Litvánia után már Lettországba és Lengyelországba is rekordszámú bevándorló érkezik illegálisan Belarusz felől. A minszki kormány a vádak szerint politikai fegyverként használja fel a migránsáradatot az Európai Unió ellen.
A legtöbb érkezőt Litvániában regisztrálták az utóbbi hetekben, nagy többségük iraki állampolgár. Számuk idén már meghaladta a négyezret, szemben a tavalyi nyolcvaneggyel. A kormány előző héten felhatalmazta a határőrizeti szerveket, hogy szükség esetén „erőszakot alkalmazzanak” az érintettek feltartóztatására.
A litván határintézkedések szigorításával párhuzamosan Lengyelország és Lettország is arról számolt be, hogy egyre többen érkeznek oda Belaruszból.
A varsói hatóságok keddi tájékoztatása szerint három nap alatt 349-en léptek be az országba engedély nélkül, jórészt iraki és afgán állampolgárok. Tavaly összesen 122 volt a Belarusz felől érkezők száma, idén ez már megközelítette a kilencszázat.
Lettországban ugyanezen három nap alatt 218 illegális bevándorlót regisztráltak. Krišjānis Kariņš kormányfő hivatala közölte, hogy támogatják a belügyminisztérium azon javaslatát, hogy hirdessenek rendkívüli állapotot a lett–belarusz határon.
A belarusz hatóságok a vádak szerint szándékosan migránsokat csábítanak az országba a Közel-Keletről és Afrikából, aztán a szomszédos államok határaihoz szállítják őket megtorlásképp, az európai uniós szankciókra és egyes tagállami intézkedésekre válaszul. Az utóbbi hónapokban egyre több repülőgép közlekedett Irak különböző városai és Minszk között.
A számos belarusz ellenzéki személyiségnek menedéket nyújtó Litvánia parlamentje szerdán megvitatja egy 508 kilométeres, négy méter magas szögesdrót kerítés építésének lehetőségét a Belarusszal közös, 679 kilométer hosszú, jórészt fizikai akadályoktól mentes határon. Ennek tervezett költsége nagyjából 152 millió euró (54 milliárd forint). Annak kérdése is napirenden lesz, hogy katonákat is kivezényeljenek-e járőrözni a határőrök támogatására, illetve hogy ideiglenesen elrendeljék-e, hogy az érkezők csak bizonyos kijelölt helyszíneken nyújthassanak be menedékkérelmet.
Európai uniós fellépés
Az európai uniós tagállamok szakminiszterei augusztus 18-án rendkívüli ülésen vitatják meg a helyzetet. A közösség már felvette a kapcsolatot az iraki kormánnyal az áradat megfékezése érdekében, és az Európai Bizottság szerdán üdvözölte, hogy az iraki kormány „rendkívül konstruktív” módon bejelentette a Bagdad és Minszk közötti járatok felfüggesztését, ami remélhetőleg segíteni fogja a helyzet stabilizációját. A brüsszeli testület illetékes szóvivője emellett úgy vélekedett, hogy jó megoldás lehet a határkerítés építése Litvániában, ezt azonban nem feltétlenül az EU-nak kell finanszíroznia.
„Nem zsarolunk senkit. Nem fenyegetünk senkit. Egyszerűen olyan helyzetbe hoztak, hogy kénytelenek vagyunk reagálni. Bocsássanak meg, de a lehető legjobb módon reagálunk” – mondta csaknem nyolc órán át tartó keddi sajtótájékoztatóján a belarusz elnök. Aljakszandr Lukasenka azt is kilátásba helyezte, hogy beszüntetik az együttműködést az Egyesült Államokkal a radioaktív anyagok csempészete ellen, amennyiben tovább erősödik a szankciós nyomás. „Ki szeretné, ha piszkos bombák kerülnének az Európai Unió területére?” – tette fel a kérdést.
