Olaf Scholz a kritikus nyersanyag lelőhelyeinek kiaknázásáról egyeztetett a balkáni ország elnökével, Aleksandar Vučićcsal. A kitermelés segíthetne az európai ipar kínai függőségének mérséklésén, de az ellenzők szerint súlyos környezetkárosítással járna.
Az Európai Unió és a szerb kormány képviselői a belgrádi találkozón egyetértési nyilatkozatot írnak alá a stratégiai partnerségről a kritikus nyersanyagok kiaknázása, az akkumulátorgyártási értékláncok és az elektromos járművek előállítása terén.
Emellett a szerb kormány és több érintett vállalat szándéknyilatkozatot fogad el, amelyben elkötelezik magukat „a magas szintű környezetvédelmi és fenntarthatósági sztenderdek” betartása mellett – húzta alá Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.
Ehhez kapcsolódóan: Szia, uram, borátbánya érdekel? – Kitörne az EU a nyersanyagfogságból
Vučić hangsúlyozta, hogy akkor fogják megkezdeni a lítium kitermelését, ha a német és más európai autóipari vállalatok Szerbiában építik fel akkumulátorgyáraikat, nem csak a nyersanyagot próbálják elszállítani onnan.
Ehhez kapcsolódóan: Az európai tájkép részévé válhatnak a lítiumvölgyek
A szerb elnök pénteken óriási lehetőségnek nevezte hazája számára a lítiumbányászatot. „Ez hatalmas reménység számunkra. Meggyőződésünk, hogy nem fogjuk elszalasztani a lehetőséget. Ismertek vagyunk arról, hogy a legtöbb lehetőséget elszalasztjuk. Most ezt nem engedhetjük” – szögezte le.
A lítium kulcsfontosságú az elektromos járművekhez szükséges akkumulátorok előállításához is; ezen a téren jelenleg Kína uralja a globális ellátási láncokat.
A szerb kormány nemrég határozatot fogadott el, amelynek értelmében újra lehet indítani a brit–ausztrál Rio Tinto óriásvállalat lítiumbányászati projektjét, amelyet a környezetvédők tiltakozása két éve leállított. Akkor 2,4 milliárd dollárra becsülték az értékét.
A Jadar nevet viselő bányászati projekt teljes kapacitása Európa lítiumszükségletének körülbelül kilencven százalékát fedezné.
