Megnőtt a támadások veszélye az országban az elmúlt hetekben, azóta, hogy egy szélsőjobboldali aktivista Koránt égetett a stockholmi török nagykövetség előtt – közölte a svéd belbiztonsági ügynökség szerdán.
Az ügynökség megjegyezte, hogy a múlt hónapban a nagykövetség előtt történt események „kiterjedt nemzetközi reakciókat váltottak ki”, és „az értékelés szerint romlott a biztonsági helyzet”.
„Úgy ítélték meg, hogy Svédország a korábbinál nagyobb mértékben került az erőszakos iszlamizmus fókuszába világszerte” – közölte a SAPO svéd biztonsági szolgálat, amely ugyanakkor nem változtatott Svédország terrorfenyegetettségi szintjén, amely egy ötfokozatú skálán már eddig is hármason állt.
A nyilatkozatot akkor tették közzé, amikor egyébként is feszültség van a svéd és finn NATO-csatlakozás miatt a többnyire muzulmán Törökországgal.
Törökország amiatt dühös, hogy Svédország engedélyezte a törökellenes tüntetéseket, és különösen amiatt, hogy nem akadályozta meg, hogy egy iszlámellenes aktivista többször is elégesse a Koránt, a muszlimok szent könyvét. A török kormány azt is állítja, hogy Svédország nem tesz eleget az általa terroristáknak tartott kurd aktivisták ellen.
Korábbi cikkünk a témában: Finnország fontolóra veszi a Svédország nélküli NATO-csatlakozást
Törökország közölte: ha nem teljesítik követeléseit, nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, amelyet a katonai szövetség mind a harminc tagjának ratifikálnia kell, köztük Ankarának is.
Vasárnap az Egyesült Államok stockholmi nagykövetsége figyelmeztetést adott ki „terroristák lehetséges megtorló támadásaira a közelmúltban történt európai Korán-égetések miatt”.
A SAPO biztonsági értékelésében egy dezinformációs kampányra is hivatkozott, amely azt állítja, hogy a svéd szociális intézményekben muszlim gyerekeket rabolnak el.
Ulf Kristersson miniszterelnök múlt héten azt mondta, hogy a kormány őröket fog állítani a szociális intézményekbe, és több pénzt különít el a félretájékoztatás elleni küzdelemre létrehozott Svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökség számára. Azt nem mondta, hogy pontosan mennyi pénzt adnának az ügynökségnek.
Kemény vonal
Január 21-én Rasmus Paludan, svéd-dán kettős állampolgár, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője egy stockholmi tüntetésen elégetett egy Koránt a török nagykövetség előtt. Az akciót elítélte a svéd kormány, ennek ellenére heves reakciókat váltott ki világszerte a muszlimok körében, sok helyen tüntetések voltak, ahol svéd zászlókat égettek.
Szélsőjobboldali tüntetéseken később Hollandiában és Dániában is meggyalázták a muszlimok szent könyvét. Közben az is kiderült a Helsingin Sanomat finn lap cikkéből, hogy Rasmus Paludan Chang Frick svéd újságíró közreműködésével gyújtotta fel a Koránt. Frick korábban az orosz Russia Today-nek dolgozott, és a stockholmi demonstráció bejelentéséhez szükséges adminisztrációs díjat is ő fizette, azt ugyanakkor tagadta, hogy ő tanácsolta Paludannak a Korán-égetést.
Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam - közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság - átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.
Ulf Kristersson svéd kormányfő kedden kijelentette, hogy kész újraindítani a megrekedt tárgyalásokat Svédország NATO-csatlakozásáról Törökországgal.
"Az első dolgunk, hogy rendezzük a helyzetet, nehéz könnyű tárgyalásokat folytatni, amikor a dolgok szó szerint égnek körülöttünk" - mondta Kristersson.
Szerinte megvannak a tárgyalások újraindításának előfeltételei, de hozzátette, hogy a májusban esedékes választások miatt természetes, hogy Törökország most a belpolitikára összpontosít.
"Amint ők felkészültek a tárgyalásokra, mi is készen állunk" - fogalmazott.
