A bírói függetlenség melletti kiállásáért kapott nemzetközi díjat az Országos Bírói Tanács
Jogszerűtlen kényszernyugdíjazások, szabálytalan bírói és vezetői kinevezések, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, igazságtalan fegyelmi kezdeményezések, lejárató kampányok, munkahelyi diszkrimináció – az OBT elnöke ezeket a bírói függetlenséget sértő intézkedéseket emelte ki beszédében, amikor átvette a nemzetközi díjat Tajpejben.
A 94 országot tömörítő, idén hetvenéves Nemzetközi Bírói Egyesület (International Association of Judges – IAJ), a bírák legnagyobb világszervezete idén a magyar Országos Bírói Tanácsnak (OBT) ítélte oda a bírói függetlenségért járó díjat a szeptember 18-án megkezdődött éves közgyűlésén Tajpejben – mondta a Szabad Európának Abért János, az OBT szóvivője. A díjat megkapta még egy afgán bírónő és egy tunéziai bíró is – olyan országok bírái, ahol komoly üldözést szenvedtek a független bírók, mégis igyekeztek kiállni magukért.
Ez egy hatalmas elismerés az OBT számára, mert a díj odaítélésekor kiemelték, hogy a bírói tanács minden esetben fellépett a demokratikus értékek védelme érdekében, és minden tőle telhetőt megtett a bírói függetlenség védelmezéséért – tette hozzá.
„Magyarország azon kevés országok egyike volt, ahol új módon kérdőjelezték meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, ami aztán modellként szolgálhatott más országok számára. Mi, magyar bírák, az elmúlt években a bírói függetlenség megsértésének számos formájával szembesültünk: jogszerűtlen kényszernyugdíjazások, szabálytalan bírói és vezető bírói kinevezések, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, igazságtalan fegyelmi kezdeményezések, lejárató kampányok, munkahelyi diszkrimináció; és jelenleg nálunk a legalacsonyabb a bírói fizetés az Európai Unióban” – mondta a díj átvételekor Matusik Tamás, az OBT elnöke.
Mint mondta, a szerencsésebb országok bírái azt gondolhatják, hogy a bírói függetlenség csorbítása velük nem történhet meg, mert régi demokratikus hagyományaik pajzsot jelentenek a populista próbálkozásokkal szemben, de ő ezzel nem ért egyet. Szerinte az a szomorú hír, hogy a jogállamiság elleni trükkös manőverek bárhol felbukkanhatnak, még a régi demokráciákban is.
Matusik Tamás beszédében hangsúlyozta a szolidaritás és a közös jogállami értékek melletti kiállás fontosságát is.
Abért János törvényszéki bíró – aki egyike az OBT tizennégy választott tagjának – úgy vélte: az elmúlt hat év munkájának elismeréseként kapták a díjat, mert az OBT ebben az időszakban számtalanszor megszólalt, és következetesen kitartott, amikor a bírói függetlenséget érő támadásokat tapasztalt.
A Nemzetközi Bírói Egyesület bírói függetlenségért járó díja
A hat évvel ezelőtti indulás
Már rögtön az elején, a második alkalommal megválasztott tanács 2018. januári megalakulásakor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnöke, Handó Tünde tulajdonképpen teljes egészében megszakította az együttműködést az OBT-vel, kétségbe vonta a létezését, törvényes működését is – emlékeztetett Abért János. Szerinte kifejezetten nehéz időszak volt az OBT életében, amikor többször is lemondásra szólították fel tagjaikat, akár bírósági vezetők, például az OBH akkori elnöke is. Sok tag lemondott, az egész tanács léte veszélybe került.
A jogállási törvény alapján 2012 óta a bírósági szervezetrendszer három pólusra épül: a Kúriára, az Országos Bírósági Hivatalra és az ellenőrző, felügyeleti jogot gyakorló Országos Bírói Tanácsra – ismertette. A jelenlegi összetételében 2018 óta működő OBT többször hangsúlyozta, hogy azok a jogkörök, amelyekkel rendelkezik, elégtelenek ahhoz, hogy el tudja látni felügyeleti tevékenységét. A konfliktus is ebből adódott szerinte, hogy az OBT 2018-tól elkezdte komolyan venni a feladatát és a ráruházott jogköröket.
2019 májusában kezdeményezték Handó Tünde leváltását az Országgyűlésnél, de nem értek el sikert, viszont 2019 októberében a Fidesz–KDNP-frakció Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyett Handó Tündét jelölte az Alkotmánybíróság tagjának, majd meg is választották. Miután az OBH élén váltás volt, nyugodtabb időszak következett. Már nem kérdőjelezték meg az OBT létét, a tanács azonban továbbra is felhívta a figyelmet arra, hogy hatáskörei és jogkörei elégtelenek – mondta Abért János.
Szerinte az a tény, hogy egy bírák által demokratikusan választott testület nem tudta kellőképpen ellátni feladatait, funkcióit, már önmagában olyan helyzetet teremtett, amely sértette az igazságszolgáltatási és bírói függetlenséget.
Több alkalommal jelezték, hogy a bírói álláspályázatoknál, a bírósági vezetői pályázatoknál átlátható rendszerre van szükség. Támadták és vitatták a kirendelések módját, ami egyfajta bírói próbaidőszak volt, szerinte ez alapján kerülhettek egyes bírók magasabb pozícióba. Mindvégig jelezték az OBH elnökének, hogy a tanács elfogadhatatlannak tartja ezt a gyakorlatot. Az előrelépés rendszere csorbát szenved, ha ilyen módon történik a bírák kiválasztása – tette hozzá.
Másik emlékezetes kiállásuk volt, amikor meghallgatták a Kúria elnökének jelölt Varga Zs. Andrást – mondta Abért János. Szakmai életútjának elismerése mellett az OBT nem tudta támogatni a Kúria elnökévé történő kinevezést, mert az volt – és jelenleg is az – az álláspontjuk, hogy ez kizárólag személyre szabott jogalkotással jöhetett létre, törvénymódosítás volt szükséges ahhoz, hogy Varga Zs. Andrást, aki korábban nem dolgozott a bírósági szervezetben, a Kúria elnökévé nevezzék ki.
Megerősített jogkörök júniustól
A Nemzetközi Bírói Egyesület tajpeji díjátadóján levetített kisfilmből is kiderült: az OBT kitartásának is köszönhető, hogy 2023 júniusában hatályba lépett az a törvénymódosítás, amely megerősítette a bírói önigazgatás szerepét. Az igazságügyi reformcsomag már nemcsak véleményezési, hanem egyetértési jogkört is biztosít egyes kinevezéseknél. Nem csupán a jogszabályi feltételeket vizsgálhatják, hanem azt is, hogy valóban alkalmas-e a jelölt az adott poszt betöltésére, tehát képes-e az igazságszolgáltatás függetlenségét külső szemlélő számára is objektív módon megjeleníteni. Óriási előrelépés szerinte, hogy érdemi beleszólást kapott az OBT ebben a kérdésben.
A reformcsomag bevezetésével véget érhet a már említett kirendelési gyakorlat, amely szerinte torzította a bírói előmeneteli rendszert. Az OBT önálló jogi személyiséget is kapott, ezáltal lehet saját költségvetése, ami fontos keretet ad ahhoz, hogy a tanács tényleg függetlenül tudja ellátni ellenőrző és felügyeleti feladatát – mondta a szóvivő.
Abért János azt is fontosnak nevezte, hogy önállóan kezdeményezhetnek jogszabályalkotást a jogalkotónál, amire eddig csak indirekt módon volt lehetőség. Az igazságügyet érintő jogszabályok véleményezésében is szerepet kapott az OBT, már megkapják azokat a jogszabálytervezeteket, amelyek az igazságszolgáltatással és a bíróságokkal kapcsolatosak, és véleményt alkothatnak róluk.
„Majd figyeljék meg, hogy mind elindulnak”
Az OBT tagjainak januárban lejár a hatéves mandátumuk, most szeptemberben indult a küldöttállítás folyamata. A törvényszékek és ítélőtáblák összbírói értekezleteket tartanak. A bírók számától függ, hogy hány küldöttet választhatnak, akik aztán az elektori értekezleten jelölteket állítanak maguk közül, majd titkos szavazással megválasztják az OBT új tagjait. Ez ősszel és télen lezajlik, hogy mire a mostani tagok mandátuma lejár, addigra az új tanács azonnal össze tudjon ülni – ismertette Abért János.
Ebbe a folyamatba próbált szerinte beavatkozni a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter azzal, hogy a jogszabályok által nem ismert bírói tanácskozásokat hívott össze a jelöltállítás ügyében. Az OBT jelezte, hogy ez szembemegy a szabályzattal, mert nem lehet olyan gyűlés tartani, amely befolyásolná a jelöltállítást. Pont az a lényeg, hogy a bírák maguk közül jelölik az általuk érdemesnek tartott személyt, és titkos szavazással választják meg – hangsúlyozta.
„Az OBT tagjainak összetétele kizárólag a magyar bírói karon múlik. Bízunk benne, hogy a magyar bírói kar felelősséggel és olyan módon választ majd, hogy az OBT a jogszabályban rögzített feladatait befolyásmentesen tudja ellátni, és mindig a bírói függetlenséget és az igazságszolgáltatás érdekeit tartja szem előtt” – fogalmazott.
Azt nem tartják jó megoldásnak, hogy az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők is lehetnek OBT-tagok, mert akkor adódhat olyan helyzet, hogy közvetlen felettesük ügyében kell dönteniük. Az a bírák bölcsességére van bízva, hogy milyen OBT-t választanak maguknak, olyat, amelyben bírósági vezetők lesznek részben vagy akár többségben, vagy pedig olyan bírák, akik nincsenek függőségi viszonyban az OBH elnökével.
A hatályba lépett igazságügyi reformcsomag azt a lehetőséget is biztosítja a jelenlegi OBT tagjainak, hogy újraindulhassanak a posztért. Ez egy kivételes szabály, sem a korábbi, sem pedig a jövőbeli OBT-tagokat nem illeti meg ez a lehetőség. Abért János szerint a változtatást nem az OBT kérte, határozottan kijelentették, hogy akkor sem tartják elfogadhatónak a személyre szabott jogalkotást, ha annak adott esetben a tanács tagjai a kedvezményezettjei. Közölték, hogy az OBT jelenlegi tagjai nem indulnak újra a posztért. Ennek ellenére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón azt mondta: „Majd figyeljék meg, hogy mind elindulnak.”
Az OBT szóvivője szerint nem helyes, ha a politika bármilyen módon befolyásolni szeretné az OBT tagjainak megválasztását. Szerinte ez a nyilatkozat is egyfajta befolyásolási kísérlet.
„Minden ilyen megszólalás önmagáért beszél az OBT-tagság konzekvensen képviselt álláspontjával szemben” – mondta Abért János.
Béremelés
Az OBT álláspontja szerint a bírói függetlenséghez a megfelelő bérezés is hozzátartozik. Jelenleg az Európai Unióban a magyar bírák fizetése a legrosszabb. Ebben a kérdésben teljes az egyetértés az OBH-val és a Kúriával, közösen és külön-külön is felhívták a figyelmet arra, hogy szükséges lenne a bírák megfelelő javadalmazása, legalább egy inflációkövető béremelés indokolt.
Egyelőre úgy látják, hogy nem történt előrelépés ebben a kérdésben. Nagyon fontosnak nevezte, hogy az igazságügyi alkalmazottak fizetését is emelni kéne, mert olyan mértékben inflálódott el a bérük, hogy lassan már a bíróságok működését veszélyezteti, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú igazságügyi alkalmazotti személyzet, ezért megoldást kell találni, hogy pótolják a hiányzó embereket.
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.
