Több mint 24 százalékkal kevesebben szabadultak meg legálisan öreg vagy totálkárosra tört autójuktól tavaly, mint egy évvel korábban. A Mol tavaly júliusban vette át a piacot a hulladékkoncesszió részeként. Azóta csak a cég alvállalkozóinál lehet leadni a roncsautókat.
Egyelőre kudarcnak tekinthető a hulladékkoncesszió a roncsautók tekintetében, nem sikerült ugyanis növelni a legális autóbontókba került roncsok számát. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) adatai szerint tavaly negyedével kevesebb roncsautó végezte a pályafutását engedéllyel rendelkező, legális autóbontókban vagy roncstelepeken, mint egy évvel korábban.
Ahhoz, hogy valaki ki tudja vonatni a forgalomból öreg vagy totálkárosra tört autóját, bontási átvételi igazolást kell bemutatnia a kormányhivatalban. Ilyen igazolást csak a legálisan működő autóbontók és roncstelepek tudnak kiállítani. Az ÉKM adatai szerint 2022-ben 21.670 darab igazolást adtak ki, míg tavaly csak 17.414-et. Ez 24 százalékos visszaesés.
Pedig tavaly július 1-jétől nagyot fordult a világ a hulladékpiacon, miután a Mol leánycégének vezetésével elindult a hulladékkoncessziós rendszer. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) az államtól vette át a hazai hulladékpiac jelentős részét, amelyet az állammal kötött megállapodás értelmében 35 évig működtet. A változás érintette a roncsautópiacot is.
A 24 százalékos visszaesés a második fél év bezuhanásának köszönhető. 2022 és 2023 első fél évében is nagyjából tíz-tízezer autót adtak le. 2022 második felében 11.340 darabot, 2023 második fél évében viszont csak 6902-t, vagyis majdnem a felére csökkent a roncsautó-átvétel a Mol színre lépésével.
A koncesszió tavaly júliusi indulását követően csak azokban az autóbontókban és roncstelepeken lehet autót leadni, amelyek szerződést kötöttek a MOHU-val. Azok a cégek, akik nem fogadták el a Mol koncessziós cégének ajánlatát, nem végezhet ilyen jellegű tevékenységet.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az autóbontók közel kétharmada nem kötött szerződést a MOHU-val, mert előnytelennek találta a feltételeket. Úgy érezték, hogy a Mol koncessziós cége – kihasználva monopolhelyzetét – olyan szerződést ajánlott, amelyben nem látják biztosítva a megélhetésüket: alacsony bevétel párosult szigorú követelményekkel és komoly kötbérekkel. Emellett úgy kellett volna – vakon – aláírni a megállapodást, hogy bizonyos részszabályokról a MOHU csak később döntött.
Ehhez kapcsolódóan: Jött a Mol, és szinte megállt a hazai roncsautópiac
Tavaly augusztusban országosan csupán 66 autóbontó kötött szerződést, holott a koncesszió indulását megelőzően még 187 helyen lehetett roncsautót leadni. Ebből mintegy kilencven vállalkozás foglalkozott autóalkatrész-kereskedelemmel is.
Azóta sem sikerült sokat javítani az arányokon: négy újabb szereplő szerződött, így jelenleg hetvennek van szerződése a MOHU-val. Ezeknek a cégeknek egy jelentős része nem is autóbontó, csupán fémhulladék-átvevő hely, magyarul MÉH-telep. Vagyis jelenleg is hatvan százalékkal kevesebb cég van a rendszerben.
A Szabad Európának nyilatkozó piaci szereplők szerint nagyrészt ennek köszönhető, hogy a koncessziós rendszerben nemhogy javítani nem tudtak a legális autóroncs-eladás számain, de még a korábbi rendszer eredményét sem hozzák.
Pedig éppen azért adta a kormány 35 éves koncessziós szerződéssel a Molnak a hulladékpiacot, hogy javuljanak az újrahasznosítási arányszámok és – a roncsautók esetében – a legálisan elhelyezett autók száma. Becslések szerint évente 150 ezer autó tűnik el a süllyesztőben, vagyis ennyi gépjármű „semmisül” meg. Ebből csupán 20-25 ezer kerül legális bontókba, a fennmaradó 125-130 ezer illegális helyen köt ki színlelt adásvételi szerződések útján. (Az okmányirodákban/kormányablakokban nem ellenőrzik, hogy létező személy szerepel-e az adásvételi szerződésen.)
Ezt követően a forgalomból kivont vagy legalábbis az eredeti tulajdonos nevéről lekerülő öreg vagy karambolos gépjárművekből kiárusítják a még használható alkatrészeket. Az interneten és a közösségi oldalakon számtalan hirdetés található jobb hátsó ajtóról, lökhárítóról és lámpabúráról. Miután az autót lecsupaszították, négy darabra vágják, és leadják a MÉH-telepeken, ahol tömegre fizetnek a fémért.
„A feketegazdaság nagyon megy, szinte szárnyal, amióta a Mol átvette a piacot” – mondta az egyik piaci szereplő. Szerinte az adó- és egyéb szabályok megsértésén túl komoly gondot jelent, hogy rengeteg olyan anyag van, amelyet nem lehet eladni, sőt súlyosan károsítja a környezetet, ha nem megfelelőképpen ártalmatlanítják.
Ehhez kapcsolódóan: Negyedére zuhant a bontókban leadott roncsautók száma
A Mol többek között ezért is vállalta, hogy évi 150 ezer tonna közelébe tornássza fel a legális helyen leadott roncsautók számát. A Szabad Európa birtokába került beszámoló szerint a MOHU saját adatai szerint 8093 tonna roncsautót vett át – ez rímel a minisztérium adataira. Bár a bontási engedélyek darabszámot tükröznek, egy roncsautó átlagos tömege nagyjából egy-másfél tonna között mozog. Az átlagot a kisautók, a városi terepjárók és a 3,5 tonnát meg nem haladó furgonok adják.
A MOHU az Energiaügyi Minisztériumnak megküldött beszámolójában újrafeldolgozásról ír, ami a hulladékpiacon értelmezhetetlen fogalom. Még a Google internetes kereső sem ismeri, mert rendre csak újrahasználat-, illetve újrahasznosítás-találatokat dob fel. A MOHU mindenesetre százszázalékos újrafeldolgozással dicsekszik a működését felügyelő tárcának. Igaz, azt is hozzáteszik, hogy a százszázalékos arányszám az újrafeldolgozásra előkészített, készletezett és kiszállított mennyiséget is tartalmazza.
Kerestük a MOHU sajtóosztályát, hogy segítsenek a beszámolójuk értelmezésében, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Kiderült azóta, hogy a Mol nehezen boldogul a hulladékpiacon. Decemberben a kormány halasztást kért az Európai Bizottságtól, mert Magyarország nem tudja teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat. Pedig éppen azért adta a kormány a Molnak koncesszióba a hazai hulladékpiac jelentős részét, hogy ezzel ne legyen gond.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU azt sem érti, miért kérünk halasztást hulladékügyben
