Bár az EU és a magyar kormány jogállamisági vitáját az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos magyar politika is befolyásolja, de azért az unió figyeli a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos lépéseit, és ha visszarendeződést lát az igazságszolgáltatás terén, újból felfüggesztheti a Magyarországnak járó támogatásokat. Ezért is fontos a nemrég új testülettel a harmadik hatéves ciklusát megkezdő, a bíróságok függetlenségét ellenőrző/biztosító Országos Bírói Tanács szerepfelfogása. A nem a politika által kinevezett, hanem maguk a bírók által választott testület két hónapja megválasztott új elnökével, dr. Szabó Péterrel beszélgettünk erről.
Megvan már a találkozójuk időpontja Lánczi Tamással, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével?
Engem Lánczi úr nem keresett, én őt nem kerestem, semmilyen időpontot nem beszéltünk meg.
Azért kérdezem, mert azt mondta a Bayer-show vendégeként, hogy érdemes lenne a hazaárulás büntetőjogi tényállását átbeszélni a magyar bíróságokkal, hogyan értelmezik ezeket a passzusokat. Önt nem a konkrét tényállásról kérdezem, hanem arról, hogy egy, a kormánypártok által frissen létrehozott, nagy autonómiával, meglehetősen furcsa funkciókkal rendelkező intézmény vezetője szeretne közösen jogot értelmezni a bírákkal.
Hogy a hatásköre mire terjed ki, azt a Szuverenitásvédelmi Hivatal kell hogy tudja. Mi azt tudjuk, hogy az Országos Bírói Tanácsnak mire terjed ki a hatásköre: jogszabályok elemzésére. Így a hazaárulás törvényi tényállásai gyakorlatára például nem. Nem is látunk el jogalkotói feladatokat. Az más kérdés, hogy a jogszabályok véleményezésében van szerepe az OBT-nek.
Ezt szeretné Lánczi Tamás, hogy neki is legyen szerepe a jogszabály értelmezésében. Méghozzá önökkel, bírákkal közösen.
Az OBT nevében azt tudom mondani, hogy ha Lánczi úrtól érkezik egy megkeresés, akkor nyilván el kell gondolkodnunk arról, hogy milyen választ adunk rá.
Egyébként ki jogosult jogértelmezést adni a bíráknak azon túl, hogy a bíró alapvetően maga dönt?
A jogalkalmazás egysége biztosításának őre az Alaptörvény alapján a Kúria. Hogy jogértelmezést ki jogosult adni, az nem egészen precíz kérdés, mert pontosan a bíróságok azok, amelyek jogértelmezést végeznek az ítéleteikkel, illetve más döntéseikkel. Abban, hogy ne legyen széttartó ítélkezési gyakorlat, a Kúriának van nagyon fontos feladatköre, a jogegység biztosítása. Ezen túlmenően – ha például uniós jogi kérdésről van szó – az Európai Unió bírósága ad kötelező értelmezést, amelyet a tagállami bíróságoknak is követniük kell.
Illetve alapjogi, alkotmányjogi vonatkozásban az Alkotmánybíróság is.
Igen, azzal együtt is, hogy az Alaptörvény alapján jog közvetlenül nem érvényesíthető. Tehát az Alaptörvény rendelkezésére önmagában nem lehet bírói ítéletet alapítani. De természetesen az alapjogi szempontoknak érvényesülniük kell a bírósági ítélkezésben, át kell hogy szűrődjenek a konkrét döntésekben is. Ez ugyanúgy igaz a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára is.
Ön korábban többször beszélt a saját szerepfelfogásáról, illetve arról, hogy milyen OBT-t szeretne vezetni. Kövér László házelnök néhány éve azt mondta – egyébként egy bírói ünnepségen –, hogy: „150 évvel ezelőtt az volt a kérdés, hogy a magyar állam akarja-e biztosítani a bírák függetlenségét. A jövőre nézve a kérdés az, hogy a magyar bírák a maguk részéről akarják-e biztosítani az állam függetlenségét. Önök, tehát a bírák, mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az. Korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, hogy kinek az oldalára állnak, az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára.” Hosszú, de tartalmas idézet. Ön sem harcias – amilyen ön szerint az elődjeié volt –, sem lojális szerepfelfogású OBT-t nem szeretne, ahogy nyilatkozta, hanem konstruktív szerepűt. A szó latin eredete a constructo: építeni. A Kövér László-i értelemben vett építő szerepre gondolt?
Építő, haladó a konstruktív szó jelentése. Ön alapvetően a személyes véleményemre kíváncsi. Igen, a legjobb jelző, amilyennek szeretném látni az Országos Bírói Tanács működését, az a konstruktív, olyan értelemben, hogy nem feleslegesen konfliktusvállaló, de ha szükséges, akkor vállal konfliktust. A célja az, hogy saját eszközével elérje a magyar igazságszolgáltatás hatékonyabb működését, azt, hogy az állampolgárok minél hatékonyabb igazságszolgáltatáshoz juthassanak.
Az elnökhelyettes asszonnyal együtt találkoztak az igazságügyi miniszterrel. Miről tárgyaltak?
Általában véve a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről, jövőjéről beszélgettünk.
Ez most nagyon közleményszerű válasz volt, elnök úr.
Az Igazságügyi Minisztérium, illetve az Országos Bírói Tanács tevékenysége között nyilván vannak érintkezési pontok, mert mindkettőnknek feladata más-más eszközökkel az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele.
Teljesen természetes, hogy dialógus folyik az Országos Bírói Tanács és a jogalkotásért felelős Igazságügyi Minisztérium között. Ez a találkozó kapcsolatfelvétel volt, tehát nagyon kevés részletkérdésről esett szó. Beszéltünk ugyanakkor a bírók és az igazságügyi alkalmazottak – álláspontom szerint – nem kielégítő javadalmazásáról, ezzel összefüggésben a megindult alkalmazotti fluktuációról.
Akkor hadd kérdezzek rá egyre konkrétan. Az igazságügyi miniszter többször mondta, hogy feladatának tekinti azt is, hogy a jogalkotói szándék a lehető legjobban tudjon megvalósulni a bíráskodás területén is, máshol pedig azt, hogy folyamatosan monitorozná az ítélkezési gyakorlatot, mert szerinte meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e az eredeti jogalkotói szándéknak. Ahol nem így van, ott be kell avatkoznia a jogalkotónak. Nem érzi ezt a bírói függetlenség korlátozásának?
A bírók alá vannak vetve a jogszabályoknak és saját lelkiismeretüknek. A bírói függetlenség nem jelent jogszabálytól függetlenséget. Más kérdés, hogy a jogszabályok a bírói ítéletekben kelnek életre. Még az interjú előkészítésekor említette az igazságügyi salátacsomag tervezetét: ebben van egy olyan rész, ami az OBH elnökének feladatául szabná statisztikai adatszolgáltatás keretében…
Idézem: a miniszter „rendelkezésére kell bocsájtani nem csak a megkeresésben meghatározott tárgykörben hozott jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatokat, de azon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot is, amelyet a jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak”.
Ebből a javaslatból az olvasható ki, hogy a hivatalnak segítenie kell, hogy a jogalkotásért felelős igazságügyi miniszter a bírói gyakorlatot a lehető leglaposabban megismerhesse. Valószínűleg az a tervezet készítőjének szándéka, hogy a bírói gyakorlat és a jogalkotás kölcsönhatása érvényesüljön, mert a bírói jogalkalmazás megtermékenyíti a jogalkotást is. Nem egyoldalú a kapcsolat, és nem csak arról van szó, hogy a bíró pusztán az adott tényállásra használja az alkalmazandó jogot.
Ehhez kapcsolódóan: Az OBT bemutatkozó elnöke hangsúlyozta elköteleződését a bírói függetlenség mellett
Ideáltipikus állapotot festett most le. De ön is utalt már rá, és jól ismerjük az elmúlt évtizedben elharapódzott jogalkotói gyakorlatot: egy nap alatt hoznak egy törvényt egy aktuális politikai helyzet megoldására. Jakab András alkotmányjogász lapunknak korábban ezt határtalan pragmatizmussal és politikai voluntarizmussal jellemezhető jogalkotásnak nevezte. Ha az igazságügy-miniszter bekéri már az alsóbb szintű bíróságok döntéseit is – amelyek nem biztos, hogy megjelennek a Bírósági Határozatok Gyűjteményében –, akkor a kormány rögtön tud törvényalkotással reagálni, ha úgy látja, hogy egy-egy bíró nem az ő politikai szándékának megfelelően értelmezi a jogszabályt. Ezt a veszélyt nem érzi?
Egynapos jogalkotásokat említ. Magam azt gondolom, hogy a jogalkotás általában véve túl gyors, vagy inkább úgy mondom, hogy nagyon gyakran gyors, és nagyon rövid határidők vannak jogszabály-véleményezésre.
Annak kapcsán, amire ön gondolt az előbb, ugyancsak azt tudom mondani, hogy természetszerű, hogy a jogalkalmazás hat a jogalkotásra is. Valóban voltak bizonyos esetek, amikor egy-egy bírói döntés nagyon gyors jogalkotói választ indukált. Például ilyen volt a roma szegregáció kérdése.
Azt nem tisztem megítélni, és ízlés kérdése is lehet, hogyan értékeljük, hogy az e döntést követő jogalkotói reakció helyénvaló volt-e.
Hogy az olvasó tudja, miről van szó: 2020 májusában a Kúria hozott egy olyan döntést, miszerint a szegregáltan oktatott roma gyerekeknek joguk van kártalanításra. A miniszterelnök nyilvánosan felháborodott, és azonnal hoztak is egy törvényt arra, hogy nem lehet kártérítést fizetni a szegregáltan oktatott gyerekeknek. Ráadásul már nincs is szükség ehhez a parlamentre, hiszen az állandósult veszélyhelyzeti jogalkotás miatt alacsonyabb szinten gyorsan el tudja intézni a kormány.
A jogalkotásnak többszintű kontrollja van, ami sokszor közvetetten érvényesül. Gondolok itt az alkotmánybírósági kontrollra, amit adott esetben egy bírói kezdeményezés is indukálhat.
Utóhatásnak nevezhetjük, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is utólag visszaigazolhatja vagy éppen cáfolhatja az adott jogalkotás helyességét. De bizonyos konkurálás a magyar jog és az Európai Unió joga között is felmerülhet, például a termőföld jogi sorsa kapcsán, amelyről több alkotmánybírósági és több EUB-határozat is született a haszonélvezeti jog ex lege megszűnésének összefüggésében.
Ilyenkor a két jogalkotó, az Alkotmánybíróság és az uniós jog közötti diszkrepancia hogy oldódik fel ön szerint?
Az Alkotmánybíróság felfogásában a párbeszéd a siker kulcsa. Ez a jogirodalomban nagyon népszerű téma, számos disszertáció született róla. Itt is azt lehet mondani, hogy sokszor jogfelfogás kérdése, hogy a tagállami alkotmánynak vagy az uniós jognak tulajdonít elsőbbséget. Ez nemcsak a magyar Alkotmánybíróság és az EUB viszonylatában merül vagy merült fel, itt nem is merült fel nagyon sokszor, hanem például a német Alkotmánybíróság esetében, vagy a dán és a cseh, illetve – a legeklatánsabb példa – a lengyel Alkotmánybíróság tekintetében.
Az ítélkezés miniszteri monitorozása nem volt témája a megbeszélésüknek?
Nem.
Térjünk vissza a szuverenitásvédelmi törvényre. Két-három napja mondta ki a Velencei Bizottság, hogy ez a törvény a magyar társadalomban folyó szabad és demokratikus vitára gyakorolhat dermesztő hatást. A törvény szerint bárki, így bírók ellen is indítható eljárás. Ön szerint ez nem dermesztő hatás, chilling effect rájuk?
A Szuverenitásvédelmi Hivatal másfél hónapja kezdte meg működését. Minden új szervnek jár egy kis türelmi idő. Korai még a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységét értékelni. Nyilván van egy bizonyos jogszabályi háttér, hogy ebből mi megy át, azt majd el fogja dönteni az idő.
De nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy az Országos Bírói Tanács hatáskörét ugyancsak jogszabályok rögzítik. Tehát pusztán abban a körben járhat el, illetve lehet érintkezési pontja az Országos Bírói Tanácsnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységével, amelyet a tevékenységet szabályozó jogszabály rendelkezései kijelölnek.
Tehát akkor ön azt állítja, hogy bíró ellen nem indíthat eljárást a Szuverenitásvédelmi Hivatal? Vagy ezt még nem tudjuk? Majd kiderül, amikor először elmegy a Nemzetközi Bírói Egyesület találkozójára, és majd lehazaárulózzák és vizsgálatot indítanak?
Meg kell várni a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységénél is, hogy értékelhető legyen. Azt én is láttam, hogy a jogszabályban a bíróság szó nem is szerepel.
Tehát tulajdonképpen a felületes olvasó számára tűnhet úgy, hogy a jogszabály hatálya a bíróságok tevékenységének teljes spektrumára is kiterjedhet, akár az ítélkező, akár az igazgatási tevékenységre. Mintha önmagában ez a jogszabály nem állítana fel korlátot. De a jogrendszert mégiscsak a maga komplexitásában kell értelmezni, és nyilván a Szuverenitásvédelmi Hivatal esetleges fellépésének korlátját jelenthetik alkotmányos rendelkezések, adott esetben a bíróságokra vonatkozó jogszabályok is. Hozzáteszem, hogy az ítélkező bíró e tevékenységében nem utasítható.
A valódi alkotmányjogi panasz lehetősége már több mint tíz éve létezik, azóta meg lehet támadni bírói döntéseket az Alkotmánybíróságon is. Vannak-e markánsabb alkotmányjogi különbségek az AB és a bírói joggyakorlat között?
A jogerős bírói ítéleteknek alkotmányos tükröt állít az alkotmánybírósági eljárás. De az alkotmánybírósági gyakorlat is táplálkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatából. Sőt a védelmi szint nem is lehet alacsonyabb, mint ami az EJEB gyakorlatából kiolvasható.
Nyilván a bíróságok számára kihívást jelentett, hogy a bírói ítéletek közvetlenül alkotmányos kontroll alá kerülhettek. Az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak, az abban foglalt elveknek ugyancsak át kell szűrődniük a bírósági gyakorlatba. Azokat az ügytípusokat tekintve, amelyekben eljárok, ez leginkább a személyiségi jogi perekben érhető tetten. De a követelmények érvényesítése ugyanúgy igaz valamennyi perre, például a tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesülése kapcsán.
Például az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elutasító döntés indokolásának kötelezettsége is egy alkotmánybírósági döntés folytán nyerte el vitán felüli elfogadottságát a magyar bírói gyakorlatban.
Azt az Alaptörvényben szereplő fogalmat, hogy alkotmányos identitás, ön szerint hogyan kell értelmeznie egy bírónak a praxisában? Mert az Alaptörvényben ugyan ott van, de politikaifogalom-jellegét mutatja, hogy nem jelenik meg olyan jogszabályokban, amelyeket viszont a bírónak alkalmaznia kell az ítélkezés során.
Az alkotmányos önazonosság esetről estre képezhető le. Nem olyan, amit mindenkor egyértelműen meg lehet találni mindenféle vita nélkül.
Erre mondják, hogy gumifogalom?
A jogban a nyitott törvényi diszpozíció teljesen bevett. Például ha azt mondja valaki, hogy tisztességtelen, az is nyilvánvalóan esetről esetre értelmezhető. Nem lehet minden esetre azonos módon alkalmazható meghatározást adni róla. Az alkotmányos önazonosság doktrínájának kifejlesztése kapcsán nyilvánvalóan az alkotmánybírósági gyakorlat orientáló.
Végeredményben a mai közjogi helyzetben hogy látja: a bíróságoknak van szükségük nagyobb mértékű alkotmányossági ellenőrzésre, vagy a törvényalkotónak?
Álláspontom szerint helyes jogalkotói döntés volt a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése, 2012-t megelőzően ilyen értelemben a bírói ítéletek feletti kontroll nem létezett. Viszont a jogszabályok felett létezett egy szélesebb kontroll, lásd az actio popularist, ami megszűnt. Aztán bizonyos tárgyköröket ki is vettek az Alkotmánybíróság hatásköréből, például a költségvetéssel kapcsolatosakat.
Azt gondolom, hogy általában véve, függetlenül a magyar viszonyoktól, az alapjogi ítélkezés, az alapjogi gondolkodás nagyon fontos. Minden bíró számára orientáló, iránytű kell hogy legyen döntésének az alapjogokkal való megfeleltethetősége. Nem az én tisztem megítélni, pláne nem az OBT tiszte megítélni, de azért úgy vélem, az eltelt idő igazolta, hogy a bírói ítéletek feletti alkotmányossági kontroll biztosítása nem volt rossz döntése a jogalkotónak.
Ugyanakkor személyes véleményem szerint a törvényalkotó, tehát a normaszöveg fölötti alkotmányossági kontroll ugyanúgy fontos ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság rendeltetésszerűen tudja betölteni azt a feladatát, amelyet a demokráciák az alkotmánybíróságoknak szánnak.
Ehhez kapcsolódóan: Megválasztotta vezetőségét az új OBT: az elnök korábban fellépett az előző OBT mellett Handó Tünde kinevezettjeivel szemben
Térjünk vissza az igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tervezetéhez, amely nemrég került nyilvánosságra. Abban van egy olyan passzus, hogy a törvény hatálybalépésétől az OBT elnöke és elnökhelyettese egy budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, és a rezsit is fizeti a költségvetés. Sőt, ha jól tudom, nemcsak lakást kaptak, hanem mentesülnek a bírói tevékenység végzése alól is. Mellékszál, de mi lesz akkor, ha majd egy budapesti bíró lesz az OBT elnöke vagy elnökhelyettese? Az ő rezsijét is fizetik? Persze ezt nem az ön tiszte megítélni.
Először is hangsúlyoznám, hogy ez egy tervezet. Másodjára pedig: emlékeim szerint van egy bizonyos korlátja, hogy milyen mértékig fizetik a lakást. A törvény alapján az OBT tagjai költségeik megtérítésére jelenleg is jogosultak, a tervezet ennek szab felső határt, ráadásul nem jár további költségvetési forrás biztosításának kötelezettségével. A költségeket az OBT költségvetéséből kell fedezni.
Utalnék arra is, hogy más közhatalmi szereplők, például az országgyűlési képviselők esetében ez bevett gyakorlat. Hogy ebből lesz-e jogszabály, és ilyen tartalmú lesz-e a jogszabály, azt most nem tudom megmondani.
Látszik, hogy az OBT vezetői pozícióit ilyen módon is meg akarja erősíteni a jogalkotó, miközben ezeket a juttatásokat az előző OBT-nek nem adta meg, pedig a törvényjavaslatot már akkor elfogadhatták volna, amikor nyáron beterjesztették az OBT jogosítványait kiterjesztő törvényt. Okkal vélelmezhető, hogy ezek a juttatások már az új OBT-nek járnak. Nincs-e ebben a lekenyerezés veszélye?
Először is: olyan, hogy előző OBT, nem létezik, mert az Országos Bírói Tanácsot a bíróságok igazgatásáról szóló törvény kreálta, tehát 2012 óta létezik. Legfeljebb azt lehet mondani, hogy egy összetételében megújult OBT dolgozik 2024. január 30-tól.
Másrészt az OBT hatásköre a 2023. évi X.-es törvény hatálybalépéséig egészen más volt, mint a jelenleg hatályos jogszabályok alapján. Lehet mondani, hogy egy jó fél évvel ezelőtt új időszámítás kezdődött az OBT történetében.
Fognak kapni pótlékot ön szerint az OBT tagjai, amikor rendezik a bírói fizetéseket?
Ez jogalkotói döntés lesz.
Azt mondja, hogy egy OBT van, ennek dacára a régi OBT-honlap kontinuitása megszakadt. Most több honlap is van. Ezt azért lehet szimbolikusan is értelmezni.
A még 2020 előtt az internetes honlap kapcsán kötött szerződés hatálya 2024. február 29-vel lejárt, a szerződés megszűnt. Az új összetételű Országos Bírói Tanácsnak gondoskodnia kellett arról, hogy az OBT-nek márciustól is legyen a jogszabályokban előírt tartalomnak megfelelő holnapja.
A régit is lehetett volna folytatni.
A korábbi honlap – az évekkel ezelőtt megkötött szerződés tartalmából fakadóan – archiválásra került. Az obt-jud.hu domainnevű holnapon érhetők el az Országos Bírói Tanácsra vonatkozó információk.
De ez mégiscsak törést jelent a folytonosság percepciójában.
Az Országos Bírói Tanács úgy gondolta, hogy a honlapra vonatkozóan frissítés, megújulás szükséges tartalmában és formai szempontból is. Úgy láttuk helyesnek, hogy egy másik szolgáltatóval kötünk szerződést. Természetesen az érdeklődők számára az Országos Bírói Tanács korábbi honlapján lévő tartalom archiválva változatlanul elérhető lesz.
Az OBT februári ülésének jegyzőkönyvében szerepel, hogy 261 millió forint maradt az előző OBT számláján, amit aztán a költségvetés, ha jól értettem, elvont. Ön is ilyen takarékos OBT-ben gondolkodik?
Az Országos Bírói Tanács elemi költségvetése 2024-re hatszázmillió forintos. Amikor 2024. január 30-án átvettük a stafétát, akkor például a személyi állomány elég szűk körű volt. Olyan kevesen dolgoztak itt, ami az OBT hatékony működéséhez nem elegendő. Értelemszerűen feladatunk van ebben a körben is. Természetesen ezt követően is észszerű gazdálkodásra törekszik az OBT.
Hogyan állapítják meg az OBT éves költségvetését? Oda akarok kilyukadni, hogy foglyul ejthető-e a szervezet a költségvetése meg nem szavazásával?
Az Országos Bírói Tanács számára a működéséhez szükséges költségvetés biztosítása feltétlenül fontos. Mint minden szervnél, ránk is igaz, hogy megfelelő költségvetés nélkül nem tudja hatékonyan ellátni a feladatait. Hadd jegyezzem meg: az OBT 2023-ban 118 határozatot hozott, most, 2024 márciusában ez a szám már ötven körül van. Látható, hogy az OBT-nek növekvő számban vannak feladatai.
De mi van, ha nem is az a cél – jegyzem meg kicsit rosszmájúan –, hogy hatékonyan lássa el a feladatait? Szóval ön szerint foglyul ejthető-e költségvetése megkurtításával a testület? A központi kormányzattól független intézményeknél láttunk már ilyet, egyébként bármely kormányzat alatt.
Én az Országos Bírói Tanács valamennyi tagját úgy ismertem meg, mint akik elkötelezettek annak érdekében, hogy az Országos Bírói Tanács ellássa alkotmányos kötelezettségeit, feladatait. Tehát nem kell aggódni annak kapcsán, hogy esetleg egy költségvetési megszorítással foglyul ejthető lenne az Országos Bírói Tanács.
Tehát akkor is bízik a tagokban, hogy ha úgy, mint az előző OBT, ellenszolgáltatás nélkül lesznek kénytelenek végezni ellenőrző feladatukat?
Természetesen.
Ön kiadott egy nyilatkozatot a Kúria folyóiratának felfüggesztése miatt. Ebben jelezte, hogy aggódott, de aztán megnyugodott, mert Varga Zs. András, a Kúria elnöke gyorsan lezárta a vizsgálatot. Nem inkább az a helyzet, hogy magának a felfüggesztésnek lehetett chilling effektje, és másodlagos, hogy hogyan zárta le a vizsgálatot Varga Zs. András? Hiszen egy politikailag exponált ügyben egy ítéletet közlő folyóirat kiadását függesztették fel. Mit gondol erről?
Nyilván én sem burokban dolgozom, a bírók között észleltem azon a zaklatottabb hétvégén, hogy a döntésnek eltérő megítélése van. A teljes egyetértéstől a chilling effectig tartó skálán jutottak el hozzám vélemények. Ízlés dolga, hogyan ítéljük meg, milyen hatása lehet ennek a döntésnek.
Én azt gondolom – amit nyugodt lelkiismerettel sajtóközleményként közzé is tudtam tenni –, hogy nem volt szerencsés döntés. Nem értettem egyet a vizsgálat elrendelésével, és különösképpen nem a folyóirat kiadásának, illetve szerkesztésének felfüggesztésével. Hiszen a jogegység biztosításával összefüggésbe hozhatóan ezt a folyóiratot 72 éve megszakítás nélkül adták ki, és továbbra is fontos szerepe van, még amellett is, hogy az elmúlt évek jogalkotásának köszönhetően a jogegység kapcsán nem minden részletében ugyanazt a funkciót látja el a Bírósági Határozatok című folyóirat, mint korábban.
A Schadl-ügyben előkerült egy lehallgatott beszélgetés, amelyben a Fővárosi Törvényszék elnöke azt mondta a végrehajtói kamara elnökének, hogy a Schadl György által bepanaszolt bírót nem tudja kirúgni, de azt el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. Ez a bírói integritás súlyos megsértésének tűnik. Az OBH elnöke el is rendelt egy vizsgálatot, amelynek eredménye titkosított, de végül az OBT tagjai, már aki akart, betekinthetett ezekbe. Ön vagy önök éltek-e, élnek-e az iratbetekintési jogukkal ennek kapcsán?
Én magam eddig nem éltem az iratbetekintési joggal, viszont tervezem.
Az új összetételű OBT egyik első lépése volt, hogy az ön kezdeményezésére létrehoztak egy olyan bizottságot, amely az OBT választásának körülményeit vizsgálja ki. Mi motiválta erre?
A friss élmény. A több lépcsőből álló OBT-küldött- és -tagválasztás egy folyamat volt, szerintem aktuálissá vált a tapasztalatainak leszűrése.
Akkor ön is látott benne vitatható pontokat?
Én is azt gondolom, hogy jobbításra szorul a szervezeti és működési szabályzat bizonyos pontokon. Az eseti bizottság megkezdte a munkáját, le fogja tenni a jelentését, amit az Országos Bírói Tanács meg fog vitatni.
Van határidő?
2024. május 20-a a határideje az eseti bizottság jelentése előterjesztésének.
Ön többször nyilatkozta azt, hogy a bírói véleménynyilvánításnak csak a legszükségesebb alkotmányos korlátozását tartja helyénvalónak.
Igen, ezt megerősítem.
De például ott van a Baka-ügy, amikor nemcsak azt mondta ki a bíróság, hogy kártérítést kell fizetni Baka Andrásnak, a mandátuma lejárta előtt menesztett legfelsőbb bírósági elnöknek, hanem azt is előírta, hogy a magyar állam tegyen hatékony intézkedéseket, hogy ne legyen dermesztő hatása annak a bírói karra, hogy a főbírót eltávolították egy kritikai véleménye miatt. Megfelelőnek tartja a magyar jogi szabályozást és gyakorlatot ezen a téren?
Azt gondolom, hogy a jelenlegi hatályos jogszabályi keretek alkalmasak arra, hogy a bíró ilyen értelemben tág körben vett véleménynyilvánítási szabadsága érvényesüljön. Nagyon remélem, hogy nem érheti retorzió a bírót ennek kapcsán.
Az ő bírósági feljebbvalói jogosultak vizsgálatot indítani ellene.
Most visszautal a Schadl-ügyre?
Általában arra, hogy egy bíró ellen etikai vizsgálatot a felettese jogosult indítani.
Fegyelmi eljárás elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Példának okáért egy fővárosi törvényszéki bíró esetében a Fővárosi Törvényszék elnöke.
Azt gondolom, hogy a jogszabályi háttér adott. Mindig hangsúlyozni szoktam, hogy valamennyi jogszabály a bírói gyakorlatban kel életre. Az igazi kérdés mindig az, hogyan alkalmazzák. Azt gondolom, hogy a jogalkotó szándéka, illetőleg a korábban említett alkotmányossági, illetve strasbourgi elvek alapján egy legitim következtetésre lehet jutni: arra, hogy a bírói véleménynyilvánítás korlátai csak a legszükségesebb körben húzhatók meg.
Ha már jogértelmezés: a bírói igazgatásról szóló törvénybe bekerült egy olyan passzus, a 27/A. paragrafus, miszerint az alsóbb fokú bíróságokon, tehát mindenütt, ami nem a Kúria, a testületi vélemények – tehát amikor összeülnek a bírák, kollégiumok stb., és megvitatnak jogkérdéseket, hogy hogyan szeretnék a jövőben rendezni – eredményét már tilos nyilvánosságra hozni. Tehát az alsóbb fokú bíróságok szakmai testületeinek állásfoglalása nem tehető közzé. Ön szerint ez nem korlátozza a bírói véleménynyilvánítást?
A rendelkezés célja az, hogy jogértelmezési célú állásfoglalás csak törvényi felhatalmazás alapján legyen adható. Véleményem szerint támogatandó, hogy jogforrásként például konzultációs testületi állásfoglalások, tanácselnöki értekezletek véleményei ne legyenek hivatkozhatók.
Az OBT által készített új bírói etikai kódex nagyobb hangsúlyt fektetett a bírói véleménynyilvánításra. Varga Zs. András Kúria-elnök kifogása az volt a kódex ellen, hogy az Alaptörvényre hivatkozás elmaradása már önmagában politikai tett. Emiatt utólagos normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál. Ön szerint hozzá kell-e nyúlni ehhez az etikai kódexhez?
Az Országos Bírói Tanács ülésének napirendjére ez a kérdés még nem került. Egyébként pedig azt gondolom, várjuk meg az Alkotmánybíróság döntését.
A Kúria elnöke nemrég tagokkal még fel nem töltött bírói tanácsokat hozott létre a választási időszakra. Indokoltnak tartja, hogy a 2024-es választások körüli ítélkezésekben túlsúlyt kapnak a tanácselnöki kinevezéssel rendelkező bírák? Hiszen a háromtagú tanácsból most már kettőnek tanácselnöknek kell lennie.
Nem akarnék fals információkat adni, de tudomásom szerint ilyen végleges döntés nincs jelenleg.
Azt hogyan értékeli, hogy három hónappal a választások előtt még nem lehet tudni, hogy kik fognak ítélkezni a választások ügyei kapcsán?
Biztos vagyok benne, hogy a Kúria hatályos ügyelosztási rendje alapján fognak összeállni a választási ügyekben ítélkező tanácsok.
Tavaly októberben az előző OBT 13 igen, egy nem szavazattal hozott egy döntést, amelyben felkérték az OBH elnökét, hogy vizsgálja felül az OBH-nak – tehát nem az OBT-nek – a részvételét a Türk Igazságügyi Képzési Hálózatban meglévő megfigyelői státusza kapcsán. Idén januárban a török bírók és ügyészek tanácsától meghívó érkezett az OBT-hez a részvételre a Türk Állami Igazságügyi Szervezet második ülésén. Ön nem tartotta szavazási kérdésnek, hogy az OBT-elnök képviselje-e a szervezetet ezen, de több tag jelezte, hogy szerintük nem kéne fenntartani a megfigyelői státuszt a türk szervezetben, mert az OBT egyéb nemzetközi kapcsolatai, például a tagság az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatában fontosabb. Ugyanis azokat a retorziókat, amelyek a puccs után érték a bírókat Törökországban – több ezer bírót lecsuktak, sokan emigráltak – az európai hálózat többször elítélte. Azt is tudjuk, hogy a kormánynak fontos a Türk Tanácsban való részvétel, és ezt több független állami szerv azóta a maga szakterületén lévő kétoldalú egyezmények megkötésével le is követte. Ön sem akar szembemenni a kormány keleti nyitásával?
Nyilván e kérdés kapcsán napirendre kerültek az érvek pró és kontra egyaránt. Ezt ön is szépen idézte most.
Az önök jegyzőkönyvéből.
Talán még nem tudja a friss döntésemet, hogy ezen a bizonyos májusi isztambuli rendezvényen nem veszek részt.
Akkor kaptam egy hírértékűt. Zárásként: végeredményben ha kell, ön kész arra, hogy folytassa a küzdelmet a demokrácia markánsan többségi értelmezését valló kormánnyal, parlamenttel szemben? Szándékosan nem használtam normatív kifejezést a kormány jogállamhoz való viszonyára, csak azt, amit a kormány maga deklarál, miszerint gyakorlatilag kizárólagosnak tartja a demokrácia többségi értelmezését. Ha ennek jegyében újból feléledne a bíróságok törekvése a végrehajtó hatalomhoz való közelebb hozására, ön késznek érzi magát arra, hogy fellépjen ez ellen ?
Az Országos Bírói Tanács a magyar demokrácia intézményrendszerében fontos szerepet tölt be, és elkötelezett abban, hogy alkotmányos kötelezettségeit, jogait gyakorolja.
Konfliktushelyzetre vagy harmonikusabb viszonyra számít?
Ki az, aki veszekedni szeret? Ki az, aki harcolni szeret?
Ön nem, de a kormány?
Lehetséges olyan helyzet, amikor a konfliktust nem lehet elkerülni, sőt kifejezetten fel kell vállalni. Ez mindig az adott kontextustól függ, az adott helyzet ad feladatot az OBT számára is, amit valamilyen módon meg kell oldani. Hadd legyek diplomatikus itt is.
