Az EU hosszú évek óta nem tud új menekültügyi szabályozást készíteni, holott a világban zajló folyamatok indokolttá tették. Így a feszültség nő a tagállamok között, a nyomásnak jobban kitett országok a szolidaritást hiányolják. Magyarország minden új elképzelést elutasít, miközben tavaly csak negyven menekültügyi kérelmet fogadtak be a magyar hatóságok. A téma folyamatosan az európai döntéshozók asztalán van.
Az üldöztetés, a konfliktus és az erőszak elől menekülő emberek száma világszerte elérte a 89,3 milliót. A gyermekek a világ menekültjeinek mintegy 36,5 százalékát teszik ki. A legtöbb menekültet befogadó ország Törökország, Kolumbia, Pakisztán, Uganda és Németország. A világ menekültjeinek csupán 17 százalékát fogadják be a fejlett országok – ezek a száraz tények.
A 2015-ös menekültválság óta ez a terület az EU egyik kiemelten fontos politikája, ennek ellenére többszöri próbálkozással sem sikerült a kérdésekre uniós jogszabályok formájában választ adni. Emiatt még mindig az úgynevezett dublini rendelet van érvényben, amely szerint a menedékkérők ügyének elbírálására az a tagállam az illetékes, ahol a menedékkérő az EU területére lépett. Ez azonban a tömeges migráció miatt mára alkalmazhatatlanná vált, aránytalanul nagy teher hárul az olasz, spanyol, portugál, ciprusi, görög és máltai hatóságokra. Az pedig, hogy a többi tagállam hogyan siet a túlterhelt országok segítségére, önkéntes döntésen múlik. A szolidaritás bármilyen kötelező formáját – ami nem jelenti feltétlenül menekültek átvételét – leghangosabban a magyar kormány ellenzi, így továbbra sincs egységes uniós szabályozás.
Menekültek és menedékkérők
Mielőtt a további számokat ismertetnénk, nézzük meg, hogy tulajdonképpen kikről is beszélünk. Menedékkérő az a személy, aki menedékjog iránti hivatalos kérelmet nyújtott be egy másik országban, mert attól tart, hogy élete hazájában veszélyben forog. Az erre vonatkozó kérelem benyújtásával menedékkérővé válik. Akkor kapja meg a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem más formáját, ha a nemzeti hatóságok kedvező döntést hoznak.
Menekült az a személy, akit faji vagy vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése vagy egy adott társadalmi csoportba való tartozása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelméből kifolyólag fogadó országában menekültként fogadtak és ismertek el. Az EU-ban a kvalifikácós irányelv határozza meg a nemzetközi védelem megadására vonatkozó iránymutatásokat.
Az előbbi két kategóriától élesen meg kell különböztetni a gazdasági bevándorlókat, akik a jobb élet reményében érkeznek az EU-ba. Az ő sorsuk a jelenlegi szabályok és az elmúlt években elkészített újabb tervezetek alapján is a kiutasítás. Nagy számuk miatt azonban ez a folyamat lényegesen lelassult, az illegális bevándorlók visszaküldésének megszervezésében is nagy szükség lenne a korábban említett és hiányolt szolidaritásra.
Ellentétes folyamatok
Az elmúlt időszakban két újabb tényező, a pandémia és Oroszország ukrajnai inváziója is befolyásolta a menekültkérdést. A koronavírus-járvány miatti korlátozások visszaszorították a bevándorlást is, de a számok 2021-ben ismét emelkedni kezdtek. A közelmúltbeli növekedés részben Oroszország Ukrajna elleni háborújának tudható be, ám a jövőben a klímaváltozás is hatással lehet az emberek mozgására.
2021-ben 632.315 uniós menedékkérelem érkezett, 33,8 százalékkal több, mint 2020-ban. Ez egyben azt is jelenti, hogy ismét visszatértünk a járvány előtti mutatókhoz. 2019-ben 744.810 kérelem érkezett, ami lényegesen kevesebb, mint a 2015-ben és 2016-ban regisztrált több mint egymillió. Különösen nagy növekedés volt tapasztalható 2021-ben Bulgáriában (212 százalék), Lengyelországban (179,9 százalék) és Ausztriában (170,3 százalék). 2021-ben az első alkalommal menedéket kérők főként Szíriából (több mint 98.800 ember), Afganisztánból (83.700 ember) és Irakból (körülbelül 26.000 ember) érkeztek. Az Ukrajna elleni orosz támadás következtében emberek ezrei kényszerültek otthonuk elhagyására. A háború kezdete óta az ENSZ szerint 8,8 millióan lépték át a határt Ukrajnából.
2022 márciusában 73.850 ember első alkalommal nyújtott be menedékkérelmet nemzetközi védelemért, ami 115 százalékkal több, mint 2021 márciusában. A növekedés elsősorban az ukrajnai konfliktusnak köszönhető. Az ukránokat kezdetben a környező országok, elsősorban Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Moldova fogadta. A Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerint februártól júniusig több mint 2,5 millió ukrán tért haza. 2015-ben és 2016-ban több mint 2,3 millió illegális átkelést észleltek. Az illegális átkelők száma 2021-ben összesen kétszázezer volt, ami 2017 óta a legmagasabb érték.
A jogsértő magyar út
Miközben Magyarország blokkolja a rendszer hatékonyabbá tételét, saját jogszabályai folyamatosan sértik az uniós jogot. A magyar kormány már elveszített egy pert az Európai Bíróságon, amikor a korábban érvényben lévő menekültügyi szabályokról mondták ki, hogy ellentételesek az uniós joggal, mert nem biztosítják a menedékjoghoz való hozzáférést azok számára sem, akik potenciálisan menekültnek tekinthetők. A magyar jog például megalkotta a biztonságos tranzitország fogalmát, erre hivatkozással annak, aki Szerbia felől lépett az országba, eleve el kellett utasítani a kérelmét. A biztonságos tranzitország azonban nem létezik az uniós és a nemzetközi jogban. Az elmarasztaló bírósági ítéletben foglaltakat a magyar kormány nem hajtotta végre, ezért most folyik egy újabb eljárás a bíróságon, amely kötbér megállapítására vonatkozik. Ennek összege mára legalább egymillió euró, és az ezzel kapcsolatos ítélet meghozataláig napról napra növekszik.
Közben az új magyar menekültügyi törvény is az Európai Bíróság előtt fekszik. A jelenlegi magyar szabályozás alapján minden olyan személynek, aki Magyarországon menedékjogi kérelmet szeretne benyújtani, először szándéknyilatkozatot kell beadnia Magyarország belgrádi vagy kijevi nagykövetségén, és csak e szándéknyilatkozat kedvező elbírálását és a beutazási engedély kiadását követően nyújthatja be tényleges kérelmét. (Ez alól kivételt képeznek az ukrán állampolgárok.) Az Európai Bizottság szerint ez sérti az uniós jogot, ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak, amelyből per lett.
Vagyis míg Magyarország évek óta azzal küzd, hogy egy, az uniós jognak megfelelő jogszabályt alkosson, a kérdést európai szinten rendező javaslatokat lesöpri az asztalról.
Az Európai Parlament által összesített adatok szerint Magyarország messze kilóg az uniós tagállamok közül a beadott menedékjogi kérelmek száma terén. Tavaly a magyar hatóságokhoz összesen negyven ilyen kérelem érkezett. A másik legkevesebb Észtországé, ahol nyolcvan ilyen kérelmet adtak be, a balti állam azonban messze esik mindenféle migrációs útvonaltól. Ami a térségünket illeti: Szlovákiában 370, Romániában 9585, Szlovéniában 5300, Horvátországban 2930, Csehországban pedig 1405 ilyen kérelmet rögzítettek. A legtöbbet, 190 ezret Németországban adtak be.
