Hiába próbáltuk megtudni, kikkel szerződött a Miniszterelnökség a Helyreállítási Alappal kapcsolatos tanácsadói feladatokra, pedig átláthatóbb közigazgatást is ígért a kormány az Európai Uniónak – épp az uniós pénzek megszerzése érdekében –, de máris felejteni látszik ezt az ígéretet.
Még szeptember 21-én kérdeztük meg a Miniszterelnökséget arról, hogy tanácsadói és egyéb feladatokra mely magánszemélyekkel és cégekkel szerződtek, amikor előkészítették az EU Covid utáni gazdaságmentő csomagja, a Helyreállítási és Ellenállóképességi (Rezilienciaépítési) Eszköz igénylését.
Először október 6-án kaptunk választ, amelyben a Miniszterelnökség 45 nappal meghosszabbította adatkérésünk határidejét arra hivatkozva, hogy ha előbb válaszolnának, az veszélyeztetné a tárca veszélyhelyzeti
kormányrendeletekben foglalt feladatainak határidőben történő ellátását.
A második válasz egy hónappal később, november 7-én érkezett: ekkor már elutasították az adatkérésünket a gyakran használt döntés-előkészítési indokkal:
„Tájékoztatom, hogy az adatigénylésében megjelölt adatok megismerése a
Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól
mentes ellátását veszélyeztetné, így igényének teljesítését az Infotv. 27.
§ (6) bekezdésre hivatkozással elutasítom.”
Mostani adatkérésünk elutasítása nem tűnik összhangban lévőnek a kormány ígéreteivel, amelyeket az Európai Bizottságnak tett. A felfüggesztett uniós kifizetések megszerzése érdekében a kormány több intézkedést is vállalt: ezek közül az egyik az Integritás Hatóság létrehozása volt. A kormány ezenkívül megígérte többek között a közpénzek költésének átláthatóbbá tételét és a közérdekű adatok megszerzésének megkönnyítését is.
Ezzel kapcsolatban született is két törvénymódosítási javaslat (itt és itt), amelyeket azóta el is fogadott az Országgyűlés. Igaz, e törvények megalkotásának módját, a szakmai szervezetekkel való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta a témával foglalkozó egyik ismert civil szervezet, a Transparency International Magyarország (TI). Pedig az Európai Bizottság elvárásaival összhangban a kormány azt is megígérte, hogy a törvénytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátja majd.
A szervezet szerint az adatkérések kapcsán a fő gond sosem a perek lassúsága volt, hanem az, hogy egyáltalán bírósághoz kell fordulni az adatokért. Egyes állami szervek, önkormányzatok és közpénzt használó szervezetek ugyanis „rutinszerűen megtagadják a hozzájuk benyújtott adatigénylések teljesítését”. A TI szerint nem készteti majd ezeket a szervezeteket a vonatkozó jogszabály módosítása ennek a megváltoztatására.
Ráadásul egy harmadik, november 15-én benyújtott törvénymódosítási javaslat is elkészült, amely kapcsán három civil szervezet (Magyar Helsinki Bizottság. K-Monitor, Transparency International Magyarország) közös – angol nyelvű – közleményt adott ki november 17-én. Ebben többek között azt sérelmezik – pontokba szedett magyarázattal –, hogy a kormány lépései nem jelentenek érdemi változást a korrupció elleni harcban, s hogy az Európai Bizottság kérésére bevezetett változtatások részeként megint úgy nyújtott be törvénymódosításokat a kormány, hogy nem egyeztetett civil szervezetekkel.
A közös közlemény kifogásolja azt is, hogy a közbeszerzési szerződések nagyobb nyilvánosságát célzó új rendelkezések nem vonatkoznak a közszolgáltatásokat nyújtó vagy közpénzeket felhasználó szervezetek minden típusára. Nem terjednek ki például a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az állami tulajdonú vállalkozásokra, és nem kötelezik a közpénzek terhére finanszírozott szerződések közzétételét az újonnan kialakított adattárban.
A civil szervezetek szerint az információszabadság helyzetének érdemi javítása érdekében a kormánynak „szisztematikusan hatályon kívül kellene helyeznie a 2012 óta az információhoz való hozzáférés útjába állított valamennyi jogi akadályt, és módosítania kellene az információszabadsággal kapcsolatos ügyekben a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat”.
