A pénzt, ami mai árfolyamon számolva több mint 393 milliárd forint, április 19-én teljes összegben le is hívták – írja a Portfolio az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai alapján. A gazdasági hírportál szerint ez az összeg a legmagasabb a magyar állam hiteltartozásai közül, ha nem számoljuk a kötvénytartozásokat.
A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól és a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam. Az ÁKK oldalán fellelhető adatokból a hitel kamatszintje és a törlesztés ütemezése nem derül ki, annyit lehet tudni, hogy változó kamatozású, hároméves futamidejű hitelről van szó, amelyet 2027. április 19-ig kell visszafizetni. Hitelcélként általános infrastrukturális beruházásokat jelöltek meg.
A hitelfelvételről nem volt kormányzati bejelentés. A gazdasági lap megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot, de azt írják, hogy a válaszokból sem derül ki, pontosan milyen infrastrukturális és energetikai beruházások miatt volt szükség az egymilliárd eurónyi hitelre.
Ehhez kapcsolódóan: „Nem biztos, hogy jegyet váltana erre a vonatra” – kínai beruházások Magyarországon
Az ÁKK válaszában is infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozása szerepel, illetve az, hogy „az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es, 50 százalék feletti szintnél”, a lap szerint ugyanakkor az áprilisban lehívott hitel szemmel látható mértékben növeli az ország devizaadósság-állományát.
A Portfolio megjegyzi, hogy miután a hitel kamata nem ismert, nem tudni, hogy kedvező konstrukcióról van-e szó. Az sem világos, hogy a hitelfelvétel miért nem volt teljesen transzparens, amikor korábban az ilyen jellegű hitelfelvételekről, mint például a Budapest–Belgrád vasútvonalra hasonló összegben felvett, szintén kínai hitelről vagy a Panda kötvények és a szamurájkötvények kibocsátásáról beszámolt a kormány.
Hogy pontosan mire kellhet a pénz, azzal kapcsolatban a cikk a költségvetés kedvezőtlen helyzete mellett megemlíti, hogy júniusban jelentette be a kormány a Liszt Ferenc repülőtér nyolcvanszázalékos tulajdonjogának megvásárlását. A reptéri gyorsvasutat a tervek szerint a kínaiak építenék meg. Érv lehet egyebek között az uniós pénzforrások elapadása is.
