Találatot kapott Kijev térségének létfontosságú infrastruktúrája és Mikolajiv városa is október 13-án. Előzőleg az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel fogadta el a határozatot, amely törvénytelennek nevezi az ukrán területek annektálását, Kijev szövetségesei pedig újabb vállalásokat tettek.
Olekszij Kuleba, a kijevi terület kormányzója azt mondta, hogy az orosz légicsapásokat iráni gyártmányú pilóta nélküli légi járművek követték el, amelyeket kamikazedrónnak neveznek. A mentőszolgálat munkatársai azonnal a helyszínre siettek, de még nem tudni, vannak-e áldozatok.
Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy a drónok létfontosságú infrastrukturális létesítményeket találtak el.
Mikolajivban az éjszakai rakétatalálatok megsemmisítettek egy lakóházat, miközben a déli fronton folytatódtak a harcok.
Negyven települést támadtak az elmúlt 24 órában
„Egy ötemeletes lakóépületet találtak el, a két felső emelet teljesen megsemmisült, a többi romokban. A mentők dolgoznak a helyszínen” – közölte Olekszandr Szienkovics, Mikolajiv polgármestere a közösségi médiában, hozzátéve, hogy a déli várost „keményen lövik”. Egyelőre nem tudni, vannak-e áldozatok.
Mikolajiv hajóépítő központ és kikötő a Déli-Bug folyón a Fekete-tengernél, és a háborúban súlyos orosz bombázásokat szenvedett el.
Az oroszok ágyúzták a Dnyipropetrovszk régió déli részén található Nikopol városát is – jelentette a területi adminisztráció vezetője, Valentyin Reznicsenko.
Azt mondta, hogy egy ember súlyosan megsérült, több mint harminc épület, gázvezetékek és villanyvezetékek sérültek meg.
„Több mint kétezer család maradt áram nélkül. A villanyszerelők már dolgoznak” – közölte Reznicsenko.
Az elmúlt 24 órában az orosz rakéták több mint negyven települést találtak el, míg az ukrán légierő 32 csapást mért 25 orosz célpontra – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Az oroszok szerint a harmadik világháborút kockáztatják
Oroszország megismételte álláspontját, miszerint a Nyugat azzal, hogy segíti Ukrajnát, jelezte, hogy „közvetlen részese a konfliktusnak”, és arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna felvétele a NATO-ba harmadik világháborúhoz vezethet.
„Kijev jól tudja, hogy egy ilyen lépés garantáltan olyan eszkalációhoz vezetne, amely harmadik világháborúba torkollna” – mondta Alekszandr Venediktov, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes titkára csütörtökön a TASZSZ állami hírügynökségnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember végén meglepetésszerűen bejelentette, hogy Ukrajna gyorsított felvételre pályázik a NATO katonai szövetségbe – azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában ünnepélyes keretek között Oroszország területének nyilvánított négy, részben megszállt ukrajnai megyét.
Csak négyen szavaztak Moszkva mellett
A zsinórban negyedik napja folyó légicsapások legutóbbi hulláma röviddel azután indult, hogy az ENSZ 193 tagú közgyűlésének több mint háromnegyede október 12-én megszavazta azt a határozatot, amely törvénytelennek minősítette a négy ukrán régió elcsatolását.
Oroszország mellett csak Szíria, Nicaragua, Észak-Korea és Belorusz szavazott a határozat ellen. Harmincöt ország tartózkodott a szavazástól, köztük Kína, India, Dél-Afrika és Pakisztán.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitteren közölte, hogy „hálás annak a 143 államnak, amely támogatta a történelmi #UNGA határozatot (…) Oroszország annektálási kísérlete semmit sem ér”.
A határozat „elítéli az Orosz Föderáció által Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli úgynevezett népszavazások megszervezését” és „az illegális annektálási kísérletet”, amelyet Vlagyimir Putyin elnök múlt hónapban jelentett be a négy régió esetében.
Felszólítja az ENSZ-t és a nemzetközi ügynökségeket, hogy ne ismerjék el a határok semmilyen, Oroszország által bejelentett megváltoztatását, és követeli, hogy Moszkva „azonnal és feltétel nélkül vonja vissza” döntéseit.
Nemzetközi egység
Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a szavazás megmutatta az Oroszország elleni nemzetközi egységet, és megismételte, hogy Washington soha nem fogja elismerni az „álnépszavazásokat”.
A szavazás „erőteljesen emlékeztet arra, hogy a nemzetek túlnyomó többsége Ukrajna és az ENSZ Alapokmányának védelme mellett áll, és határozottan ellenzi Oroszország háborúját Ukrajna és annak népe ellen” – fogalmazott közleményében Blinken.
„Mivel ma nagyon kevés ország szavazott Oroszországgal, egyértelmű, hogy a nemzetközi egység ebben a kérdésben határozott, és Ukrajna támogatása az ENSZ-ben és azon kívül is megingathatatlan” – mondta Blinken.
Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet a szavazás előtt azt mondta a közgyűlésnek, hogy a határozat „átpolitizált és nyíltan provokatív”, hozzátéve, hogy „megsemmisíthet minden, a válság diplomáciai megoldására irányuló erőfeszítést”.
A közgyűlési szavazásra, amely mellett az Egyesült Államok és más nyugati országok lobbiztak, azt követően került sor, hogy Oroszország múlt hónapban megvétózta a 15 tagú Biztonsági Tanács hasonló határozatát.
Moszkva múlt hónapban kihirdette négy, részben megszállt ukrajnai terület – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja – annektálását, miután referendumnak nevezett színjátékot szervezett. Ukrajna és szövetségesei törvénytelennek minősítették a népszavazást, és közölték, hogy néhány szavazót agyonlövéssel fenyegetve kényszerítettek a részvételre.
Újabb katonai segély
Előzőleg, október 12-én Ukrajna szövetségesei bejelentették, hogy új légvédelmi eszközöket szállítanak, és újabb katonai segélyt ajánlottak Kijevnek, hogy megvédjék Ukrajnát Oroszország random rakétatámadásaitól.
A több mint ötven ország Brüsszelben összegyűlt képviselőinek ígéretei között szerepel Franciaország bejelentése arról, hogy a következő hetekben radar- és légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnába. Kanada közölte, hogy tüzérségi lövedékeket és téli ruházatot biztosít az egyéb felszerelések mellett.
Németország elküldte az elsőt a négy tervezett IRIS-T SLM légvédelmi rendszerből, míg az Egyesült Államok közölte, hogy felgyorsítja a NASAMS légvédelmi rendszer szállítását.
