Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

1956-os megemlékezést javasol az EP-plenárison a néppárti frakció


Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője (j)
Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője (j)

Fideszes körökben láthatóan nagyon zokon vették az Európai Néppárt közösségimédia-posztját, amely elérkezettnek látta az időt Orbán Viktor távozására. Pedig az EPP parlamenti frakciója nem először pécéz ki így egy politikai riválist. Az EPP eközben plenáris megemlékezést javasol az 1956-os forradalom évfordulójáról.

„Time to go”

Már napok óta ekézte a magyar miniszterelnököt közösségi médiás felületén az Európai Néppárt parlamenti frakciója, a hangos tiltakozást mégis az a hétfő esti poszt váltotta ki kormánypárti körökben, amely gyakorlatilag távozásra szólította fel Orbánt. „Eljött az ideje, hogy Magyarországot közelebb vigyük Európához, és esélyt adjunk a rossz vezetés okozta károk helyreállítására” – írták a Time to go című kép alatt, amely Orbánt a Time magazin címlapjaira emlékeztető piros mező szélén ábrázolja, távozóban.

„Orbán úr problémamegoldóként próbálja eladni magát. Ezzel szemben az az igazság, hogy a probléma ő maga.” „Mi történt Orbán Viktorral, aki régen a szabadságért és a demokráciáért harcolt? Ma Magyarország a vezetése alatt gyengébb és elszigeteltebb, mint bármikor. Eljött a változás ideje.” Az EPP FB-felületén ilyen és hasonló posztok sorjáztak az elmúlt napokban, különösebb reakció nélkül.

„Újra külföldről akarják megmondani, milyen kormánya legyen Magyarországnak” – reagált ezúttal Kovács Zoltán kormánybiztos és hasonló szellemben más kormánypárti politikusok, köztük az a Nacsa Lőrinc (KDNP), akit néhány éve kitiltottak Ukrajnából, mert egy kampányvideóban – Kijev szerint – megpróbált beleavatkozni az ukrán belügyekbe.

Ursula von der Leyen bizottsági elnököt és Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét, egyúttal az EPP parlamenti pártcsoportjának elnökét elsőként a magyar miniszterelnök vádolta meg egy-két nappal a múlt szerdai EP-vita után azzal, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon. Orbán korábbi szövetségese és védelmezője, Manfred Weber azzal húzta ki a gyufát, hogy a múlt szerdai strasbourgi plenáris vitán a Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert nevezte a jövőnek, a miniszterelnököt pedig a múltnak.

Nem (teljesen) egyedülálló az Orbánt érő néppárti kritika

„Nincs itt semmi látnivaló. Az ilyen kritika nyílt és tisztességes. Orbánék lépten-nyomon beleavatkoznak más országok belügyeibe, hol médiumok felvásárlásával, hol pedig politikai pártok pénzelésével” – mutatott rá a Szabad Európának egy nevének mellőzését kérő néppárti forrás.

Emlékeztetett rá, hogy messze nem Orbán az első európai vezető, akivel szemben az Európai Néppárt vagy EP-frakciója a politikája miatt így fogalmaz meg bírálatot; igaz, lemondásra és távozásra még nem nagyon szólítottak fel senkit. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt például a legutóbbi spanyol választások előtt és után kartácstűz alá vették, amiért korábbi ígéreteivel szemben büntetlenséget adott a katalán szeparatista vezetőknek a szavazatokért cserébe.

A Néppárt egy másik kedvelt célpontja volt Mateusz Morawiecki, a néppárti Donald Tusk legfőbb riválisának számító, előző, Jog- és Igazságosság-párti kormányfő , akit egy ízben – Orbánhoz hasonlóan – vörös háttérben, Pinocchio-orral ábrázolt egyik közösségimédia-posztjában a jobbközép frakció, mert szerintük folyamatosan füllent a lengyel jogállamisági problémákról. Az Európai Néppárt az október 13-i litvániai parlamenti választások előtt kívánt sok szerencsét litván tagpártjának, amelyet az egyetlen olyan politikai erőnek nevezett, amely képes garantálni az ország stabilitását.

A fenti három példa mind azzal áll összefüggésben, hogy a kritika célpontjává tett emberek (vagy pártok) riválisai az Európai Néppárt tagjainak, így pártjuk az európai gyakorlatban nem szokatlan módon támogatásáról biztosította őket. Nyilvánvalóan ugyanez a helyzet a Tisza Párttal, amely a Fidesz–KDNP helyét foglalta el a legnagyobb európai parlamenti frakcióban, és amelyben az EPP is lehetőséget lát az általa problémának tekintett magyar vezető leváltására.

Az Európai Néppárt 1956-ot is napirendre tűzné

A múlt szerdai parlamenti plenáris vita elemzők szerint rávilágított arra is, hogy az Orbán és a magukat progresszívnek tartó európai politikai pártok közötti harc a zömében szélsőjobboldalhoz sorolt pártokból álló Patrióták Európáért frakció megalakulásával új, európai dimenzióba lépett. Ausztriától kezdve Franciaországon és Hollandián át Németországig az Európai Néppárthoz és a politikai centrumhoz tartozó pártok a populista és radikális jobboldali erők részéről látják a fő veszélyt a demokráciára. A Patrióták – amelynek egyik alapítója, ideológiai és politikai vezére, de bizonyos jelek szerint hazai pénzintézeteken keresztül pénzügyi támogatója is a magyar miniszterelnök – és Orbán ezért mostantól kiemelt célpontnak számít, annál is inkább, mert az EPP-nek van új magyar tagja. Ráadásul ez lehetőség Manfred Webernek arra, hogy – miként a kormányfő tette vele a parlamenti vitán – rendezze a számlát mostani esküdt ellenségével.

Az Európai Néppárt, úgy tűnik, nem áll le. Információink szerint kezdeményezte, hogy az EP következő, jövő heti plenáris ülésén megemlékezést tartsanak az 1956-os forradalom évfordulójáról. Az akció mögött forrásaink szerint nem nehéz a Tisza Párt kezét, illetve az EPP-nek azt a szándékát felfedezni, hogy az emlékezetes, Orbán Balázs-féle, 1956 emlékét sokak szerint meggyalázó nyilatkozatot meglovagolva borsot törjenek Orbán Viktor és a Fidesz EP-képviselőinek orra alá. Forrásaink szerint még nem tudható, hogy a kezdeményezés mögött szerdán felsorakozik-e a többség.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG