Svédország márciusban lett a katonai szövetség 32. tagja. A skandináv ország kétszáz éve tartó semlegességének hirtelen megszűnése Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindulása után, valamint a figyelmeztetések az országot érintő orosz fenyegetésről sokakat aggasztanak, köztük a fiatalokat is.
A tanár nyitókérdése a stockholmi diákoknak élesen fogalmaz: „Növelte-e a NATO-csatlakozás a Svédországot fenyegető veszélyt?”
Masai Björkwall segített megtervezni egy országos programot, amelynek célja, hogy a NATO történelméről és geopolitikájáról oktassák a diákokat, miután a Viktor Rydberg középiskola diákjai év elején aggódva kérdezték, hogy háború vár-e Svédországra.
Félelmüket a hadsereg főparancsnoka és a polgári védelmi miniszter nyilatkozatai váltották ki, miszerint fennáll a háború veszélye, a svédeknek fel kell készülniük. Szavaik gyorsan elterjedtek, az országos gyermeksegélyvonal a háborúval kapcsolatos kérdések megnövekedéséről számolt be.
Svédország utolsó háborúja 1814-ben ért véget.
„Természetesen foglalkoznunk kell a diákok aggodalmaival a háborús kockázatokról, és meg kell magyaráznunk, miért csatlakoztunk. Nagyon régóta, több száz éve tartottuk magunkat a semlegesség elvéhez. Ezért arról kell tanítanom, hogy mi történt a világban, mi változott meg, ami miatt változtattunk az elveinken” – mondta Björkwall.
Ehhez kapcsolódóan: Kétszáz év semlegesség után Svédország irányt váltott, csatlakozott a NATO-hoz
A NATO-t, a háborúkat és a világpolitikát kevésbé ismerő diákok számára Björkwall új tananyaga igyekszik eloszlatni a kételyeket a különböző témákban, amelyeket a fiatalok az interneten látnak.
Az egyik rész a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkely jelentését magyarázza el, amely alapján az egyik szövetséges elleni támadásra az összes szövetséges ellen irányuló támadásként tekintenek, és mindenben – így katonai erővel is – támogatják a megtámadott felet. A tananyag azt is hangsúlyozza, hogy az 5. cikkely alkalmazása nem jelent automatikus katonai válaszlépést.
Az egyik diák, Linnea Ekman nem érzett fokozott fenyegetést, mert szerinte az 5. cikkely nem követeli meg csapatok küldését.
Egy másik diák, Edith Maxence amiatt aggódott, hogy a világ megosztottabbá válik Svédország állásfoglalásával.
„Biztonságban érzem magam, hogy Svédország a NATO tagja, de amiatt nem, hogy (…) ez háborúhoz vezethet” – mondta a 14 éves lány.
Nincs ezzel egyedül. Egy svéd gyermekjogi szervezet (BRIS), amely a nemzeti gyermeksegélyvonalat működteti, egyre több hívást kap fiataloktól, akik azt kérdezik, hogy a NATO-tagság növeli-e Svédország kockázatait.
Korábbi cikkünk a témában: Elfogadta az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozást
A hívások korábban, mielőtt Oroszország 2022-ben inváziót indított Ukrajna ellen, ritkán szóltak háborúról. A BRIS főtitkára, Magnus Jägerskog azt mondta, hogy azon a héten, amikor Micael Bydén főparancsnok és Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter januárban a növekvő kockázatokról nyilatkozott, a hívások csaknem húsz százaléka a háborúról szólt.
A program, amelynek megtervezésében Björkwall segített, az aggodalmak kezelésére szolgál.
A tanárok és diákok számára oktatási tartalmakat készítő, közpénzből finanszírozott polgári oktatási ügynökséggel, az UR-rel együtt a NATO-ról szóló videós oktatósorozatot készítettek. A márciusban elindított program mára becslések szerint százezer svéd tanulóhoz jutott el.
Björkwallnak van egy nehezebb kérdése is végzős diákjai számára: össze kell-e fognia Svédországnak autoriter országokkal? Példaként Törökországot és Magyarországot említette – azokat a NATO-szövetségeseket, akik hónapokig halogatták Svédország tagságának ratifikálását, miután az északi szomszéd Finnország már csatlakozott.
Az osztály megosztott, a diákok csaknem fele bizonytalan.
„Nehéz volt döntésre jutni” – mondta a 15 éves Adam Sahlén, de elismerte, hogy „a hadsereg erősebb és jobb lesz, ha együttműködünk másokkal, különösen Törökországgal”.
Björkwall azt mondta, ügyel arra, hogy ne álljon egyik álláspont mellé sem. „Azt szeretném, hogy érett, demokratikus polgárokká váljanak, akik később tudatosan képesek szavazni.”
