Egy frusztrált, bezárkózó Európai Unióban élünk, miközben Kína felemelkedése az amerikai egyeduralmi helyzetet veszélyezteti, ez pedig a történelemben általában háborút jelentett – mondta a bálványosi szabadegyetemen tartott szombati beszédében Orbán Viktor.
A 2024-es bálványosi szabadegyetemen már a kormány 2030–2040 közötti időszakra szőtt terveiről szeretne beszélni a hallgatóságnak – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Bár a településen megjelent néhány román nacionalista román zászlókkal, a rendőrök nem engedték őket a rendezvény közelébe, így nem sikerült megzavarniuk Orbán Viktor beszédét. (A helyszín bejáratánál egyébként egy standnál a magyar és a székely mellett román zászlót is lehetett kapni.)
Orbán Viktor konvoja – az elmaradhatatlan fekete kisbusz mellett futó román rendőrök kíséretében – fél 10-kor gördült be, így előre lehetett tudni, hogy kicsit késve kezdődik a beszéd. Ezt egyébként mintha a közönség is megérezte volna, mert fél tízkor még hosszú sorokban érkeztek az emberek, miközben a küzdőtéren félház volt.
Nem emigráns kormány
Németh Zsolt felvezetőjében arról beszélt: akár egy kormányülést is meg lehetne itt tartani, mert a közönség első sorában ott ül a teljes kormány, mire a miniszterelnök megjegyezte, hogy „azért ez még nem egy emigráns kormány”.
Tőkés László református püspök „a reménybeli székelyföldi autonómia földjén” köszöntötte a megjelenteket. Felidézte, hogy Orbán tavalyi, fajkeveredős beszédét a Román Diszkriminációellenes Hatóság gyűlöletbeszédnek minősítette, amit megdöbbentőnek nevezett annak fényében, hogy nem messze, az Úz völgyében a román szélsőjobboldaliak által felállított fejfák miatt nem léptek fel a hatóságok.
Ehhez kapcsolódóan: Váratlanul lett nagyon pesszimista Orbán Viktor.
Ezután arra emlékeztetett, hogy Klaus Iohannis elnök visszavonta korábbi állami kitüntetését, ami miatt bírósághoz fordult, és bár az elsőfokú ítélet elutasította a keresetét, most másodfokon elrendelték az ügy újratárgyalását. Tőkés szerint egyre nehezebb a magyar–román párbeszéd, főleg most, hogy „vélt amerikai megfelelési kényszerből” az RMDSZ-t kitették a kormánykoalícióból.
Pedig alapvetően szükség lenne partneri viszony kialakítására a két ország, a két kormány között – hangsúlyozta Tőkés. De erre „minimális az esély”, mivel az Európai Unió is kisebbségellenes. Ezt követően bírálta „az erdélyi magyar képviseletet kisajátító” RMDSZ-t, amiért Erdélyben sincs magyar–magyar párbeszéd. Pedig fontos lenne „a vészesen megcsappant számú” magyar közösség hatékony érdekképviselete, de ehhez dialógus kellene – tette hozzá.
„Nem akarunk Európa migránsai lenni”
Tőkés szerint „félrevezetők azok a kijelentések, hogy a magyar közösségek megerősödtek a Kárpát-medencében”, ennek szinte az ellenkezője igaz. „Nem akarunk Európa migránsai lenni” – utalt a magyar kivándorlásra.
Németh Zsolt úgy reagált Tőkés szavaira, hogy Tusnádfürdő még ma is a magyar–román párbeszéd legfontosabb fóruma, Orbán Viktor és Marcel Ciolacu román kormányfő találkozója is ennek köszönhető. Majd megköszönte a román hatóságoknak, hogy biztosítják a rendezvény nyugalmát.
Amikről Orbán Viktor „nem beszélt”
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy „román hadakon átvágva” érkezett ide, de ő inkább fogadóbizottságnak látja őket, mert a meggyengült latin kereszténység megerősítéséhez szükség van a román ortodoxiára is.
Majd elmondta, hogy a román külügy úgynevezett demarsot, átiratot küldött neki, hogy ne beszéljen olyan dolgokról, amelyek román érzékenységet sérthetnek, például a nemzeti szimbólumokról – tette hozzá, majd üdvözölte a magyar és székely zászlóval megjelenteket. Nem érdemes beszélni a kisebbségi jogokról, Orbán Viktor „azért megemlítette”, hogy léteznek.
„Nem létező területi egységekről” sem lenne ildomos beszélnie – tette hozzá, majd azt mondta, nem fog „nem létező román területi egységről beszélni”, mint Székelyföld. A román külügy azt kérte tőle, ne tüntesse fel rossz színben a nyugati értékeket, ezek Orbán szerint a migráció, az LMBTQ, de „ezeket nem kell rossz színben feltüntetni, hiszen maguktól is éppen elég rondák”.
Ehhez kapcsolódóan: Így nyomult be állami milliárdokkal a kormány az erdélyi médiába.
Ezzel szemben ha a román elnök eljön Budapestre – mivel már többször meghívták –, nem szabják meg neki, miről beszéljen és miről ne. Orbán Viktor azt is figyelmébe ajánlja román barátainak, hogy a legfontosabb román ambíciót, a román schengeni tagságot kiemelten támogatjuk, és ez a magyar elnökségnek is fontos célja lesz. Majd azon poénkodott, hogy amióta miniszterelnök, Marcel Ciolacu a huszadik román kormányfő, de „hátha huszadszorra sikerül normális viszonyt kialakítani”.
„A lényeg”
Ezután „rátért a lényegre”. Ez szerinte az, hogy a világ erőegyensúlya elmozdult. Ez magyar szempontból azt jelentette, hogy a második világháború után „az angolszászok odaadtak minket az oroszoknak, akkor még nem voltak velük szemben annyira finnyásak”, majd jött harminc szabad év. A rendszerváltással a Szovjetuniót sikerült békében kivezetni a történelemből, de most Kína felemelkedése teljesen új helyzetet hozott.
A hetvenes évek elején Amerika kiszabadította Kínát az elszigeteltségéből, „hogy könnyebben tudjon megszabadulni az oroszoktól”, de ezzel történelmi változást indított el, hiszen ma nagyobb erővel állunk szemben, mint amit le akartak győzni. Kína másképp emelkedik fel, mint az Egyesült Államok, egy ötezer éves civilizáció tér vissza a világ színpadára.
Ehhez kapcsolódóan: Kína célba veszi a NATO-t
Kína termelési erőmű lett, előzi Amerikát is autógyártásban, gyógyszeriparban, informatikában. Ebben az a veszélyes, hogy Kína lesz az első számú ország a világban, pedig a világelsőség az amerikai identitás része volt, és amikor ezt veszélyeztette valami, az Egyesült Államok mindig visszaverte: visszaverte a Szovjetuniót és a dollárt veszélyeztető eurót is. Az Egyesült Államok „sikeresen verte vissza az Európai Unió törekvését, hogy felzárkózzon hozzá vagy meg is előzze”. Ma az amerikai dominancia szorul vissza, amit az Egyesült Államok nehezen visel.
„A kellemetlen igazság”
„Kellemetlen igazság, hogy a jelenlegi gazdasági, demográfiai folyamatok Ázsiának kedveznek”, ráadásul Kína létrehozta már saját nemzetközi rendszereit, és távlatos terve is van, amelynek lényege: „újra naggyá tenni Kínát”. Ráadásul az „egyetemes értékeket” a kínaiak kinevetik és a nyugati civilizáció ellenséges termékeinek tartják. „Ma haladunk az összeütközés felé, az egymillió dolláros kérdés az, hogy el tudjuk-e kerülni.”
Orbán egy tanulmányra hivatkozva azt mondta: a történelemben 16 olyan eset volt, amikor egy nagyhatalom mellé felzárkózott egy másik, ebből 12 háborúval végződött. A mi életünkre nézve ebből az következik, hogy a két nagyhatalom közötti katonai összeütközés valószínűbb, mint látjuk, de nem elkerülhetetlen.
Ehhez kapcsolódóan: Sikerült-e enyhíteni a feszültséget Peking és Washington között?
Ehhez új egyensúlyt kell találni, de „ez a nagyfiúk dolga, ebben nekünk nem osztottak lapot”, maximum tanácsolhatjuk, hogy a nagyok „fogadják el, hogy két nap van az égen”, a felek fogadják el, hogy egyenlők. Szerencsére amerikai vezetők sora járt Pekingben az elmúlt időszakban. Az új egyensúly beállítása azonban hosszú idő lesz, nemcsak mi, hanem a gyerekeink is ebben az időszakban fogják leélni az életüket, ezt figyelembe véve kell a magyar nemzeti terveket is alakítani.
Négyszázmillió szorongó ember
Ezután rátért az Európai Unióra, amelyet szerinte „szorongás gyötör és bekerítve érzi magát”, ami valós, hiszen egy négyszázmilliós gazdag és gyenge uniót vesz körül hétmilliárd másik ember egy zavaros világban. A Száhel-övezetből milliók akarnak Európának indulni, ezt meg kell akadályozni. A Nemzetközi Valutaalap GDP-ranglistája 2030-ra azt jelzi, hogy az első tízből ki fog esni Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, a ma még negyedik Németország a tizedik lesz.
Az EU ebben a helyzetben megijedt a versenytől, elzárkózó lett, „gazdasági, politikai, nyelvi gettóba zárkózás” zajlik, így Oroszország leválasztása például az európai gazdaságtól, energiapiactól. De ez hatástalan, hiszen az orosz gázt el lehet adni máshol is. Orbán szerint a korábbi energiaár kétszeresébe kerül az energia az orosz gáz és olaj kiiktatásával. Ebben a helyzetben kell Magyarországnak manővereznie. Pedig a legnagyobb orosz cégek nem akarnak leválni Oroszországról, a legtöbben ott maradtak, és 3,5 milliárd dollár adót fizettek csak tavaly. „Innen nézve a szegény, kicsi magyar OTP szankcionálása hungarofóbia.”
Ehhez kapcsolódóan: Miért nem fogadta el Magyarország az EU migrációs reformját?
A másik nagy folyamat a föderalisták és szuverenisták küzdelme, ebben nagy ütést kapott az EU a brexittel, hiszen ha a britek maradtak volna, most nem létezne például a jogállamisági eljárás, mert megakadályozták volna. A föderalisták a V4 ellen is támadást indítottak, „a csehek átálltak, Szlovákia billeg, ketten maradtunk a lengyelekkel a szuverenisták”. Orbán szerint „a föderalisták nyíltan meg akarták buktatni a magyar kormányt”, de reméli, hogy a 2024-es EP-választások után ez a helyzet megváltozik.
A magyaroknak ebben a helyzetben tisztában kell lenniük önmagukkal, és folytatni kell a 2010-ben nyitott „új korszakot”. Ennek szellemi alapja az Alaptörvény, amely minden más európai alkotmánytól különbözik, mert a középpontjában nem az én, hanem a mi áll, a magyar „életrend”. Ennek lényege, hogy „az emberi életben a legfontosabb dolgokat nem lehet egyedül megszerezni”, ilyen a béke, a család vagy a szabadság.
„Hedonista pogányokká váltunk”
A „liberális alkotmányok” ehhez képest nem megerősíteni, hanem elutasítani akarnak valamit az egyéni szabadság jegyében. A magyar alkotmány jó alapokon áll, mert sem a migrációt, sem a genderelméletet nem lehet másképp visszaverni, csak közösségben. A magyar értékek mélyén egy antropológiai felismerés is rejlik: a felvilágosodás arra épült, hogy a vallás elutasításával létrejön egy közjó, ami az egyén érdekén és belátásán alapszik, de ez illúzió volt. „A kereszténység elutasításával hedonista pogányokká váltunk”, ezért szimbolikus volt, hogy a keresztény értékeken alapuló magyar alkotmányt húsvétkor hirdették ki.
Európában olyan politikai osztály jött létre, amely senkinek nem tartozik beszámolással, nem keresztény. Ehhez képest mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, ugyanazok legyenek az ünnepei, de azt valljuk, hogy a magyaroknak van közös hitük, értékeik, ezért ragaszkodunk a jogainkhoz Európában, beleértve a nekünk járó pénzeket.
Ehhez kapcsolódóan: Hét hónap elteltével is délibábnak tűnnek az uniós kifizetések.
Az „új gazdasági rendszer jól összeállt”, célja, hogy 2030-ig szolgálja a magyarságot, és Orbán szerint jól is állunk a teljesítéssel, a magyar gazdaság például 13 év alatt megháromszorozódott. 2010-ben az európai átlag 66 százaléka volt a magyar GDP, most ez az arány 78 százalék, 2030-ra a cél a 85-90 százalékos szint. Versenyképességünk 13 év alatt megduplázódott.
Energiaellátásban importfüggőségünk most 28 százalékos, 2030-ra cél, hogy ne szoruljunk villamosenergia-importra. A foglalkoztatás mértéke 2010-ben 67 százalékos volt, most 72, 2030-ra a cél a 87 százalékos szint. A magyar reprodukciós ráta 1,2 volt, mára 1,5 lett de 2,1 kellene a népességfogyás megállításához, ezért továbbra is nagy bajban vagyunk. A honvédelmünk is kezd talpra állni, „egyenruhás munkavállalók helyett lesznek lassan katonáink is”. A határon túlra juttatott forrásokat tízszeresére emelték.
Letértünk a pályáról
De van egy bökkenő: három év alatt két meteorral is összeütköztünk. 2020-ban ez a Covid volt, 2022-ben pedig jött a háború, és „ez a meteor letérített minket a pályánkról”, és most azért küzdünk, hogy visszaálljunk arra a pályára, amely a 2030-as célokhoz vezet. Ez Orbán szerint 2024 júliusára következhet be, akkor lehet ismét erős a gazdasági növekedés. Az infláció letörésében jól haladunk, „az első félév nehéz volt, de a második félévben sikerül kiegyenesedni”. A kamatokat 2024 második negyedévére lehet leszorítani.
A kérdésekre válaszolva Orbán arról is beszélt, hogy mára a magyar gazdaság bárkivel versenyképes, ezért is fontos a keleti nyitás. A még nem folyósított uniós forrásokról azt mondta, kétséges, hogy a helyreállítási alap pénzeit megkapjuk-e, a hétéves költségvetés egy évre jutó része „nemzetgazdaságilag jelentéktelen”, bár jól jönne. Ráadásul ha ezek a források nem érkeznek, a pénzpiacokon is másképp néznek ránk.
Zsákkal megyünk Brüsszelbe a pénzért
A magyar terv az, hogy az uniós költségvetés módosításánál az egyhangú szavazásra egy zsákkal megyünk ki, és „amikor szavazásra kerül a sor, akkor tartani fogjuk a zsákot, és hazahozzuk a pénzt”. A fékek és egyensúlyok rendszerét blablának nevezte, amelyek csak az elnöki rendszerben érvényesek, egy parlamentáris rendszerben a parlament osztja ki a hatásköröket.
Az arra irányuló német törekvéseket, hogy uniós külügyekben az egyhangú szavazás helyett minősített többség jöjjön, meg fogjuk vétózni. Az akkumulátorgyárakról azt mondta: azokat nem a magyar mezőgazdaság terhére hozzák az országba, és támogatják. A magyar ellenzék mára szerinte olyan lett, mint a dinoszauruszok, akik nem kihaltak, hanem tyúkká változtak. Majd éles bírálattal illette a szlovákiai magyar politikai szervezeteket, amiért nem képesek bejutni a pozsonyi parlamentbe.
A magyar családtámogatási rendszert Orbán szerint ki kell terjeszteni a határon túlra is, de ezt csak konjunkturális helyzetben lehet majd megtenni, amikor a hazai ellenzék nem tud az emberek irigységére játszani. Végül saját hatalomfelfogásáról azt mondta: úgy tekint a hatalomra, mint olyan képességre, hogy adminisztratív eszközök nélkül idézzen elő közös cselekvést.
A beszéd vége után pár perccel a kormányfő már el is hagyta a szabadegyetem területét.
