Szerbiában újabb tiltakozáshullámot váltott ki a kormány döntése egy hatalmas lítiumbánya előkészületeinek újraindításáról. A tervet két évvel ezelőtt már felkarolták a hatóságok, aztán elvetették.
Új, alulról szerveződő ellenzéki mozgalom jelent meg Szerbiában, miután a kormány úgy döntött: újraindítja egy hatalmas lítiumbánya előkészületeit az újratölthető akkumulátorok növekvő globális piacának kielégítésére. Két évvel ezelőtt az országos harag miatt egyszer már felfüggesztették a külföldi támogatású projektet.
Múlt hónapban Miloš Vučević szerb miniszterelnök kormánya gyorsan reagált az alkotmánybíróság döntésére és Brüsszel ösztönzésére az akkumulátorellátó láncok biztosítására, és újra elővette a nyugat-szerbiai Jadar-völgyben létesítendő, többmilliárdos bánya tervét.
A tervezett bánya által érintett közösségek lakói azonban tiltakozásba kezdtek, amióta a kormány újabb előkészületeket tett a Rio Tinto brit–ausztrál bányavállalat projektjének befejezésére 2028-ig.
Az eredeti terv szerint a nyugat-szerbiai Gornje Nedeljice faluban mintegy ötven háztartást és két további település – Slatina és Brezjak – összesen nagyjából ezer lakóját költöztették volna el a bányaépítés miatt. A Rio Tinto közölte, hogy a lakók kártérítést kapnak otthonuk feladásáért cserébe.
A tiltakozás második köre
A közelmúltban hozott kormánydöntés újra felszította a kártérítést elutasító lakók és azon önkormányzatok ellenállását, amelyek két éve összefogtak a helyiekkel a bányaprojekt ellen. Még mindig fennállnak a régi aggodalmak az Európa egyik legrosszabb levegőjű szegletében létrehozandó bánya környezeti hatásai, illetve a szerb törvényhozók három évvel ezelőtti törekvése miatt, hogy „közérdekből” megkönnyítsék az emberek eltávolítását az érintett területről.
„Csak úgy hirtelen fellángolt” – mondta a nyilvános tiltakozásokról Ivan Bjelić veterán aktivista, aki tavaly utcai blokádok szervezésében segédkezett a vélt választási csalások miatt.
Múlt héten több városban voltak tüntetések, amelyekhez telefonon és a közösségi médián keresztül gyorsan mozgósították az embereket a helyiek.
Bjelić azt bizonygatja, hogy a „spontán és önszerveződő” demonstrációk hatékonyabbak lehetnek, mint az ország hírhedten széttagozódott és szervezetlen ellenzéke által vezetett, pártszintű támadások.
Vannak, akik megkérdőjelezik a helyi tiltakozások spontaneitását, a Rio Tinto-projekt ellen két évvel ezelőtt mozgósító csoportok közül ugyanis sok aktív maradt. Többször arra figyelmeztettek, hogy a multinacionális vállalat „soha nem adta fel”, és a kormány valószínűleg visszatér a projekthez.
Aleksandar Vučić szerb elnök és a régóta hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) által vezetett kormányok következetesen szorgalmazzák a Rio Tinto-projektet, hogy beindítsák a külföldi befektetéseket – azt állítják, hogy a bánya jól fizető munkahelyeket hoz majd a lanyha gazdaságú EU-tagjelölt országba.
A Rio Tinto továbbra is azt állítja, hogy a földfelszín alatti bánya, a feldolgozóüzem és az ásványi hulladék tárolására szolgáló, összesen 2,5 milliárd dollárba kerülő komplexum 1300 munkahelyet biztosít, és biztonságos a környezetre.
„A vállalat teljes bizonyossággal állíthatja, hogy az élet a Jadar-völgyben akadálytalanul folytatódhat a földfelszín alatti bányászat és ércfeldolgozás mellett” – közölte a cég a Szabad Európa balkáni szolgálatával.
A legtöbb ellenzéki párt ellenzi a bányát, ám Cvijetin Milivojević belgrádi politikai elemző szerint ugyanezeknek a pártoknak nem sikerült érdemben elővezetniük a lítiumprojekt elleni állampolgári petíciót a Nemzetgyűlésben, Szerbia egykamarás parlamentjében.
„Azoknak van a legtöbb joguk a tiltakozások vezetésére, akik a potenciális kitermelés helyszínén élnek – mondja Milivojević. – Ezek az emberek nagyobb veszélyt jelentenek a kormányra, mint az ellenzék.”
Az ellenzéki pártok követelései a parlamentben változatosak voltak: egyesek rendkívüli ülést szorgalmaztak a lítiumbányászat és az esetleges betiltás megvitatására, míg mások nyilvános tiltakozásra, lázadásra vagy népszavazásra buzdítottak.
Az ellenzék visszalépést sürget
Ana Brnabić akkori miniszterelnök, Vučić Szerb Haladó Pártjának szövetségese 2022-ben visszavonta a Rio Tinto engedélyeit a környezetvédők és a helyi ingatlanok felvásárlását ellenző önkormányzatok tiltakozása nyomán, mondván: „Hallgattunk az emberekre.” A közvélemény haragja akkor már hónapok óta forrt egy végül sikertelen kísérlet miatt a szerb jogszabályok észrevétlen módosítására a földek „közérdekű” kisajátításának megkönnyítése érdekében.
Miután a szerb alkotmánybíróság múlt hónapban kijelentette, hogy az engedélyek elhalasztása és visszavonása jogellenes, Brnabić, aki jelenleg a parlament elnöke, azt mondta: nyilvánvalóan tévedett. Azóta bejelentette egy, a Jadar-projekttel foglalkozó parlamenti bizottság felállítását, de arra is felszólította az ellenzéket, hogy hagyjon fel az ellenállással.
Ez egyhamar aligha történik meg.
Az értéke és ezüstös fénye miatt fehér aranynak is nevezett lítium kulcsfontosságú az elektromos autók (EV-k), az okostelefonok és a laptopok újratölthető akkumulátoraihoz.
Az Európai Unió, a tagjelölt Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere a kínai függés csökkentése érdekében prioritásként kezeli az akkumulátorgyártás és a lítiumellátás fellendítését a kontinensen.
Brüsszel és Belgrád július 19-én szándéknyilatkozatot írt alá a „stratégiai partnerségről a fenntartható nyersanyagok, az akkumulátor-értékláncok és az elektromos járművek” tekintetében, alig néhány nappal az alkotmánybíróság döntése után. Ez fokozta a félelmeket, hogy kiárusítják a helyieket külföldi érdekeknek.
A Rio Tinto azt állítja, hogy a Jadar-projekt mintegy 58 ezer tonna lítiumot tudna biztosítani évente, ami elegendő az európai elektromosjármű-gyártás 15-20 százalékához.
Ám a jobbra hajló, euroszkeptikus szerb médiacsoport, az NSPM nemrég közvélemény-kutatást tett közzé, amely szerint a szerbek több mint fele még mindig ellenzi a Rio Tinto-projektet.
