Az EU27-ek több mint másfél hónap után megállapodtak a sorrendben tizennegyedik szankciós csomagról, amely az orosz LNG-szállításokat is érinti. A magyar kormány még a német előtt beadta a derekát, cserébe azért, hogy semmilyen jelenlegi és jövőbeni intézkedés ne fenyegesse a Paks II.-atomerőmű-projekt megvalósulását.
A magyar kormány végül elállt az orosz LNG-szállításokat is érintő uniós szankciók blokkolásától, cserébe viszont – nevük mellőzését kérő forrásaink szerint – horizontális mentességet járt ki a Paks II. nukleáris projektnek, úgy tűnik, végleg megóvva minden jelenlegi és jövőbeni potenciális szankciótól.
A 27 uniós tagállam nagykövetei csütörtökön másfél hónapon át tartó alkudozás után megállapodtak a sorrendben tizennegyedik orosz szankciós csomagról, amelyhez a végén már csak a saját exportlehetőségeinek leszűkülésétől tartó Németországot kellett meggyőzni. A magyar kormány – igaz, az utolsók között – már korábban beállt a sorba, miután garanciákat kapott arra, hogy nem érik majd szankciók a Paks II. nukleáris erőmű felépítését célzó projektet. A kormány a korábbi csomagoknál is kivonta Paks II.-t a szankciók köréből, de ez mindig eseti alapon történt. A változás ehhez képest az, hogy mostantól általános mentesítést fog élvezni.
Úgy tudjuk, hogy ez az engedmény nem változtat a magyar kormány hozzáállásán, miszerint ellenez minden nukleáris kérdéssel kapcsolatos szankciót, így azt is, hogy szankcionálják a Roszatom vezetőit a zaporizzsjai atomerőmű orosz elfoglalásában és működtetésében játszott szerepük miatt.
Az Orbán-kormány Paks II. általános mentesítéséért cserébe félreállt a több mint két éve folyó háború óta első, az orosz gázszektort célzó uniós intézkedések útjából. A kabinet korábban az ellátásbiztonságra hivatkozva kizárta minden, az orosz gázszektort sújtó büntetőintézkedés támogatását. Ez akkor is figyelemre méltó fejlemény, ha a most elfogadott intézkedések nem érintik az orosz cseppfolyós földgáz Európába történő szállítását, csupán a harmadik országokba újraexportálását tiltják európai (alapvetően belga és francia) kikötőkből. Emellett betiltják a beruházást is az orosz LNG-projektekbe, elsősorban az Északi-tenger környékieket illetően.
A Politico cikkében rámutat, hogy az orosz államnak tavaly körülbelül nyolcmilliárd euró bevétele származott a cseppfolyós földgáz exportjából. A mostani embargó ennek durván csak a negyedét érinti majd. Az európai szankciók miatt ugyanakkor Moszkvának valószínűleg újra kell gondolnia üzleti modelljét, és új útvonalakon (például a Jeges-tengeren) keresztül eljuttatnia a földgázt az ázsiai felvevőpiacokra. Ehhez speciális jégtörő hajókra lesz szükség.
Úgy tudjuk, hogy Magyarországnak a szankciós javaslattal szemben volt egy másik komoly fenntartása is, jelesül az, hogy a javaslat arra kötelezte volna az Oroszországban jelen lévő európai anyacégeket, hogy ottani leányvállalatuk esetében is kényszerítsék ki a szankciók betartását. Ez információink szerint többek között az Oroszországban erős érdekeltséggel rendelkező OTP számára jelentett volna problémát. Végül úgy tűnik, hogy a javaslatot kellő módon felvizezték ahhoz, hogy az érintett európai befektetők ne lássanak benne fenyegetést.
Az úgynevezett No Russian (nem orosz) záradék alkalmazása elsősorban az orosz piacra exportáló kis- és középvállalkozásainak érdekeit féltő berlini kormány ellenállásába ütközött. A Scholz-kabinet végül jóváhagyásáért cserébe elérte a tervezett korlátozó intézkedések felvizezését.
