A legfontosabb cikkeink ma reggel: 2010 óta nő a zsoldosseregek aránya a fegyveres konfliktusokban, kötelező az optimizmus a klímakutatásban, miért nincs 100 százalékosan pontos időjárási előrejelzés.
A Wagner-csoport, az Arkan Tigrisei, a török Szürke Farkasok, a Boko Haram vagy akár a Tök Pucér Tábornok kannibálkommandója csak néhány példa azon több ezer nem állami fegyveres szervezet közül, amelyek mostanában részt vettek komolyabb konfliktusokban a világon. Egy friss felmérés azt kutatta, hogy miért növekszik 2010 óta a hivatalos hadseregek helyett bevetett civil milíciák, zsoldosseregek aránya. A kormányoknak ez kényelmesebb megoldás, a helyi lakosoknak azonban különösen rossz hír. További részletek a cikkünkben.
Kötelező optimizmus
„A kutatóknak, a tudósoknak nagyon nagy a felelőssége, hogy amíg van egy utolsó szalmaszál, azt kell hangsúlyozni, és arra kell irányítani az embereket. Ugyanúgy, ahogy egy orvosnak, aki hangsúlyozhatja azt a betegnek, hogy uram, ön kilencven százalék, hogy meg fog halni, de ha ezt hangsúlyozza, akkor meg is fog halni” – mondja az éghajlatkutató, a CEU, a Közép-európai Egyetem környezetvédelmi tanszékének professzora, aki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagjaként 2007-ben Nobel-békedíjat kapott. Ürge-Vorsatz Diána volt Szelfi című podcast-sorozatunk legutóbbi vendége, a beszélgetést itt tudja meghallgatni. A klímaváltozáshoz is kötődik az Egyszerűen videósorozatunk legfrissebb darabja is. Ebben azt magyarázzuk meg, miért nincs 100 százalékosan pontos időjárási előrejelzés.
Nem tagadom, kollégáim az augusztus 20-ai rendezvények lefújása körüli nyilatkozatháború miatt vették elő a videómagyarázó témáját, de a nemzeti ünnep időszaka körül más vitatható mozzanat is volt: a nyári csúcsszezon kellős közepén arra kötelezték a budapesti vendéglátósok egy részét, hogy bontsák le az Andrássy út szervizútján álló teraszukat augusztus közepétől a hónap végéig. A főváros is bukott, igaz, már évek óta nem kap pénzt azért, hogy a kormány a nemzeti ünnepeken használja a budapesti közterületeket. Budapestnek egy jogszabály-módosítás miatt 2020 óta nem fizet a kormány, a korábbi városvezetés pedig kilencven-száz százalékos kedvezményt adott a területhasználati díjból – derítette ki Wiedemann Tamás kollégám.
Kétes alakok
Belgrád az amerikai szankciók ellenére is osztogatja az üzleteket a kétes hírnevű cégeknek. Olyan vállalkozókról van szó, akiket alvilági kapcsolatokkal vagy politikai merényletek megszervezésével hoznak kapcsolatba, bár folyamatos menekülésük miatt a koszovói hatóságok nem tudnak vádat emelni ellenük. Ez nem akadályozza a tartomány szerb vezetését vagy a belgrádi kormányt abban, hogy építési szerződéseket kössön a kétes alakokkal – derítette ki balkán szerkesztőségünk.
Ahogy kiszáradt a világ egyik legnagyobb vizes vadvidéke, úgy fenyegeti kiszáradás és halál a helyi vadlovakat. Amikor augusztusban újabb hőhullám sújtotta a Duna-delta eme sűrű, erdős területét, úgy tűnt, hogy Románia legrégebbi természetvédelmi területének gondozói nem fogták fel a veszély mértékét. A helyiek és a turisták már hetek óta figyelmeztettek, hogy kiszáradt a Letea-erdő háromezer hektárnyi elzárt területének két itatóhelye, mint fotóriportunkban láthatják, ők mentik a vadlovakat.
„Hol lenne ránk szükség?”
Egy újabb szétlőtt ukrajnai városról érkeztek felvételek: összetört háztetőket és hatalmas krátereket találtak otthonuk környékén a donyecki Druzskivka lakói, akik egy reggel robbanás hangjára keltek. Miközben eltakarították a romokat, a Szabad Európa tudósítója, Szerhij Horbatenko kérdésére azt válaszolták, nem fognak elköltözni a harcvonalból. „Hova kellene mennünk? Kinek és hol lenne ránk szüksége?”
Képgalériában mutatjuk meg azokat a roncsokat, amelyek az orosz lövöldözések, robbantások után maradtak hátra, és feldíszítve, művészeti alkotásként szeretnék eladni tulajdonosaik. A művészeket, akik ragyogó napraforgókat festenek az ukrajnai orosz invázió során megsemmisült, kiégett autók roncsaira, sokan kérdőre vonják, hogy helyénvaló-e megszépíteni a vérengzés maradványait. A háború azokat a fiatalokat is megviseli, akiket nem visznek ki a frontra. Unalomtól és magánytól szenvednek, miközben a közelükben ropognak a fegyverek. Riportunk lehangoló képet fest a hátországban túlélő fiatalabb generációkról.
Vezércikkek
Van, ahol apukák tanítják az informatikát, van, ahol a helyettesítő tanár saját tanulmányai alapján próbál órát tartani, míg mást úgy küldenek be németet helyettesíteni, hogy egy mukkot sem beszél németül – ezt találta a hvg.hu munkatársa, amikor a tanári karok iskolakezdési gondjait gyűjtötte össze. Más kép rajzolódik ki a hirado.hu vezető cikkéből, a leleményes családok megtalálják a minőségi, de olcsóbb tanszereket, és lelkes diákoknak zökkenőmentesen indulhat csütörtökön a tanév.
Erdőmentő békéscsabai civileket mutat be a 24.hu: olyan emberekről írnak, akik eredményesen veszik fel a harcot a klímaváltozás negatív következményeivel, ráadásul a helyi társadalmat is képesek összefogni – kulturális, politikai, sőt, generációs különbségektől függetlenül. A 444.hu azt állítja, csökkenthetné a brutális áramárat az ukrán import, de a magyar állam nem kér belőle, a telex.hu pedig a magára csődvédelmet kérő Tungsram jövőképét boncolgatja. Az origo.hu a hétvégi Tranzit konferencián felszólaló Márki-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelöltre hivatkozva azt állítja, hogy a baloldal mindenáron az elhibázott brüsszeli szankciók folytatását akarja, és ő a főszereplő a magyarnezmet.hu-n is, ott a kampánypénzei útját kutatják.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor
