Moldovában 18 viharos, hivatalban töltött hónap után lemondott a Nyugat-barát kormány. A másfél évet gazdasági zűrzavar és a szomszédos Ukrajna elleni orosz háború hullámai jellemezték.
Moszkvával a háború miatt is feszült a viszony, a kormány röviddel Natalia Gavrilița miniszterelnök lemondása előtt közölte, hogy egy orosz rakéta megsértette Moldova légterét, és tiltakozásul bekérette a külügyminisztériumba Oroszország nagykövetét.
Maia Sandu elnök elfogadta Gavrilița döntését, és azt mondta, hogy egyeztet a parlamenti frakciókkal új miniszterelnök jelöléséről. Semmi jelét nem adta annak, hogy feladná Nyugat-barát politikáját, amelynek részét jelentik az ország európai uniós csatlakozási törekvései.
„Nagyon köszönjük az óriási áldozatot és az erőfeszítéseket, amelyekkel az országot vezették a sok válság idején” – írta Sandu Facebookon.
„A példa nélküli kihívások ellenére az országot felelősségteljesen, nagy odafigyeléssel és odaadó munkával kormányozták. Nálunk stabilitás, béke és fejlődés van – míg mások háborút és csődöt akartak.”
A 2,5 milliós volt szovjet köztársaság magas infláció alatt nyög, és tavaly az ukrán menekültek beözönlése is megterhelte.
Áramkimaradások voltak az ukrán energiainfrastruktúra elleni orosz légitámadások miatt, és nincs könnyű dolga az országnak, amikor igyekszik megtörni függését az orosz gáztól.
A meredek áremelkedések, különösen az orosz gáz esetében tavaly utcai tiltakozásokhoz vezettek, a tüntetők a kormány és Sandu lemondását követelték.
A száműzetésben élő ellenzéki politikus, Ilan Shor pártja által szervezett tüntetések a legkomolyabb politikai kihívást jelentették Sandu számára 2020-as elsöprő választási győzelme óta, amelyet Európa-párti és korrupcióellenes programjával ért el.
Kisinyov a tiltakozásokat a Kreml által fizetett kampány részének minősítette a kormány destabilizálására.
„Hiszek a moldovai népben. Hiszek Moldovában – mondta Gavrilița a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette kormánya lemondását. – Hiszem, hogy képesek leszünk túljutni minden nehézségen és kihíváson.”
Ehhez kapcsolódóan: Ilan Shor: A Kreml új embere Moldovában
Gavrilița 2021 augusztusában lett miniszterelnök, miután Európa-párti Tett és Szolidaritás Pártja többséget szerzett a parlamentben, és felhatalmazást kapott a korrupció felszámolására.
Az EU vezetői tavaly elfogadták Moldova tagjelöltségét, ez komoly diplomáciai diadal volt Sangu számára. A kormány reformokat tervezett a csatlakozás felgyorsítása érdekében, és az energiaellátás diverzifikálásán dolgozott.
Oroszországot, amelynek katonái vannak Moldova szakadár Dnyeszteren túli régiójában, feldühítette a volt szovjet tagköztársaságok EU-csatlakozásának lehetősége, a moldovai titkosszolgálat megerősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki állításait, miszerint Oroszország lépéseket tett Moldova destabilizálására.
A moldovai külügyminisztérium hevesen bírálta Moszkvát, miután bekérette nagykövetét az orosz rakéta ügyében, amely közlése szerint pénteken átrepült a moldovai légtéren, mielőtt belépett volna Ukrajnába.
„Határozottan elutasítjuk a Moldovával szembeni legutóbbi barátságtalan lépéseket és kijelentéseket, amelyek teljességgel elfogadhatatlanok népünk számára” – áll a minisztérium közleményében.
„Felszólítjuk az Orosz Föderációt, hogy állítsa le a szomszédos ország elleni katonai agressziót, amely nagyszámú emberáldozathoz és anyagi károkhoz vezet.”
Időközben Maia Sandu moldovai elnök Dorin Recean volt belügyminisztert jelölte miniszterelnöknek.
Sandu nem vesztegette az idejét: alig néhány órával azután nevezte meg jelöltjét a kormányfői posztra, hogy Gavrilita 18 hónapos viharos kormányzást követően lemondott.
Receannek, aki a moldovai Biztonsági Tanács titkáraként Sandu védelmi tanácsadója volt, most 14 napja van arra, hogy beterjessze az új kormány névsorát a parlamentnek.
"Az ország gazdaságának és biztonságának új életre kell kelnie" - mondta Sandu a 48 éves Recean mellett állva az elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón.
Az államfő közölte: az új kormánynak az lesz a küldetése, hogy felgyorsítsa az igazságszolgáltatás megtisztítását, a korrupció elleni küzdelmet és a gazdasági növekedést.
„2023 az újjáépítés éve lesz” – jelentette ki.
