Új szakaszba lép az eljárás, amelynek célja az előző amerikai elnök eltiltása a jövő évi választástól az alkotmány felkelési záradéka alapján, amelynek értelmében nem tölthet be választott posztot, aki lázadásban vett részt az Egyesült Államok ellen.
Az ügyben két szövetségi államban is megkezdődik a törvényszék meghallgatása: Coloradóban hétfőn, Minnesotában pedig csütörtökön.
Akár Donald Trump eltiltása mellett döntenek a bírák, akár nem, nagyon valószínű a gyors fellebbezés, így végül az eljárás a legfelsőbb bíróság elé kerülhet. Ez a fórum még soha nem ítélkezett az alkotmány 14. kiegészítésébe foglalt záradék alapján, amelyet az amerikai polgárháborút követően fogadtak el. E szerint nem tölthet be magas tisztséget olyan személy, aki – bár felesküdött az alkotmányra – „lázadásban vett részt” vele szemben.
„Voltak már meghallgatások olyan elnökjelöltek ügyében, akiknek a választhatóságát vitatták, például Barack Obama, Ted Cruz, John McCain esetében” – mutatott rá Derek T. Muller, a Notre Dame Egyetem jogprofesszora. Leszögezte, hogy ezekben az ügyekben azt vizsgálták, hogy az érintettek megfelelnek-e annak a követelménynek, amelynek alapján csakis „született amerikai állampolgár” lehet az Egyesült Államok elnöke. A mostani eljárások eltérők, ezek során az alkotmány egyik homályosabb klauzuláját próbálják felhasználni.
Még ha csekély is rá az esély, nem elképzelhetetlen a jogi megoldás sikere, a kereset benyújtói ráadásul fontos témákat vetettek fel. „Fajsúlyos jogi kérdésekről van szó” – mondta Muller.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: Trump megválasztása esetén a börtönből is kegyelmet adhat magának
Az utóbbi hónapok során többtucatnyi hasonló keresetet indítottak a 14. alkotmánykiegészítés szóban forgó, harmadik szekciója alapján, elemzők szerint a legfontosabbak azonban a coloradói és minnesotai beadványok. Ennek oka, hogy ezeket két liberális csoport kezdeményezte jelentős jogi forrásokkal, illetve világos céllal, azt vitatva, hogy egy jelölt megfelel-e az indulás feltételeinek az egyes államokban.
Ez jogilag valamelyest biztosabb eljárást jelent arra nézve, hogy Coloradóban és Minnesotában kizárják Trumpot a versenyből, mint azok a szövetségi szintű perek, amelyek célja annak megállapítása, hogy a volt elnök nem alkalmas a poszt betöltésére.
A kereset mögött álló érvelés egyszerű: a Trump által elveszített, 2020-as elnökválasztás eredményének megfordítását célzó erőfeszítések vezettek el a Capitolium 2021. január 6-i ostromához, ami azt jelenti, hogy alkotmányosan pontosan annyira nem teljesíti az elnöki tisztség előfeltételeit, mintha nem lenne született amerikai állampolgár.
Hétmillió dollár ütötte Trump markát a rabosítási fotóért
„Négy évvel azt követően, hogy az Egyesült Államok elnökeként felesküdött az alkotmány megőrzésére és védelmére, Trump megpróbálta megsemmisíteni a 2020-as választások eredményeit, ami erőszakos felkeléshez vezetett a Capitoliumnál a hatalom jogszerű átadásának megakasztása érdekében” – húzta alá a republikánus és független választók nevében beadott beadványában az Állampolgárok az Etikáért és Felelősségért Washingtonban (CREW) nevű liberális csoport.
„Azzal, hogy felbujtott erre a példa nélküli támadásra az amerikai alkotmányos renddel szemben, Trump megsértette esküjét, és diszkvalifikálta magát a 14. alkotmánykiegészítés alapján a közhivatal-viselés, így az elnöki tisztség viselése alól is” – hangsúlyozták.
Trump az ellene indított pereket beavatkozásnak minősítette a választásba. Jogi képviselői rámutattak, hogy rendkívül bonyolult az eljárás az alkotmány egy olyan záradéka alapján, amelyet az utóbbi százötven évben nem használtak.
Ehhez kapcsolódóan: Vádat emeltek Donald Trump ellen a 2020-as elnökválasztással kapcsolatban is
A polgárháború óta pusztán néhányszor alkalmazták e klauzulát, amellyel ráadásul Trump ügyvédei szerint soha nem az volt a cél, hogy az elnöki tisztségért indulókkal szemben lépjenek fel, a szövegben ezt nem is említik, ellentétben a kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal, illetve az elektorokkal.
A rendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy a törvényhozás amnesztiában részesítsen egyeseket, ahogy 1872-ben történt, ami miatt egyesek úgy vélik, hogy nem is alkalmazható a kongresszus döntése nélkül.
Az exelnök jogi csapata emellett azt hangoztatta, hogy ügyfelük soha „nem vett részt felkelésben”, csak a szólásszabadsághoz fűződő jogát gyakorolta a véleménye szerint illegitim választási eredményekre figyelmeztetve.
„Trump megjegyzései a közelébe sem értek a felbujtásnak, nem is beszélve a »felkelésben való részvételről«” – közölték, olyan példákat felhozva, amikor a záradék megfogalmazói elutasították a használatát olyanokkal szemben, akik csupán szóban támogatták a Konföderációt.
Ehhez kapcsolódóan: Több évtizedes börtönbüntetésre ítélték a Capitolium ostromának egyik vezetőjét
A felek jogászai várhatóan mélyen beleássák majd magukat a 14. alkotmánykiegészítés megalkotásának, illetve 1868 és 1872 közötti alkalmazásának történetébe.
Rendkívül kevés jogi precedens van az ügyben. Az 1872-es amnesztiát követően a jogtudósok egyetlen olyan esetet tudtak azonosítani, amikor hivatkoztak a záradékra, amikor is elutasították egy szocialista képviselő beiktatását a kongresszusban, mivel ellenezte a belépést az első világháborúba.
A CREW tavaly e klauzula alkalmazásával akadályozta meg, hogy a Cowboyok Trumpért nevű szervezet vezetője megyei tisztséget tölthessen be Új-Mexikóban. Egy másik liberális csoport hasonló keresetet nyújtott be Marjorie Taylor Greene és Madison Cawthorn republikánus képviselő újraindulásának ellehetetlenítése érdekében.
Greene ügyében a bíró az ő javára döntött, Cawthorn esetében pedig okafogyottá vált az eljárás, mivel alulmaradt riválisával szemben az előválasztáson.
