egy felmérés szerint a legnépszerűtlenebb – mondta a Szabad Európának Dobrev Klára. A DK EP-képviselője arról is beszélt, mit érez, amikor saját gyermekei nevezik boomernek.
Semmit nem tudott arról, hogy az ellenzék kampányára hárommilliárd forint érkezett az Egyesült Államokból. Dobrev Klára interjúnkban azt mondta: az ellenzék politikai pártjai ebbe semmilyen formában nem voltak bevonva; a Demokratikus Koalíció a hivatalos állami támogatást költötte a kampányra.
A magyar kormánynak alapvetően meg kellene változtatnia a hozzáállását az európai uniós pénzek felhasználásához, vagyis nem lenne szabad lopnia ahhoz, hogy a pénzt felhasználhassa – mondta a DK politikusa.
„Az európai országok túlnyomó többsége már másfél éve megkapta a közel ötvenmilliárd eurós uniós válságkezelési csomag neki járó részét. Magyarország nem kapott egyetlen fillért sem. Ha a ránk jutó 18 ezer milliárd forintnyi rész megérkezett volna az országba, nem lenne 410 forint fölött az euró, nem lenne ilyen brutális az infláció, el lehetett volna kezdeni a lakások hőszigetelését. Óriási nagy károkat szenvedett az ország” – fejtette ki Dobrev Klára, aki úgy gondolja: még a szándékot sem látja arra az Orbán-kormányban, hogy a korrupciót visszaszorítsák, megtett vállalásaikat is megpróbálták elszabotálni az elmúlt hetekben.
A politikus szerint nincs mese: be kell lépni az Európai Ügyészségbe, amely valóban független Orbántól. Függetlenné kell tenni a magyar bíróságokat is. Ez a két legalapvetőbb követelés, ezenkívül teljesen nyilvánossá kell tenni a közbeszerzési rendszert.
A hátrahagyottak
Bérkiegészítés véradásból, eltüzelt bútorok az otthon melegéért – de vannak olyanok, akiknek még ez sem jut. A magyarok harmada létminimum alatt él, vagyis inkább túlél egyik napról a másikra. A kormány 11 éve oszt szociális tüzelőt, de csak olyanoknak, akik olyan településen laknak, ahol nem élnek többen ötezer főnél. Idén télen is ötmilliárdot szánt a programra a kormány, ami 180 ezer háztartásnak összesen háromheti tüzelőre elég. Szakemberek szerint tízszer ennyi pénz kellene ahhoz, hogy senki se fagyjon meg a házában. A statisztikák szerint az elmúlt négy évben csaknem ezer ember fagyott meg. Hogyan lehetséges, hogy éppen a legelesettebbeknek nem jut a kormány adományfájából? Élettörténetek onnan, ahol csak az aznap létezik, a holnap nem.
Riportunkban bemutatjuk a tatabányai 25 Házat, amely papíron nem létezik, és egy furcsa körülmény miatt az itt lakók sem.
Az egykori bányásztelepen a házakat már régen elbontották, az önkormányzat pedig bérbe adta a zártkerteket. Vízért több száz métert kell tolni a biciklit a közkúthoz. Az iskolába járás szintén kihívás, mert a legközelebbi buszmegálló is messze van mindentől. Ennek ellenére folyamatosan vannak beköltözők.
„A jogszabályi probléma az, hogy itt tulajdonképpen nem lehet bejelentkezni, tehát azok, akik itt élnek, azok hajléktalannak vannak minősítve, nincs bejelentett lakcímük, és mivel életvitelszerűen nem lakhatnának itt, sőt utcanevek sincsenek, így úgy vannak nyilvántartva, mint lakás nélküliek, azok pedig nem pályázhatnak semmiféle támogatásra” – mondta a Szabad Európának Lusztig Péter, a város alpolgármestere.
Szakemberek becslése szerint éppen a rendezetlen lakásviszonyok miatt becsülni sem lehet azok számát az országban, akik éppen emiatt nem jutnak hozzá a szociális juttatásokhoz, köztük az állami tüzelőanyaghoz sem.
Matolcsy György őszinteségi rohama
Magyarország válságközeli helyzetben van, a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országává vált a kormány rossz döntései miatt, helytelen a válságkezelési stratégia – mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában ellenzéki képviselők beszámolói szerint. Az MSZP-s Vajda Zoltán úgy fogalmazott a Szabad Európának: igazságbeszéd, őszödi beszéd volt Matolcsyé.
Matolcsy György szerint „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. A jegybankelnök kijelentette: „Helytelen a kormány válságkezelési stratégiája (…) az ársapkák három-négy százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket” – idézte Tordai Bence az MNB elnökének szavait.
Matolcsy György arról is beszélt, hogy „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”. Szerinte Magyarországnak az EU-ban „hátulról a negyedik a termelékenységi szintje (…) a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz (…) jövőre 15–18 százalék lesz az infláció”. Ennek okai szerinte az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert „az unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után”.
A kormányzati médiabirodalomhoz tartozó Világgazdaság kedden egy névtelen cikkben, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt: a Fidesz egyik frakcióelnökségi ülésén elhangzott, hogy az MNB felső vezetése azt kérte a kormánypárttól, támogassák, hogy a jegybankelnök megbízatása élethosszig tartson. A cikk szerint a jegybankelnök éles kritikája a kormánnyal szemben annak volt köszönhető, hogy a Fidesz ezt nem akarta. A jegybank sajtóosztálya cáfolta a cikk tartalmát, ezért azonnali helyreigazítást kért.
