Armin Laschet legyőzte két riválisát a CDU elnökségéért, de még közel sem biztos, hogy ő lesz-e pártja kancellárjelötje is.
Armin Laschet egy olyan szavazáson lett a legnagyobb német párt, a konzervatív CDU elnöke új elnöke, amelynek következményei messze túlmutatnak az EU legnagyobb tagállamán.
És bár az európai politikában ezt sokan a Merkel utáni időszak hivatalos kezdetének tekintik, közel sem biztos, hogy hogy végül Laschet fogja kancellárként követni Merkelt. Angela Merkel szeptemberben 16 jelentős év után távozik a politikai hatalom csúcsáról.
Laschet sürgős feladatai közé tartozik megoldani, hogy mit kezdjen a két másik konzervatív jelölttel, akik a távolból vágyakozó pillantásokat vetnek a kancellári székre. De küszöbön áll egy sor fontos regionális választás is, a járvány társadalmi és gazdasági hatásait is kezelni kell, ahogy a szeptember 26-i országos választások után valószínűsíthető kemény tárgyalásokat is a szóba jövő koalíciós partnerekkel.
Első pillantásra megbocsáthatónak tűnik, ha a CDU konferenciájának 1001 delegáltja nem látott különbséget a pártelnökségért versengő három jelölt között – az 50 pluszos, katolikus férfiak triója egyaránt Németország legnépesebb államából, Észak-Rajna-Veszfáliából érkezett, mind erősebb EU-t ls szorosabb transzatlanti kapcsolatokat akartak.
De a stílus és a tartalom szempontjából voltak egyértelmű különbségek – különösen a két éllovas, Laschet és Friedrich Merz között.
Merz jobbra húzta volna a pártot, vissza annak konzervatív és neoliberális gyökereihez. A rámenős és szókimondó, 65 éves milliomos ügyvéd népszerű a párt üzleti, gazdasági oldalánál, de sokkal kevésbé a női párttagoknál.
Ő valószínűleg Németország kis liberális pártjával, az FDP-vel próbált volna koalícióra lépni, ami vonzó lehetett azoknak az elégedetlen CDU-szavazóknak, akik az utóbbi időben a szélsőjobboldali Afd felé hajlottak. De ha nyert volna, akkor nehéz lett volna a Zöldekkel való koalíció, utóbbiakat pedig jelenleg 20 százalék körül mérik.
Merz szűken, 50 százalék alatti aránnyal nyerte a szavazás első fordulóját. A második körben a harmadik jelölt, az elismert külpolitikai szakértő, Norbert Röttgen támogatói beálltak Laschet mögé, és így szűk, 521-466-os arányú győzelemhez segítették. Egy új irány helyett a CDU tagsága még több Merkelre szavazott Merkel nélkül is, és a folytonosság jelöltjét, Laschetet emelte trónra.
Ő Észak-Rajna Vesztfália vezetője volt 2017 óta, a legtöbb kérdésben pedig egyetértett Merkellel, noha a külpolitikában puhábbnak tartják és valószínűleg Moszkvával is békülékenyebb hangnemet támogatna.
Még fontosabb azonban, hogy az elnökké választása megnyitja az utat a Zöldekkel való koalícióhoz az őszi szövetségi választások után . Ez egyszerre jelentene lehetőséget a jelenlegi koalíciós partnerrel, a küszködő szociáldemokratákkal való szakításra, miközben bebiztosítaná azon centrista politikai irány folytatását , ami a pártot ilyen sokáig a hatalomban tartotta.
A nagy kérdés az, hogy megtörténik-e ez, miközben Laschet lesz a kancellárjelölt?
Talán a legfontosabb támogatója, Jens Spahn egészségügyi miniszter is beszállhat a versenybe, kérdés, hogy erre hogy reagálna Laschet. Spahn népszerű az országban, és ha tavasszal sikeresek lesz a Covid-19 elleni oltási erőfeszítések, ő fogja learatni a babérokat.
A 40 éves Spahn a párt fiatalos megújulásának arca, és nyílt melegsége lehetővé teszi a CDU-nak, hogy új, befogadóbb képet sugározzon magáról a párt. Másrészről viszont fiatalabb kora és a szexuális irányultsága egy kissé túl sok lehet azon választóknál, akiket egy német konzervatív párt általában meg akar nyerni.
Még erősebb kancellárjelölt Marcus Söder, a jelenlegi bajor miniszterelnök, aki a CDU bajor testvérpártja, a CSU vezetője is. A népszerűsége 55 százalékos a választók között és figyelemre méltó, 80 százalékos a konzervatív meggyőződésűek közt.
Merkelhez hasonlóan a CSU-t is a politikai centrum felé irányította, és osztrák Sebastian Kurz kancellárhoz szokták hasonlítani azért, amiőrt ő is a választók széles spektrumát tudja megszólítani.
Eddig azt jelezte, hogy Berlin helyett elsősorban Bajorországgal kíván foglalkozni, de kevesen hiszik ezt el neki. Tavasszal, amikor a CDU-nak és a CSU-nak meg kell egyeznie a közös kancellárjelöltjükről, az ő neve biztosan ott lesz a kalapban.
Általában a nagyobb CDU jelöl egy embert a sajátjai közül a legfontosabb pozícióra. Csak 1980-ban és 2002-ben adott a CSU közös kancellárjelöltet, és mindkétszer vesztettek. Sokan úgy gondolják, hogy harmadszorra, azaz idén viszont sikerülhetne így nyerni.
Érdemes lesz most majd figyelni a gazdag délnyugati tartomány, Baden-Württemberg március 14-én esedékes választásait. 2016-ban a választók a Zöldeket tették itt a legnagyobb párttá, történetük során először. A megalázott CDU pedig a kisebbik koalíciós partnerük lett. A mostani közvélemény-kutatások alapján fej-fej mellett álla két párt. Sokan úgy vélik, hogy ez lesz fél évvel később esedékes szövetségi választások egyik főpróbája. De azt is jelzi majd, hogy Laschet vagy valamelyik másik konzervatív kihívója fogja átvenni Merkel súlyos örökségét.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
