Skóciában csütörtökön parlamenti választásokat tartanak. Az eredmény kiélezheti a vitát Boris Johnson brit miniszterelnökkel egy új függetlenségi népszavazásról, melynek az Egyesült Királyság felbomlása lehet a vége.
Skócia első minisztere, Nicola Sturgeon, aki a függetlenségpárti Skót Nemzeti Pártot (SNP) vezeti, azt mondta, hogy ez a legfontosabb választás országa történelmében.
Azt ígérte, hogy ha pártja megszerzi a képviselőhelyek többségét a 129 tagú edinburgh-i parlamentben, akkor 2023 végéig meg fogja szerezni azt a jogi hatáskört, amely lehetővé teszi a függetlenségi népszavazás megtartását.
Az összes közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az SNP negyedszerre is megnyeri a választásokat, és hivatalban marad. Ugyanakkor azt is jelzik, hogy az utóbbi időben csökkent a párt támogatottsága, ami arra utal, hogy az esélye is csökkent az abszolút többség megszerzésére.
Szombat előtt nincs eredmény
Johnson már kijelentette, hogy el fog utasítani minden ilyen kérést, szerinte a kérdést már eldöntötte a 2014-es népszavazás. Ám az SNP hangsúlyos győzelme nyomás alá helyezheti – vélik elemzők.
A szavazóhelyiségek reggel 6 órakor nyitottak, és este 9-kor zárnak majd helyi idő szerint Skóciában. Rendesen az eredményt másnap jelentik be, a szavazatok számlálása ugyanis az urnazárás után hamar elkezdődik.
De a koronavírus-járvány azt jelenti, hogy a korlátozások miatt a szavazatokat nem számolják össze a következő reggelig. Mindössze az eredmények harmadát jelentik be pénteken, a maradékra szombatig várni kell.
Változott a helyzet a brexit után
A 2014-es referendumon a skótok 55-45 százalékarányban döntöttek úgy, hogy benne maradnak a több mint 300 éves szövetségben.
Ugyanakkor Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból a skótok többségének akarata ellenére, az a felismerés, hogy Sturgeon jól kezelte a COVID-19 válságot és a londoni Jonhson-kormánnyal szembeni ellenszenv azoknak a támogatottságát növelte, akik úgy gondolják, hogy Skócia egyedül jobban boldogul.
A csütörtöki választáson Skócia félig autonóm parlamentjének, a Holyroodnak az összes tagjáról döntenek, akik olyan területek felett gyakorolnak majd ellenőrzést, mint az egészségügy, az oktatás, illetve az adózás bizonyos fajtái.
Hatalmas teher az alkotmányos rendszeren
A brit kormány szerint a jog értelmében Skóciának a brit parlament engedélyét kell kérnie ahhoz, hogy legálisan újabb népszavazást tartson.
Az SNP azt tervezi, hogy 2023 végére törvényt fogadnak el a népszavazás megtartásáról. Aztán a brit kormány bíróságon támadhatja meg a döntést. „A vágy a skót függetlenségre már jó ideje nő” ‒ mondta Anthony McGann, a Strathclyde Egyetem politikaprofesszora.
„Ha adott egy skót kormány, amely referendumot kér, és az Egyesült Királyság kormánya, amely nem akarja ezt engedélyezni, akkor hatalmas teher nehezedik a létező alkotmányos szerkezetre.”
Zöld támogatás
Az év elején végzett közvélemény-kutatások azt sugallták, hogy Sturgeon, akit széles körben dicsérnek tisztességéért és azért, ahogy a koronavírus-válságot részletekbe menően kezelte, rekordtöbbséget szerez a választásokon.
De ő viszályba keveredett elődjével, Alex Salmonddal, aki ellen szexuális zaklatási vádak miatt nyomozás indul. A nézeteltérés oka a kérdés kezelése volt. Salmond márciusban saját függetlenségpárti pártot alapított, és a vita nem vetett jó fényt a belső harcok miatt a függetlenségi mozgalomra.
Még ha nem is szerezné meg az SNP a többséget, Sturgeon akkor is új referendumot kezdeményezhetne, ha a függetlenségpárti pártoknak többségük van a skót parlamentben. A népszavazást támogató Zöldek segítették az SNP-t kormányon, és biztosíthatják Sturgeon számára azokat a törvényhozókat, akik újabb szavazás mellett érvelnek.
