Emmanuel Macron francia elnök szerdán keményebb hangot ütött meg Oroszországgal szemben, miután francia és más szövetséges katonákat látogatott meg egy romániai NATO-bázison, ezzel is igyekezve eloszlatni az ukrán és egyes nyugati aggodalmakat a Moszkvával szembeni korábbi álláspontja miatt.
Macron kedden érkezett Romániába a NATO déli szárnyát, köztük Moldovát is érintő háromnapos útra. Csütörtökön valószínűleg Kijevbe utazik Olaf Scholz német kancellárral és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel – közölte két diplomáciai forrás.
A francia államfőt korábban Ukrajna és kelet-európai szövetségesei is bírálták, amiért szerintük nem elég egyértelműen állt ki Kijev mellett.
Francia tisztviselők az elmúlt napokban próbálták erősíteni a nyilvános elítélő üzeneteket, közben Macron keményebb irányvonalra váltott kedd este, amikor a NATO-katonákat látogatta meg.
„Mindent megteszünk, hogy megállítsuk Oroszország haderejét, hogy segítsük az ukránokat és hadseregüket, és hogy folytassuk a tárgyalásokat” – mondta Macron egy romániai katonai támaszponton.
„A belátható jövőben azonban védelmeznünk, elrettentenünk kell, és jelen kell lennünk” – tette hozzá.
Macron korábban többször is arról beszélt: létfontosságú, hogy ne alázzák meg Oroszországot, hogy a harcok befejeztével diplomáciai megoldást lehessen találni, valamint fenntartotta kapcsolatát a Kremllel, ami felbőszítette a szigorúbb szövetségeseket.
Franciaország vezet egy nyolcszáz fős NATO-harccsoportot Romániában, amelyből ötszáz francia, de vannak hollandok és belgák is. Párizs egy föld-levegő rakétarendszert is telepített.
Macron szerdán Moldovába utazik, hogy támogassa azt az országot, amely sokak félelme szerint a szomszédos ukrajnai konfliktusba is belekeveredhet.
Csütörtökön pedig Kijevre koncentrálhat. Diplomáciai források szerint Franciaország, Németország és Olaszország vezetője az ukrán fővárosba látogathat. A francia elnökség nem erősítette meg az értesülést.
A szimbolikus látogatás egy nappal azelőtt történne, hogy az Európai Bizottság ajánlást tesz Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról, amit a legnagyobb európai országok nem támogatnak egyértelműen.
