Törökország még a magyarnál is lényegesen magasabb, húsz százalék feletti éves inflációval küzd. Az állam unortodox megoldásokat vet be ellene, például hatósági árellenőrzéseket a boltokban. Magyarországon is próbálkoztak hasonlóval nemrég, kevés sikerrel.
Törökországban hivatalosan is húsz százalék feletti az éves infláció, amit erősít többek között az állam devizaadóssága, a magas importarány vagy a kormány elköteleződése a gyenge líra iránt. Jövő évre harminc százalék feletti infláció is elképzelhető az országban.
Erdoğan elnök szerint ebben a helyzetben a kamatcsökkentés a jó megoldás, dacára annak, hogy hasonló helyzetben jellemzően az ellenkezőjében bíznak a központi bankok. A papíron független török jegybank mindenesetre szeptember óta öt százalékponttal csökkentette az alapkamatot, jelenleg 14 százalékon áll.
Erdoğan korábban többször is bejelentette, hogy hazaárulásnak tartja, ha valaki magasabb kamatok mellett érvel nyilvánosan. A közelmúltban azt is mondta, hogy vallási alapon is csak a kamatcsökkentés jöhet szóba nála. Emellett nemrég „gazdasági szabadságharcot” hirdetett, kihirdette a minimálbér ötvenszázalékos emelését, és újra bevetették a hatóságokat az árak leszorítására.
Pontosabban állami alkalmazottak keresnek fel egyes áruházakat, és a túl drágának ítélt termékeknél az árak csökkentését írják elő a boltnak.
Az AP tudósítása szerint az országot ellepték a bolgár és görög vásárlók. A folyamatosan gyengülő líra miatt ugyanis lényeges olcsóbbá vált nekik egy törökországi bevásárlás. Más hírforrások alapján pedig egyes boltok már nem írják ki az élelmiszerek árát, mert olyan gyakran kéne megváltoztatni.
Magyarországon is volt a közelmúltban hasonló állami árkontroll. A kormány tavaly márciusban ítélte úgy, hogy a járvány alatt túl drága lett a csirkemell két budapesti piacon is, bizonyos, a Facebookon terjedő fotók alapján.
Ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csirkemellárban illetékes szakembereit küldték a helyszínre a túlzottnak ítélt árakat leszorítani. Az ITM szakemberei emellett az adóhatósággal közös fellépéssel is fenyegettek. A minisztérium egyúttal a fogyasztókat is felszólította, hogy ne hajtsák fel az árakat azzal, hogy túl sokat vesznek valamiből.
Végül a Lehel téri piacon egy hentes háromszázezer forintos bírságot kapott. A hentes a csirkemellfilé kilóját 2798 forintért kínálta, a kormány szerint viszont a csirkemellel nem lett volna szabad ilyet csinálni. A bírságot egyébként egy harmadik szereplő rótta ki végül, a fővárosi kormányhivatal.
A magyar állami beavatkozás azonban nem ért el tartós sikert a csont és bőr nélküli csirkemellfilé áránál. A KSH szerinti hivatalos országos, kilónkénti átlagár 2020 márciusában 1460 forint volt, idén novemberre viszont nagyjából 7,5 százalékkal lett drágább, átlagosan 1570 forintba került.
De még komolyabb változás állt be például egy kapcsolódó terméknél, a csirkeszárnyaknál. A tavaly márciusi 607 forintos kilónkénti átlagár idén novemberre már 713 forintnál járt, ami 17,5 százalékos drágulást jelent.
Emellett egyes építőipari alapanyagok árát is túl soknak ítélte az állam, ezeknél exportstoppal és a profitra kivetett extraadóval próbáltak beavatkozni idén nyáron.
„Harcba kell indulni a külföldi építőiparialapanyag-gyártó cégekkel szemben”
– jelentette be ennek kapcsán Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. Surányi György korábbi jegybankelnök más véleményen volt, szerinte a valódi verseny szorítaná le az árakat.
Surányi György egyébként többekkel együtt évek óta figyelmeztette a Magyar Nemzeti Bankot arra, hogy elveszthetik a kontrollt az inflációs folyamatok felett, ha azt hiszik, hogy Magyarország óriási kockázatok nélkül is elköteleződhet a hosszú távú monetáris lazítás mellett.
A közgazdásszal nemrég podcast keretében is beszélgettünk a magyar gazdaság teljesítményéről, amelyet alább hallgathat meg.
