Nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament (EP) az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodást, ugyanakkor vállalt kötelezettségei tiszteletben tartására figyelmeztette Londont.
A két oldal a 2020. január 31-i brit kiválást követően, hosszú és nehéz tárgyalások után végül december 24-én állapodott meg a szerződés részleteiről. Az a tizenegy hónapos átmeneti időszak lejárta után, idén január 1-jén hatályba lépett ideiglenesen, így időt kapott az EP a végleges alkalmazás jóváhagyására.
A keddi brüsszeli plenáris ülésen 660:5 arányban fogadták el a képviselők a megegyezést, míg harmincketten tartózkodtak.
„Az Európai Parlament ma szavazott a legátfogóbb megállapodásról, amelyet az EU valaha is kötött harmadik országgal” – mondta David Sassoli, a képviselőtestület elnöke.
„Ez képezheti azt az alapot, amelyre felépítjük az EU és Nagy-Britannia közötti új, előretekintő kapcsolatot” – emelte ki, hozzátéve, hogy az EP-képviselők folyamatosan monitorozni fogják a szerződés végrehajtását, és nem fogják elfogadni annak semmifajta megsértését a londoni kormány részéről.
„Nem élvezheti senki az EU-tagság előnyeit kívülről. A megállapodás ugyanakkor csillapította a kilépés legsúlyosabb következményeit” – fogalmazott.
A szavazás végső vitájában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke biztosította az EP-képviselőket, hogy a szerződés megsértése esetén komoly retorziók fogják érni Londont. „Szeretnék nagyon világosan fogalmazni: nem szeretnénk, hogy használnunk kelljen ezeket az eszközöket, de amennyiben szükséges, nem fogunk habozni” – szögezte le.
Nem túl ambiciózus megállapodás
David Frost brit Brexit-ügyi miniszter üdvözölte a ratifikációt. „Reméljük, új fejezetet nyithatunk európaiakként, amelyet a barátságos együttműködés határozhat meg szuverén, egyenlő felekként” – írta a Twitteren.
A szavazás pontot tesz a nagyjából öt éve tartó Brexit-saga végére. Nagy-Britannia lakossága szűk többséggel 2016 júniusában döntött az európai uniós kiválásról. Ezt követően meglehetősen hosszú és nehéz tárgyalások kezdődtek a távozás feltételeiről, a jövőbeli viszonyrendszerről. A Brexit rendkívül megosztotta a brit társadalmat, veszélybe sodorta az Ír-sziget békéjét, s a későbbiekben akár Skócia függetlenedését is magával hozhatja.
Az elfogadott megállapodás lehetővé teszi az áruk kvóták és vámok nélküli kereskedelmét, a szerződés azonban jóval kevésbé ambiciózus, mint sokan elvárták volna, nincsen benne szó például a kül- és védelempolitikai együttműködésről vagy a környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb szabályozások összehangolásáról, de még az Erasmus diákcsere-programban sem vesz részt többé a szigetország. Boris Johnson brit kormányfő elutasította a mélyebb kapcsolatok kialakítását az EU-val, mondván, országának meg kell őriznie frissen „visszanyert” szuverenitását.
Az új szabályok életbelépése óta jelentősen csökkent a kétoldalú kereskedelem volumene, az év első két hónapjában felére zuhant az import Nagy-Britanniából.
