A lengyel miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy vétót fog emelni bármiféle olyan európai uniós előírás ellen, amely menedékkérők befogadására kényszerítené a tagállamokat.
„Támadás zajlik Európa ellen. Az európai határok nem biztosítottak. A kontinens lakosainak biztonsága forog kockán” – figyelmeztetett Mateusz Morawiecki.
A lengyel kormányfő arról számolt be, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson bemutatja javaslatát a határvédelem megerősítésére vonatkozóan.
„A terv világos: nem a migránsok kikényszerített áttelepítésére, nem a tagállamok vétójogának megsértésére, nem a szabadság és az állami döntéshozatal alapelvének megsértésére, nem a Brüsszel által a tagállamokra kirótt büntetésekre” – emelte ki.
Néhány héttel ezelőtt a tagországok hosszú idő után megállapodásra jutottak közös álláspontjukról a menekültügyi és migrációs szabályok csaknem nyolc éve húzódó reformjáról. A paktum alappillérének számító két jogszabályt a huszonhetek minősített többséggel – magyar és lengyel ellenszavazat mellett – fogadták el. A döntés jogszerűségét Budapest és Varsó is vitatja.
Ennek értelmében évente legalább harmincezer, harmadik országból érkező személyt vennének át a migráció szempontjából frontországnak számító partnerektől. Az elosztás elvileg nem lenne kötelező, ki lehetne váltani a belépés szerinti országnak fizetendő, fejenként húszezer eurós hozzájárulással. A hivatalos verzió szerint a szolidaritás kötelező lesz, módja viszont rugalmas.
A magyar kormány szerint a reform semmilyen lényeges kérdést nem old meg, ráadásul minden látszat ellenére fenntartja a kötelező menekültkvótát.
Eközben emelkedik az illegálisan az EU-ba érkező bevándorlók száma, a hivatalos adatok szerint január és május között nagyjából 50.300 határátlépési kísérletet regisztráltak, ami több mint duplája a tavalyi év azonos időszakában feljegyzettnek. Ez a legmagasabb adat 2017 óta.
Ehhez kapcsolódóan: Tényleges áttörés vagy csak politikai hókuszpókusz az EU migrációs alkuja?
Szakértők szerint nem valószínű, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak sikerül keresztbe feküdnie az ügyben, keményvonalas migrációellenes álláspontjuk azonban minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a blokk a határok védelmére és a jogosulatlan menedékkérők gyors kitoloncolására is erősebben fókuszáljon.
Ulf Kristersson, az EU soros elnöki tisztségét jelenleg betöltő Svédország miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy kizárólag azokat kellene beengedni, akik jogosultak a maradásra.
„Nem tartható fenn tovább a helyzet, amelyben emberek engedély nélkül egyszerűen keresztülutaznak Európán, és elfogadhatatlan körülmények között élnek. Ez egyike az egymáshoz konvergáló nézeteknek jelenleg Európában. Muszáj valamit kezdenünk ezzel” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Migrációs különállásban teljesedett ki a magyar–lengyel együttműködés
Az EU-csúcs zárónyilatkozatának tervezetében az szerepel, hogy a tagállamok „továbbra is elkötelezettek az embercsempész-hálózatok üzleti modelljének megtörése, illetve a szabályozatlan migráció kiváltó okainak kezelése mellett, hogy ezáltal jobban kezelhető legyen a bevándorlók áradata”.
Az Európai Unió Tanácsában jóváhagyott migrációs reformról mindazonáltal még a másik társjogalkotó szervvel, az Európai Parlamenttel is megállapodásra kell jutni, márpedig a képviselő-testület egyelőre ragaszkodni látszik a kötelező elosztási kvótákhoz.
