Az európai védelmi ipar vezetői csütörtökön határozottabb megrendeléseket kértek, hogy reagálni tudjanak az ukrajnai háborús igények és más biztonsági szükségletek kielégítésére, miközben nő rajtuk a nyomás kapacitásuk növelésére.
Az iparágért Brüsszelben lobbizó ASD légi közlekedési, biztonsági és védelmi egyesület szerint a védelmi kapacitás növelése hosszú távú tervezést és kézzelfoghatóbb együttműködést igényel az Európai Unióval és a nemzeti kormányokkal.
„Ukrajna ébresztő volt az európai ipar számára. Sok ország sokkal többet költ védelemre, mint korábban” – mondta Micael Johansson, a svéd Saab vezérigazgatója és az ASD szövetség alelnöke.
„Újra kell indítanunk a lőszerek és fegyverrendszerek gyártását, amit már nagyon régóta nem csináltunk, és amihez egy egész ökoszisztémára van szükség (…) ami valóban kihívást jelent” – mondta az iparág éves találkozóján.
„Ez hatalmas befektetés, az iparág nem tudja megtenni egyedül” – tette hozzá újságíróknak.
Thierry Breton, az EU iparért felelős biztosa szerint a fegyvergyártó cégek sokat tesznek a termelés felpörgetésére.
Johansson azonban azt mondta: nem tudja megjósolni, hogy mikor lesznek képesek elérni az EU célkitűzését, hogy évi egymillióra növeljék a 155 milliméteres lövedékek termelését. Ezek kulcsfontosságú elemei Ukrajna Oroszország elleni háborújának.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb mérföldkő: az EU-büdzséből támogatják az európai lőszergyártást
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Védelmi Ügynökség csütörtöki ülésén jelentette ki, hogy Európa jövőre egymillió lőszert tud majd gyártani.
Boris Pistorius német védelmi miniszter nemrégiben arról beszélt, hogy nem teljesül az a másik cél, hogy jövő márciusig egymillió tüzérségi lövedéket és rakétát szállítsanak Ukrajnának.
Johansson aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy Európa megnövekedett védelmi költségvetéséből mekkora hányadot szánnak amerikai fegyverek megvásárlására.
Ukrajna sürgető fegyverszükséglete a tavalyi orosz inváziót követően vitát robbantott ki arról, hogy Európának milyen arányban kellene lefednie a saját védelmi kapacitásában meglévő rést a globális piacról érkező importtal.
„Rövid távon jó döntés lehet az EU-n kívülről vásárolni, de ez nem fogja megtéríteni az adófizetők befektetéseit (…) ha így folytatjuk” – mondta Johansson.
A másik geopolitikai nyomást érintve az Airbus vezérigazgatója, Guillaume Faury, az ASD szövetség elnöke arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség miatt a forgalom a világ két legnagyobb gazdasága között továbbra is a Covid előtti szint tíz százalékán áll.
Ám mivel a légi közlekedés nagyjából a világjárvány előtti szintre tért vissza, a repülőgépek iránti kereslet meghaladja a kínálatot, amelyet visszavetnek az ipari ellátási lánc folyamatos problémái – mondta.
Az ASD korábban közölte, hogy a foglalkoztatás visszatért a járvány előtti csaknem egymilliós szintre az európai repülési és védelmi szektorban.
A munkaerőhiány a Covid–19-válság óta aggodalomra ad okot, miközben az iparág felpörög, hogy meg tudjon felelni az újjáéledő légi közlekedés igényeinek és a növekvő biztonsági kihívásoknak.
