A pakisztáni főváros, Iszlámábád fellebbviteli bírósága felfüggesztette az Imrán Hán ellen korrupció vádjával hozott ítéletet és az ezzel járó hároméves börtönbüntetést – közölték a volt miniszterelnök ügyvédei és bírósági tisztviselők augusztus 29-én.
Hán lehetőséget kapott óvadékra is, de még nem világos, hogy szabadlábra helyezik-e, mivel több mint száz másik ügyben is vádat emeltek ellene, amióta tavaly áprilisban egy bizalmatlansági szavazás nyomán leváltották posztjáról.
Az iszlámábádi legfelsőbb bíróság szóbeli végzés formájában jelentette be döntését – mondta el Hán ügyvédje, hozzátéve, hogy az írásos végzést később adják ki.
Az ítélet Hán második győzelmét jelenti két napon belül. Egy bíró augusztus 28-án elutasította az ellene indított lázadási pert.
Ehhez kapcsolódóan: Az afgán tálibok győzelme felbátorította a keményvonalas pakisztáni iszlamistákat
Hánt, aki első számú ellenzéki vezetőként továbbra is rendkívül népszerű Pakisztánban, augusztus 5-én csukták le, nem sokkal azután, hogy az iszlámábádi bíróság három év börtönbüntetésre ítélte, amiért a 2018-tól menesztéséig tartó hivatali ideje alatt állami ajándékokat adott el törvénytelenül.
Az eset Tosza Hana néven ismert; arról a helyről kapta a nevét, ahol a méltóságoknak át kell adniuk a hivatali idejükben kapott ajándékokat.
Bár az augusztus 29-i ítélet azt jelenti, hogy újratárgyalják a Hán elleni korrupciós ügyet, a felfüggesztés lehetővé teszi, hogy a hetvenéves egykori nemzetközi krikettsztár, a pakisztáni Tehrik-e Inszaf (PTI) párt vezetője elinduljon a következő parlamenti választásokon.
Hánt augusztus 8-án, az ítéletet követően öt évre eltiltották a politikától, a pakisztáni törvények ugyanis tiltják, hogy az, akit büntetőperben elítéltek, pártot vezessen, induljon a választásokon vagy közhivatalt töltsön be.
„Imrán Hán a mai bírósági végzés után ismét jogosult a PTI párt vezetésére” – mondta Hán másik ügyvédje újságíróknak.
Ehhez kapcsolódóan: Megpróbálták letartóztatni a volt pakisztáni miniszterelnököt, zavargások lettek belőle
Hán politikai indíttatásúnak nevezte és tagadta az ellene felhozott összes vádat, és azt állította, hogy megbuktatása a hatalmas pakisztáni hadsereg, Sehbaz Sarif jelenlegi miniszterelnök és az Egyesült Államok összeesküvésének része volt. Mindegyikük tagadja, hogy bármi köze lenne a történtekhez.
Hán, aki kezdetben élvezte a katonaság támogatását, a közelmúltban azt mondta, hogy Pakisztánnak a biztonsági intézmények által uralt államból olyan demokratikus állammá kell átalakulnia, amely gondoskodik 231 millió polgára jólétéről.
„Ma fel kell ismernünk, hogy ha nem változtatunk, a jövőnk veszélybe kerül” – mondta Hán egy júniusi nagyinterjúban a Szabad Európának, hozzátéve, hogy országa nem tud előrelépni, ha kudarcot vall abban, hogy „igazi demokráciává váljon, és fenntartsa a jogállamiságot”.
Pakisztánt négy katonai diktátor irányította közvetlenül 75 éves történelmének csaknem felében. A hadsereg uralta a gyenge polgári kormányokat a demokratikus időszakokban is, amelyek jellemzően katonai puccsal végződtek.
