Az amerikai külügyminiszter zsúfolt közel-keleti diplomáciai körutat zárt hétfőn Törökországban. Korlátozott sikereket ért csak el, amikor konszenzust próbált elérni arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban enyhíteni a civilek szenvedésén Gázában, miközben Izrael fokozza a Hamász elleni háborúját.
Antony Blinken a török fővárosban, Ankarában Hakan Fidan külügyminiszterrel találkozott a viharos hétvége után, amikor is Izraelből Jordániába, a megszállt Ciszjordániába, Ciprusra és Irakba utazott, hogy támogatást szerezzen a Biden-adminisztráció javaslatához – „humanitárius szünetek” beiktatásához – Izrael kérlelhetetlen gázai hadjáratában.
„A munka még folyik – mondta Blinken, mielőtt elhagyta Törökországot. – Nyilvánvalóan nem értünk egyet mindenben, de vannak közös nézeteink a pillanatnyi szükségszerűségeket illetően, amelyeken közösen dolgozunk.”
Blinken hármas célja
Az Egyesült Államok vezető diplomatája abban reménykedik, hogy a háborúba beiktatott szünetek lehetővé tennék egyrészt több humanitárius segély bejutását Gázába, másrészt azoknak a túszoknak az elengedését, akiket a Hamász október 7-i véres dél-izraeli behatolása során ejtett – amikor több mint 1400 embert ölt meg, zömmel civileket –, eközben elejét veheti a konfliktus regionális terjedésének is.
„Bevontuk az izraelieket olyan lépésekbe, amelyeket megtehetnek a polgári áldozatok minimalizálása érdekében – mondta Blinken, mielőtt elhagyta Ankarát. – Mint mondtam, nagyon agresszíven dolgozunk azon, hogy több humanitárius segélyt juttassunk Gázába.”
„Erősen összpontosítunk a Hamász által fogva tartott túszokra, köztük az amerikaiakra, mindent megteszünk, hogy hazahozzuk őket” – tette hozzá.
Blinken nem találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, aki erősen bírálta Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, és kilóg a NATO-szövetségesek közül azzal, hogy nem biztosította teljes támogatásáról Izrael jogát az önvédelemhez.
Ehhez kapcsolódóan: Az izraeli csapatok körülvették Gázavárost, elvágták a külvilágtól a Gázai övezet északi részét
Összecsapások Törökországban a tüntetők és a rendőrök között
A Blinken–Fidan-találkozó kezdetekor egy iszlamista csoport több tucat tüntetője török és palesztin zászlókat lengetett, valamint az Egyesült Államokat és Izraelt bíráló feliratokat tartott a magasba a külügyminisztérium épülete előtt. A rendőrség korábban feloszlatta diákok egy csoportját, amely a minisztérium felé menetelt, és azt skandálta, hogy „Gyilkos Blinken, takarodj Törökországból!”
Ugyancsak hétfőn mintegy 150 ember gyűlt össze az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége előtt egy nagy transzparenssel, amelyen ez állt: „Nemet mondunk a népirtásra!”
Ez volt a Blinken-látogatást elítélő tiltakozások második napja. Vasárnap palesztinbarát tüntetők csaptak össze török rohamrendőrökkel az İncirlik amerikai katonai légi támaszpont előtt, a dél-törökországi Adana városánál. A rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be, amikor a tüntetők megpróbáltak átkelni a mezőn, hogy bejussanak a bázisra.
A megbeszélésekről névtelenül nyilatkozó török tisztviselők azt mondták: Fidan arra biztatta Blinkent, hogy akadályozza meg a gázai polgári lakosság célkeresztbe kerülését és kényszerű kitelepítését, valamint vesse latba a befolyását egy „teljes tűzszünet” érdekében.
Blinken a küldetésen, amely már a második a háború kezdete óta a térségben, legfeljebb lanyha támogatásra talált a konfliktus következményeinek megfékezésére tett erőfeszítéseihez. Izrael elutasította a háborúba beiktatott szünetekről szóló ötletet, miközben az arab és muzulmán országok inkább azonnali tűzszünetet követelnek, miután a palesztin civil áldozatok száma egyre nő az izraeli bombázások miatt.
Átforduló rokonszenv
Amerikai tisztviselők a háborús törvények tiszteletben tartásának stratégiai fontosságáról próbálják meggyőzni Izraelt; arról, hogy meg kell védeni azokat, akik nem vesznek részt a harcokban, és jelentősen fel kellene gyorsítani a humanitárius segélyszállítmányokat Gáza nélkülöző polgári lakosságának.
Az azonban továbbra sem világos, hogy Netanjáhú beleegyezik-e a Hamász felszámolását célzó, hatalmas hadművelet átmeneti, gördülő szüneteltetésébe – és ha igen, akkor csillapíthatja-e ezzel a palesztinok és támogatóik felháborodását.
Jordánia és Törökország – tiltakozásul Izrael taktikájával szemben – visszahívta izraeli nagykövetét, és úgy tűnik, hogy a nemzetközi közvélemény október 7-ét követő, Izrael iránti rokonszenve ellenérzésbe fordul, ahogy a halál és a pusztítás gázai képei elterjednek a világban.
Szombaton Jordánia fővárosában, Ammánban az egyiptomi és a jordán külügyminiszter is megjelent a Blinkennel közös sajtótájékoztatón. Mindketten azt mondták, hogy Izrael háborúja túllépett az önvédelmen, és többé nem igazolható, mert most már a palesztin nép kollektív megbüntetésével ér fel.
Ezt az érzést több tízezer tüntető visszhangozta, akik hétvégén a világ fővárosainak utcáin vonultak fel, hogy tiltakozzanak Izrael ellen, és elítéljék az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatását.
Ehhez kapcsolódóan: Gázai konfliktus: a háborúnál is nagyobb kérdés, hogy mi lesz utána
Az arab országok és a gázai probléma
Vasárnap Blinken a megszállt Ciszjordániából – ahol Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tárgyalt – Bagdadba repült, hogy Mohammed Sia al-Szudáni iraki miniszterelnökkel tárgyaljon.
Amikor elterjedt Blinken érkezésének híre, a ciszjordániai Ramallahban palesztinok tucatjai vonultak utcára tiltakozásul, csöpögő vért ábrázoló táblákat emeltek a magasba, valamint üzeneteket, amelyek között volt az is, hogy „Blinken, vér tapad a kezedhez.” A találkozó Abbásszal bármiféle nyilvános nyilatkozat nélkül ért véget.
A Palesztin Hatóság igazgatja az Izrael által megszállt Ciszjordánia félautonóm területeit. 2007 óta nem számít tényezőnek a Gázai övezetben, ahol egy évvel korábban a Hamász átvette az irányítást, miután megnyerte a választásokat. Abbász maga népszerűtlen a palesztinok körében.
A térségben tartózkodó amerikai erőknek az Iránnal szövetséges milíciák növekvő támadásaival kell szembenézniük Irakban és máshol. Az amerikaiak vasárnap egy újabb egyirányú drónt lőttek le, amely amerikai és koalíciós csapatokat vett célba a szomszédos Szíriában lévő támaszpontjuk közelében – közölte egy amerikai tisztviselő. Blinken Bagdadból utazott Törökországba.
A Biden-adminisztráció, bár továbbra is a Hamász október 7-i támadásaira adott izraeli katonai válasz legerősebb támogatója, egyre inkább törekszik arra, hogy Izraelre gyakorolt befolyását felhasználva megpróbálja mérsékelni a 2,3 millió civilnek otthont adó Gáza hetek óta tartó teljes ostroma és a csaknem napi 24 órán át folyó légi, szárazföldi és tengeri támadások következményeit.
Az arab államok ellenállnak az amerikai javaslatnak, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a válság megoldásában, miközben felháborodásukat fejezik ki az izraeli katonai műveletek polgári áldozatai miatt, és úgy gondolják, hogy Gáza egy olyan probléma része, amelyet nagyrészt Izrael okozott saját magának.
